Kata: senki nem úszhatja meg, hogy leüljön egy könyvelővel, és átbeszélje a jövőt

Legfontosabb

2022. július 12. – 20:48

frissítve

Kata: senki nem úszhatja meg, hogy leüljön egy könyvelővel, és átbeszélje a jövőt
Egy résztvevő a katatörvény elleni tüntetés részeként lezárt Margit hídon 2022. július 12-én – Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Legalább 300 ezer katásnak kell most átgondolnia a jövőjét, miután az országgyűlés alig több mint 24 óra alatt teljesen átalakította a jogszabályt. Mit csináljanak azok, akik szeptembertől nem élhetnek a kisadózó vállalkozások tételes adójával? Rossz hírünk van: több könyvelő is azt mondta a Telexnek, erre most nem tudnak válaszolni, várhatóan innentől mindenkinek más megoldás lesz jó. Ebben a cikkben láthat egy táblázatot is arról, hogy a különböző adózási formák választása után mennyi maradhat meg a különböző adónemekben. Újra jöhetnek a költségszámla-gyűjtögetők, a számlagyárak, makroszinten viszont a háztartások jövedelmének drasztikus megnyirbálása legalább az infláció ellen segíthet.

A kata ellehetetlenítése erős társadalmi visszhangot váltott ki, természetesen a több százezer érintett ember csalódása érthető, hiszen nagy kapkodva újra kell gondolniuk aktivitásukat, működésüket. Nekik is, könyvelőiknek is nagyon nehéz gazdasági helyzetben kell felkészülniük a pihenés helyett egy sűrű júliusi és augusztusi agyalással a jövőre. Ebben a cikkben hamarosan felvázolunk néhány lehetséges kiutat, de előbb próbáljuk megérteni, mégis mi vihette rá a kormányt erre a rapid és abszurd megoldásra.

Kommunikációs ígéretek rabságában

Az évközi adómódosítás azt is jelzi, hogy Magyarország, a magyar gazdaság milyen kétségbeejtő helyzetben van, ha ilyen kapkodásra volt szükség. A kata kiüresítésének szuboptimális megoldásáról már írtunk, de egy pillanatra tekintsük át az intézkedést a Fidesz korábbi üzeneteinek tükrében!

  • Nem lesznek lakossági megszorítások, nem lesz adóemelés. (Tételesen a kata adókulcsa valóban nem emelkedett, igaz azzal, hogy a katásokat kiűzték a korábbi adórezsimből, természetesen több adót kellene fizetniük.)
  • A katát megőrizzük. (Továbbra is van olyan adónem, hogy kata, igaz, sajnos nem nagyon tudja majd használni senki.)
  • Megvédjük a rezsicsökkentést, a nyugdíjakat, a munkahelyeket, folytatjuk a családok támogatását! (Azt senki nem kérheti számon, hogy a kormány a háztartások jövedelmét nem védi meg, ilyen ígéret nem is volt.)

Elkél egy kis recesszió

Az egyik oldalon több százezer ember háborodott fel azon, hogy pénzt vesznek ki a zsebéből vagy konkrétan ellehetetlenítik, a másik oldalon viszont a kormány a makrogazdaság helyzetét mérlegeli. A magyar gazdaság egyik nagy átka a magas infláció. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter nemrégiben arról beszélt, hogy Németország és az Egyesült Államok recesszióba fordul hamarosan, de ez indokolt is. Ez a „no pain no gain” policy, vagyis ha nincs fájdalom, nincsen nyereség, a gazdasági növekedést és a keresletet le kell rombolni, szenvedni kell, de utána el lehet kezdeni egy új gazdaság építését. A kata szabályainak a megváltoztatása bizonyos szempontból ebbe az irányba mutat.

Vannak ugyanis olyan intézkedések, amelyek sikerrel csökkentik a GDP-t, szebben kifejezve „hűtik a gazdaságot”.

A kamatok emelése például mindig hűti a gazdaságot, mert ha vonzóbb a megtakarítás (nagyobb rá a kamat), akkor kevesebben fogják elkölteni fogyasztásra vagy beruházásra a pénzüket.

