7,75 százalék: óriásit, majdnem 2 százalékpontot emelt az alapkamaton az MNB

Hatalmas mértékű kamatemelésről döntött az MNB monetáris tanácsa: 1,85 százalékponttal 7,75 százalékra növelte a jegybanki alapkamatot a keddi ülésén. A lépés hatására a napközben 400-401 forint/eurós szintről azonnal a 397-es szintre erősödött a forint, de ez a hatás csak néhány percig tartott, negyed háromra visszatért a kereskedés 399 közelébe.

Erre a döntésre, ilyen mértékű emelésre előzetesen nem lehetett számítani, hiszen májusban csak 0,5 százalékpontot emelt a jegybank – írja a Portfolio.hu. A lap szerint „az volt a várakozás, hogy most legfeljebb a korábbi 100 bázispontos [azaz 1 százalékpontos] tempóhoz térhet vissza”.

MNB-alelnök: Ősszel tetőzhet az infláció

Az MNB Monetáris Tanácsa szerint a magas inflációnál egy rosszabb dolog van: az elhúzódóan magas infláció. A Portfolio idézi a döntés után megszólaló Virág Barnabás MNB-alelnököt, aki szerint az infláció várhatóan az ősz folyamán tetőzik, de erre nagy hatást gyakorol majd az árstopok alakulása is. Úgy véli, az infláció jövőre még nem, csak 2024-től érheti el az árstabilitást jelentő 3%-os értéket. Virág Barnabás bejelentette azt is: összeolvad az egyhetes betéti kamat és az alapkamat.

A jegybank a döntéseit „110%-ban” az infláció elleni harcra fordítjuk, és ebben a harcban nincs könnyű győzelem – mondta Virág. Kitartó, határozott monetáris szigorítási ciklus következik – tette hozzá. Az MNB-alelnöke szerint fontos lenne, hogy megszülessen az alku az EU-s forrásokról, és minden jel arra mutat, hogy ez meg fog történni.

Minden várakozást felülmúlt a Monetáris Tanács döntése – értékelte a kamatemelést a Világgazdaságnak Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője. Szerinte az erős inflációs kockázatok miatt 8,50 százalékos csúcsig emelkedhet idén az alapkamat. Az egyhetes betéti kamat, valamint az alapkamat mérséklésére legkorábban 2023 második félévétől számít.

Az MTI szerint az Equilor Befektetési Zrt. elemzője szintén meglepetésként írt a kamatemelés mértékéről, de megjegyezte, hogy az MNB döntése nem példa nélküli. Az Egyesült Államokban már két hete jelentős, 75 bázispontos módosítást jelentettek be, az Európai Központi Bank pedig, amely utoljára 11 éve növelt kamatot, a következő hónapban dönthet ugyanígy – tette hozzá Varga Zoltán.

Tizenhárom éves kamatcsúcs

A kamatemelési sorozat éppen egy éve, 2021 júniusában kezdődött, akkor 0,6 százalékról 0,9 százalékra emelték a kamatot.

Az alapkamat csaknem 13 éves csúcsra nőtt a mostani döntéssel: utoljára 2009 szeptemberében volt ennél magasabb, 8 százalékos a kamatszint (akkor a 2008-as pénzügyi válság idején 11,5 százalékon tetőző kamatszint csökkentése zajlott).

Legutóbb június közepén emelt kamatot az MNB, méghozzá rendkívüli jelleggel. Igaz, akkor nem az alapkamat változott: az úgynevezett egyhetes betéti tendert hirdették meg 0,5 százalékponttal a korábbi szint fölött, 7,25 százalékon – így eddig ez volt az irányadó kamatszint.

A magyar jegybank monetáris politikája következtében az alapkamat és az egyhetes betéti kamat nem azonos szinten van. De az utóbbi hónapokban mindkettőt emelik, sőt, az MNB deklarált célja, hogy közelítsen egymáshoz a kettő, és akár egy ponton majd egy szintre kerüljenek.

Elszállt az infláció

A mostani kamatemelés nem számít meglepetésnek, a Magyar Nemzeti Bank fokozatosan, hónapok óta emeli az alapkamatot és az attól egy ideje elvált egyhetes betéti kamat mértékét is.

