Miért tört ki ekkora balhé a kata szigorítása miatt?

Legfontosabb

2022. július 13. – 20:13

frissítve

Miért tört ki ekkora balhé a kata szigorítása miatt?
Fotó: Balázs Attila / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Hány embert érint a kisadózókat sújtó szigorítás? Nekik mi bajuk van vele, és mit tehetnek ezután? Érint ez engem bárhogy, ha nem vagyok katás? Miért jó ez a kormánynak, mi volt a terv? Gyorstalpalónkban körbejárjuk a sokkoló adóváltozás hátterét.

Kedden és szerdán is tüntettek a kisadózó vállalkozások tételes adója, azaz a kata módosítása miatt, Budapesten hidakat zártak le a demonstrálók. Miért okozott ekkora közfelháborodást egy adóváltozás?

Mert ez nem az adórendszer szokásos farigcsálása, sok egyéni vállalkozó érzi most veszélyben az egzisztenciáját.

Megszűnik az egyéni vállalkozás lehetősége?

Nem, a kata megmarad, csak egy sokkal szűkebb kör számára lesz elérhető, mint eddig. A többieknek más megoldást kell találniuk a tevékenységük legalizálására.

Mi is pontosan ez a kata, hogy nézett ki eddig?

A katás egyéni vállalkozás lehetőségének 2012-es megteremtése az Orbán-kormány egyik legnépszerűbb adópolitikai intézkedése volt, teljesen világos, hogy miért:

  • A vállalkozónak és az ügyfélnek is kényelmes. A katás az összes közterhet egyben letudja minden hónapban 50 ezer forint befizetésével, a megbízó pedig egyszerűen ki tud szervezni bizonyos fajta munkákat.
  • Az átlag környékén mozgó bruttó jövedelemtől már megérte beszállni, de a felső bevételi értékhatárt jelentő 12 millió forinthoz közeledve kifejezetten alacsony közterhet jelentett (különösen olyanoknak, akiknek nincs anyagköltségük).

Hány emberről van szó?

2013 óta minden évben egyre többen választották a katázást, idén tavasszal 460 ezer katást tartott nyilván a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), ebből 426 ezren voltak egyéni vállalkozók. A bővülésre az is rásegített, hogy a korábban legnépszerűbb egyéni modellt, az evát 2019 végén kivezették. Becslések szerint a mostani módosítás után – ha nem enyhítenek rajta utólag – a katások közül mindössze 100-150 ezer embernek éri meg ebben az adónemben maradni.

Miért, mi a változás lényege?

Egyrészt 18 millió forintra emelkedik az éves bevételi határ, ameddig katázni lehet. Ezzel senkinek nincs gondja, sőt, a korábbi maximum már kezdett elavulni az általános béremelkedés és a pénzromlás miatt. Eltörlik viszont a mellékállásként katázás és a kedvezményes, féláras katázás lehetőségét: ezután egy diáknak, nyugdíjasnak is havi 50 ezer forintba fog kerülni, ha ezt az adózási formát választja. De emiatt önmagában még nem háborognának annyian.

A probléma leginkább azzal van, hogy aki katás, az mostantól csak magánszemélyeknek számlázhat, vállalkozásoknak nem.

Emiatt most mintegy 300 ezer olyan embernek fájhat a feje, aki részben vagy egészében cégeknek dolgozott. Ráadásul mindez a kedden megszavazott javaslat szerint már szeptembertől életbe lép, tehát nincs túl sok idő az átállásra: maguk az új szabályok szeptember 1-től érvényesek, és szeptember 25-ig kell az eddigi katásoknak nyilatkozniuk arról, hogy maradnak-e ennél az adózási formánál. (Aki úgy dönt, hogy az átalányadózást választja, annak elég október 31-ig nyilatkoznia erről.)

Mit tehetnek, akik most kiesnek a katából?