Az adóemelés hűt

Fájdalmas, de az adó emelése is ilyen hatású. Magasabb adók mellett kevesebb jövedelme marad a háztartásoknak, és így kevesebbet tudnak vásárolni. Ráadásul egyesek elkedvetlenednek, nagyobb adóval, több adminisztrációval már nem éri meg nekik a munka, kisebb lesz a gazdaság kibocsátása, ismét apad a nemzeti jövedelem. Hogy ez baj? Részben az, részben nem az.

A kata elpusztítása után lesznek, akik teljesen abbahagyják tevékenységüket, mások nem lépnek ugyan ilyen drasztikusat, csak a pótlólagos feladatvállalás határhaszna csökken, kisebb lesz a teljesítményük. Ezek hűtik a gazdaságot, növelik a recesszió esélyét.

Ráadásul a kormány várakozása szerint a kata elrontásának további deklarált „haszna”, de mindenképpen következménye lehet, hogy felértékelődik a munkahely (csökken a kata adóelőnye). Vagyis, ha azonos feltételek mellett többen indulnak a munkaerőpiacra, változatlan kereslet mellett nő a kínálat, ez még csökkentheti is a béreket, vagy legalábbis gátolja a bérnövekedést. Lehet, hogy ezt nem gondolták át ennyire tudatosan, de ez is apasztja az inflációt.

A kormány tehát arra játszhat, hogy ha összességében az emberek majd kevesebbet dolgoznak, ha a bérük csökken, és ha a megszerzett jövedelemnek nagyobb hányadát veszi el az állam, akkor kevesebbet fognak a magyarok vásárolni. A kisebb kereslet és a recesszió aztán végre csökkentheti az inflációt.

Az persze jogos kérdés, hogy a kormány miért szereti ezt a háztartási jövedelemcsökkenést, és miért harcol a fosszilis fogyasztásunkat visszafogó jövedelemcsökkenések ellen (gáz, áram, benzin hatósági ársapkája).

Oké, de mit csináljon egy katás?

A magánembert természetesen az infláció is érdekelheti, de az talán jobban, hogy neki mit kell most csinálnia.

„Hogyan kell váltanom?”

Ezt kérdezi most több százezer katás, de rossz hírünk van: több könyvelő is azt jelezte nekünk, hogy erre nem tud válaszolni, mert az adórendszerből éppen most kieshet az „egyszerűség”, a könnyű matek.

„Innentől mindenkire más kabát jó, és azt a szabójával (könyvelőjével) kell elkészíttetnie.”

Sok ugyanis az elágazási pont. Az adózó lehet

  • főállású vagy mellékállású,
  • eltérő lehet, hogy mekkora a bevétele,
  • mennyi a költsége,
  • van-e alkalmazottja,
  • mennyi beruházást eszközöl, illetve
  • mennyi osztalékot szeretne.

A valódi reakciókat azért is nehéz megbecsülni, mert sajnos egészen biztosan megerősödnek az adócsalási mechanizmusok. Megint jönnek a költségszámla-gyűjtögetők, a számlagyárak. Természetesen ezek nem tisztességes reakciók az adóemelésre sem, de annyira legyünk reálisak, hogy a befolyt adóbevételeket ez majd apasztja (nem egyértelmű, hogy a változások után a költségvetés szempontjából pozitív vagy negatív lesz a hatás.)

Az interneten azért vannak kalkulátorok, ez itt az RSM-DTM cég oldalán található. Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) alelnökének segítségével pedig egy 4 millió forintos bevételre elkészített táblázatot is bemutatunk, amit ezen a linken lehet megnézni.

A táblázatból elég világosan kiderül, hogy a kata az egyszerűségen kívül más adózási formákhoz képest milyen jelentős előnyt jelentett a nettó bevételt tekintve. A másik oldalról nézve megfogalmazhatjuk ezt úgyis, hogy tisztán látható, mennyi pénzt húznak most ki az egykori katások zsebéből.