A kamatemelés fő oka, hogy az infláció nagyon magas, még úgy is a vártnál magasabb, 10,7 százalék volt májusban, hogy a kormány különböző árkorlátozó intézkedéseket (rezsire, üzemanyagra, egyes élelmiszerekre stb.) vezetett be, amik kormányzati számítások szerint 4-5 százalékponttal mérséklik a pénzromlás ütemét. Évtizedek óta nem volt ennyire nagy a pénzromlás mértéke, legutóbb 2001 nyarán volt két számjegyű áremelkedés. A szezonális hatásoktól megtisztított, úgynevezett maginfláció még ennél is magasabb, 12,2 százalékos volt májusban.

A jegybank keddi jelentése szerint idén 11-12,6% között alakulhat az infláció.

Az infláció egyébként nem kizárólag magyar jelenség, áprilisban írtuk meg, hogy a fejlett országokat tömörítő OECD tagállamaiban 31 éve nem volt akkora az infláció, mint idén. A koronavírus után kialakult áruhiányt, és az infláció elszállását itt tekintettük át részletesebben, az orosz-ukrán háború hatása – főként az elszálló energiaárakon keresztül – tovább erősített ezeken a folyamatokon.

A magas infláció elleni küzdelemhez szigorú monetáris politika, tehát magas kamatok kellenek. A világ jegybankjai mindig kiemelt figyelemmel követik az amerikai jegybank, azaz a Fed kamatdöntéseit, ami szintén szigorított az utóbbi időben, májusban például az elmúlt 22 év legnagyobb kamatemelését hajtotta végre.

A jegybanki kamatok emelésével kapcsolatban leginkább az jelenthet kockázatot, hogy emiatt a hitelek kamatai is meredeken nőnek, tehát drágábban lehet kölcsönhöz jutni, ami a magánszemélyek és a vállalatok hitelfelvételi hajlandóságát is mérsékelheti. Így nagyobb az esély, hogy törölnek vagy késleltetnek beruházásokat, az elmaradó beruházások pedig csökkenthetik a gazdasági növekedés ütemét. Itt írtunk arról, hogy április eleje óta már több hullámban emelték a hitelek kamatait a hazai bankok.

Gyenge a forint

Bár az MNB-nek a kamatpolitikával hivatalosan nem célja a forint árfolyamának befolyásolása, egy emelés mégis hatással lehet az árfolyamra, erősítheti a magyar devizát. Nyáron, a külföldi nyaralások időszakában az emberek többségét jobban érdekelheti, hogy mennyiért lehet eurót váltani.

A nyaralások szempontjából kellemetlen hír volt, hogy hétfőn ismét történelmi mélypontra gyengült a forint az euróval szemben, 404,7 forint fölött is volt az euró. A hazai deviza erről a szintről nem igazán tudott visszaerősödni, kedden ezért még nagyobb figyelem övezte a Magyar Nemzeti Bank kamatdöntését.

A forint mostani gyengülését részben az okozza, hogy továbbra is bizonytalan, a kormány meg tud-e állapodni az Európai Bizottsággal a visszatartott uniós forrásokkal kapcsolatban, de a forint tartós, évek óta tartó gyengülése egyértelműen a kormány tudatos stratégiájának következménye, itt olvashatja el nagyobb elemzésünket arról, hogy a kormány milyen gazdaságpolitikai intézkedéssorozata vezetett ahhoz, hogy az euró ára elérje a 400 forintot, és aztán tartósan ezen a szinten is maradjon.

Matolcsyék kétéves gazdasági stabilizációs programot javasoltak a kormánynak

Matolcsy György jegybankelnök április végén arról beszélt, fenntarthatóvá kell tenni a felzárkózást, azonban a pénzügyi egyensúlyok elromlottak Magyarországon, tette hozzá. Elszabadult az infláció, elromlott a költségvetés egyensúlya, és elromlott a folyó fizetési mérleg egyensúlya is – sorolta. Matolcsy úgy véli, az elmúlt egy évtizedben a termelékenység nem bővült olyan mértékben, ahogy kellett volna. „A termelékenységi fordulat az igazi cél. Le kell tenni egy új adóreform terveit. Ennek zöldnek, digitálisnak és forgalmi adó központúnak kell lennie” – fogalmazott.

A költségvetési egyensúly visszaállítása érdekében az MNB „kétéves gazdasági stabilizációs programot” javasolt a kormánynak. Matolcsy szerint reális cél, hogy 2030-ra elérjük az EU átlagos fejlettségi szintjét, de ehhez le kell küzdeni az egyensúlytalanságokat.