Rengeteg különböző élethelyzet és munkatípus létezhet, ezért nincs egységes válasz arra, mire éri meg a legjobban váltani. Attól függően, kinek milyen biznisze van, szóba jöhet a tételes átalányadózástól kezdve a saját kft. alapításáig több minden. Néhány eshetőséget végigvettünk ebben a cikkben, amelyben azt is megállapítottuk, hogy anyagi szempontból mindegyik kedvezőtlenebb lesz a kiszorulók számára, mint a katázás volt. Az anyagi veszteségen felül a legnagyobb hátrány, hogy egy nagyon egyszerű modellt kell most egy pepecselősre cserélnie több százezer embernek. Ez egyébként pont szembemegy azzal, ami eddig a kormányzati adópolitika kommunikált iránya volt.

Mennyire járnak rosszul ezek az emberek?

Ez is teljesen eltérő lehet, de ha egy szellemi szabadfoglalkozásúból indulunk ki (aki elméletileg a tipikus katás), nagyjából be tudunk lőni egy szintet. Kérdésünkre az RSM adótanácsadó kiszámolta, hogy

egy mostani átlagbért, 500 ezer forint körüli bruttót kereső katás eddig évente 5,4 millió forintot kapott kézhez, ha ő átmegy tételes átalányadózásba, akkor ez 4,8-4,9 millió forintra apad.

Ez tehát több mint félmilliós veszteség neki egy évben, de ahogy nő a bevétel, úgy nyílik még nagyobbra az olló: havi bruttó egymillió forint esetében 950 ezer helyett 750-770 ezer forintra jön ki ezután a nettó. (Alesetekbe itt most nincs terünk belemenni, akit érint a probléma, annak a könyvelőjénél érdemes tájékozódnia, illetve online kalkulátorokkal is kiszámolhat néhány alapdolgot.)

Ennek alapján úgy tűnik, mostanáig nagyon keveset fizettek a közösbe a katások.

Nos igen, a kata konstrukcióját a kezdetektől érik kritikák amiatt, hogy bizonyos szempontból aránytalan közteherviselést jelent a jobban kereső katások és a más formában vállalkozók, illetve a bejelentett dolgozók között. A különbséget az alábbi grafikon kiválóan szemlélteti:

A mérleg másik serpenyőjében viszont azért ott van, hogy ezért a kevés befizetésért kevés szolgáltatás is jár az államtól: nincs fizetett és betegszabadság, minimális összeg megy a nyugdíjkasszába, munkanélküliség, gyerekszülés esetén jóval alacsonyabb támogatás jár egy katásnak.

Magyarán a kedvezőbb adózásért cserébe a katások sokkal inkább öngondoskodásra vannak utalva.

Ha a magasabb nettójukat nézzük, gyorsan gondoljuk azt is hozzá, hogy ebből félre kell tenniük több mindenre, mint egy hagyományos alkalmazottnak. (A felső értékhatár közelében kereső szellemi foglalkozásúaknak persze még ezzel együtt is nagyon megérte ez a modell.) Eközben sajnos vannak a katások között olyanok is, akik csak azért kényszerültek ebbe a konstrukcióba, mert az őket dolgoztató cég meg akarja úszni a járulékfizetést.

Ha ilyen sok igazságtalanság kapcsolódik hozzá, akkor jogos, hogy megnyirbálják ezt az adófajtát, nem?

A katások bújtatott foglalkoztatása ellen egy alkalommal már fellépett a kormány: 2020 nyarán életbe lépett egy változás, amely büntetőadót vetett ki az egy cégtől származó katás jövedelem 3 millió forint fölé eső részére. Ez egy elég faramuci szabály volt, ugyanis a jóhiszemű cégek és kisadózók egy részét is megszívatta. Eközben azt nem lehet tudni, hogy a trükköző cégek milyen arányban vették fel a korábban katázásba tolt alvállalkozó-alkalmazottaikat. Mivel a katások száma 2020 óta is tovább nőtt, feltételezhetjük, hogy olyan nagy tömegeket azért nem érinthetett ez a fajta mozgás.

A közteherviselés igazságosabb tételére viszont még csak kísérlet sem történt.

Sokan arra számítottak, hogy ez következik most, például a bevétel növekedésével arányos sávos rendszert vezetnek be a katásoknál. Ehelyett a havi 50 ezres díjhoz nem nyúltak hozzá, hanem de facto kinyírták a közkedvelt adónemet.