A könyvelők helyzete

Merre tovább? A könyvelők szerint tényleg van, akinek a kisvállalati adó (KIVA), van, akinek az általános céges adózás, másnak a költségátalányos egyéni vállalkozói lét lesz a megoldás. Innentől mindenkinek gondolkodnia kell, amihez a legjobb, ha leül a könyvelőjével.

Nem véletlenül írtuk legutóbbi cikkünkben azt, hogy innentől eljön a könyvelők paradicsoma. Ezt azonban nagyon sok könyvelő kikérte magának, rámutatva, hogy

  • az állandó rendeletváltozások között borzalmas eligazodni,
  • a július és az augusztus nagyon leterhelt lesz,
  • az ügyfelek frusztráltak,
  • maguk a könyvelők is katások voltak, az év elején fixált megbízási díjaik elértéktelenednek, az adó több lesz, oda a megélhetésük.

Természetesen nem akartuk megbántani a könyvelőket, akiknek „kánaáni” jövőt jósoltunk. Leírjuk, mire gondoltunk.

Az építész azt mondja a barátjának, hogy ki se lát a munkából, éjjel-nappal dolgozik.

A beszélgetőpartnere pedig erre megkérdezi, hogy

„most panaszkodsz vagy dicsekszel?”

Szóval a „könyvelők paradicsoma” arra a pozitív elemre vonatkozott, hogy ha egy szolgáltató szektorra rázúdul minimum 300 ezer új ügyfél, akkor a nagy kereslet sok új munkát és sok új bevételt jelent. Természetesen értjük a szakma nehézségeit is, az állandóan változó jogszabályokat, a sok nyári adminisztrációt, a frusztrált ügyfeleket, a jövedelemkiesést.

Pár alapvetés

Nagy vonalakban azért azt mondják a könyvelők, hogy a főállás mellett szellemi szabad foglalkozású tevékenységet végzők, akiknek nincs sok költsége, vagyis

  • a fordítók,
  • a tanárok,
  • a grafikusok

jobban fogják tudni használni a költségátalányos egyéni vállalkozói létet. Ha nagyobb a bevételük, akkor a KIVA vagy az általános vállalkozói adózás is szóba kerül. Vannak olyan tevékenységek, amelyekhez kedvezőbb költséghányadok számolhatók el, nekik ezeket is érdemes megvizsgálni, mezőgazdaságiak, szerelők, építőiparban dolgozók.

Akinek nincs főállása, annak a minimálbér járulékait mindenképpen meg kell fizetni, akinek van állása, de egy kicsit dolgozik mellette, annak 1,2 millió forintig lehet adómentes bevétele.

De olyan lehetőség, mint volt az eva vagy a kata, ahol nem kellett adminisztrálni, csak beállítani a bankban a havi utalást, és befizetni rendszeresen az adókat, na ez a jövőben már megszűnik. Pepecselnie mindenkinek kell.

A csak lakossági ügyfelek kérdése

A rendkívül abszurd katás jogszabálytervezet vicces helyzeteket szül. Talán a legmókásabb az az indokolás, amely a taxisokat kiemelte, mondván náluk nehezen különíthető el a magán- és a céges megrendelő. Érdekes lenne megnézni, hogy van-e olyan szakma, ahol ez elkülönül, és miként fogják a szakmák ezt a helyzetet kezelni. A virágostól nem vehet virágot cég? Vízvezetéket csak magánembernél kell szerelni, cégnél nem? Fodrászatot csak magánember vehet igénybe, produkciós iroda nem?

Az egyik megoldás talán az lehet, hogy valaki kiírja, ő közületi vevőket nem szolgál ki, és esetleg erre a szolgáltatás megkezdése előtt ellenőrző kérdéssel rá is kérdez. Ha ilyen kiírás nincsen, akkor minden katás vállalkozót nagyon egyszerűen el tud lehetetleníteni az ellensége, a versenytársa.

Cukrászati példa

Gondoljunk csak bele, hogy mi történik akkor, ha egy katás fagylaltárusnál megjelenik egy atyafi, kér műanyag dobozba 10 gombóc fagyit. Ezután elárulja, hogy ő a helyi cégtől jött, desszert kellett egy hivatalos vacsorához. Ha kér egy céges számlát, akkor a fagylaltárusnak és a katájának abban a pillanatban annyi. A szomszéd faluban dolgozó versenytárs pedig dörzsöli a markát, adóelőnye és versenyelőnye van, egészen addig, amíg persze nem jár ugyanígy, mert őt is kicsinálja egy számlát kérő mester.

Vajon utólag egy katás majd megtagadhatja-e egy céges ügyfélnek a számlaadást, vagy csak előre a kiszolgálását? Ha megtagadja a számlaadást, akkor ingyen kellett szolgáltatnia?

Csak ilyen esetek vannak

Ha kimegy egy magánlakásba egy vízvezeték-szerelő, tudhatja-e előre, hogy a ház lakója maga fizet, vagy a címre bejelentett cég kéri majd a javítást? Ha a művelődési ház mellett van egy fodrászat, és átmegy egy vendégfellépő, mi van, ha számlát kér a cégére? Mondhatja-e a fodrász, hogy nem ad?

Ha egy állatorvoshoz bevisznek egy kutyát, a kutya gazdája számlát kérhet, mert biztonsági őr, és el tudja számolni a kutyára költött ráfordításokat. Megtagadhatja-e az orvos a kutya ellátást, ha a kutya gazdája előre közli vele, hogy céges számlát fog kérni?

De nem is kellenek valódi példák, hiszen bárki, bármely katás szolgáltatótól, bármely cégre, akár indokolás nélkül is kérhet számlát, manikűrről, kávéról, szerelésről. Aztán a vendég ugyan az első kukába kidobja majd azt, de a katás vállalkozót már kicsinálta?

Az egyszerűség fog hiányozni

Az állam furcsa jószág.

  • Amikor nemzetközi adótanácsadói háttérrel lesz valaki miniszter, ügyesen szabályozza az offshore-cégeket, ért hozzá.
  • Amikor egy bankár lesz miniszterelnök, megadóztatja a bankokat, mert látja, hogy ott még van mit keresni.
  • Az adószabályok állami előkészítői azonban rendre a kormány oldalán is olyanok, akik adótanácsadói háttérrel, a minél bonyolultabb adójogszabályok útvesztőiben edződtek, ehhez értenek. Az egyszerűsítéshez valami más szakma kellene, az adósok ezt szeretik, a bonyolultat, a testreszabottat.

A következő napokban biztosan sok szakmai szervezet fogja elmondani, hogy miért okoz munkaerőhiányt, további munkaerő-elvándorlást a kata megváltoztatása. Elsősorban az orvosok és a gyógypedagógusok, a betegellátásban résztvevők jelezték máris hangosan, hogy az elvándorlás eddig is gond volt, a jövőben a hiányjelenségek csak fokozódhatnak.

Ahogy egyik olvasónk írta,

rendkívül sok háziorvos, kórházi szakorvos mellékállásban egyéni vállalkozóként vesz részt az ügyeleti munkában, vagy más egészségügyi intézményekben szakorvosként rendeléseket vállal.

Amennyiben a tervezet így marad, nyilvánvaló hogy az ügyeleteket, rendeléseket vállaló orvosok 30-40 százalékkal többe fognak kerülni a fix finanszírozást kapó intézményeknek, amelyet azok nem fognak tudni megadni. A radiológia, a műtéti altatás vagy a szülészetek mellett működő újszülött osztályok ügyeleti ellátása kerül azonnal veszélybe.

A legtöbb szakmából érkező visszajelzés alapján a katások zömét azonban nem az adóemelés zavarta volna, hanem az egyszerűség elvesztése. Az elmúlt években még a magyar infláció nem volt magas, de az mégis rejtély, hogy a növekvő gazdaság és az így is fel-felbukkanó infláció mellett a kata nominális összegén miért nem emelt soha a kormány?

Valószínűleg ez is valami kommunikációs „fogság” volt, az évenkénti kisebb ráncfelvarrások helyett a kormány egyszerre rontott nagyot a katások helyzetén. Politikailag lehet, hogy ez a kifizetődőbb, de a katásoknak ezt most elszenvedni igen kellemetlen.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!