Érint ez engem bárhogy, ha én vagy a családom nem katázunk?

Közvetve mindenkit érint egy olyan adóemelés (mert bár a kormány nem szereti használni ezt a szót, ne legyenek kétségeink, adóemelésről van szó), amely sokak által használt szolgáltatásokat sújt. Annak a több százezer katásnak, akinek szeptembertől kevesebb marad a zsebében, milliónyi ügyfele volt. Az állam által behajtott plusz összeg terhe most minden bizonnyal rajtuk is le fog csapódni a dráguláson keresztül.

Mi haszna lesz ebből a kormánynak?

A Fidesz azt állítja, a mostani katás intézkedés is a bújtatott foglalkoztatás ellen akar hatni, de valószínűbb, hogy az államháztartás aggasztó helyzete áll a szigorítás mögött. A 2022-es költségvetésbe azt írta a kormány, hogy 237 milliárd forintot fog beszedni a katásoktól, amikor a 2023-as büdzsét tervezték, 227 milliárdot írtak ebbe a sorba. Ez arra utal, hogy a kata mostani szigorítása hirtelen ötlet lehetett, hiszen azt senki nem gondolhatta, hogy alig fog visszaesni a katadíjakból befolyó összeg, miközben az adóalanyok kétharmada kipottyan a konstrukcióból.

A hasznoknál maradva: eddig nem közölte a kormány, mennyi pluszra számít más költségvetési sorokon attól, hogy több százezer embert alternatív adónemekbe terelnek. Mivel „a megszorítás szó nem szerepel a kormány szókészletében”, erről jó eséllyel nem is fogunk közvetlenül hallani, hanem majd a költségvetési módosításokból kell kibogarásznunk. (Frissítés: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai kormányinfón erről azt mondta, 50-300 milliárd forint plusz bevételre számít a kormány a kata szabályainak módosításából.)

És a magyar embereknek mi hasznuk lesz belőle?

Egyelőre sok pozitívumot nem látunk, de legyünk egy kicsit optimisták: megtörténhet, hogy a kényszerfoglalkoztatott katások egy részét most tényleg felveszik a cégek bejelentett alkalmazottnak. Itt azért van néhány körülmény, amely bizonytalanságot okoz: a munkaerőpiac ugyan jelenleg feszes, de nem biztos, hogy ez sokáig így marad. Valószínűleg Magyarországon is recesszió közeleg, ami mindig rontja a munkaerő alkupozícióját a munkáltatóval szemben. Tehát simán lehet, hogy valakit egyáltalán nem, vagy csak jóval alacsonyabb nettóval vesznek állományba, mint amit katás beszállítóként hazavitt.

Ugyanígy az is hátrány lehet, hogy megint elszaporodhatnak a minimálbérre bejelentett, fél fizetésüket zsebbe kapó munkavállalók a kkv-szektorban. A katában maradók közül pedig minden bizonnyal lesznek olyanok, akik megpróbálják megtartani azokat a céges ügyfeleiket, akik belemennek abba, hogy az elvégzett szolgáltatásért ne kapjanak számlát.

Magyarán a potenciális gazdaságszürkítő hatások miatt egyáltalán nem biztos, hogy olyan plusszos lesz a szigorítás mérlege, mint amire a kormány számít.

És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy az intézkedés hirtelen kritikus szintre fokozhatja a munkaerőhiányt olyan szektorokban, mint az egészségügy.

Ennyivel megússzuk?

Tágabb perspektívából nézve az sem szívderítő, hogy a kormány ebben az esetben egyáltalán nem törekszik az adópolitika minimális kiszámíthatóságának fenntartására. A kapkodó intézkedés, amelyről elképzelni sem tudjuk, milyen hatástanulmányok előzhették meg, biztos, hogy nem erősíti a hazai jogbiztonságba vetett hitet: ha a kormány képes ilyen sebességgel kiszúrni közel félmillió emberrel, akkor senki nem gondolhatja, hogy vele adott esetben nem fognak ugyanígy eljárni.

Kövess minket Facebookon is!