Matolcsyék kétéves gazdasági stabilizációs programot javasolnak a kormánynak, újra nagyot emelt az MNB, az alapkamat 5,4%-ra nőtt

A múlt havihoz hasonlóan újabb 1 százalékponttal 5,4 százalékra emelte a jegybanki alapkamat mértékét a nemzeti bank monetáris tanácsa. Mindez azt jelenti, hogy sorozatban a 11. kamatdöntő ülésén döntött a kamat növeléséről a monetáris tanács. A kamatemelési ciklus tavaly júniusban kezdődött, amikor az addigi 0,6 százalékos alapkamatot 0,9 százalékra emelték – mint látható, az azóta eltelt szűk egy évben a kamatszint a hatszorosára nőtt.

Az irányadó kamatszint az elmúlt hónapokban elvált az alapkamattól, magasabb annál. Eddig, március vége óta, 6,15 százalékon állt úgy, hogy az úgynevezett kamatfolyosó felső határa 7,4 százalék volt. A mostani monetáris tanácsi döntéssel szintén 1 százalékponttal növelték meg az egész kamatfolyosót, melynek alsó széle így 5,4 százalék lett, a felső széle pedig 8,4 százalékra módosult. A döntés megfelelt az előzetes várakozásoknak.

A kamatemeléstől egyrészt azt remélik a döntéshozók, hogy vonzóbbá válik a forint, és valamelyest erősödni tud. Ez mostanában ráfér, hiszen néhány héttel ezelőtt már a 400 forintos szinten is járt az euróval szemben, és az elmúlt időszak kamatemelései ellenére jelenleg a 375 forintos sáv közelében mozog. Másrészt a magas infláció elleni küzdelemhez is szigorú monetáris politika, tehát magas kamatok kellenek.

Viszont az alapkamat és az egyhetes betét kamatának emelése miatt emelkednek a kereskedelmi bankok kamatai is, vagyis drágábban, kedvezőtlenebbül lehet hitelt felvenni. Itt írtunk arról, hogy április eleje óta már több hullámban emelték a hitelek kamatait a hazai bankok.

Legutóbb nagyjából egy hónappal ezelőtt, márciusban emelte meg az alapkamatot az MNB. Akkor 100 bázisponttal, 4,4 százalékra emelték, illetve hasonló mértékben tolták feljebb a kamatfolyosót is. Az egyhetes betéti tenderét pedig akkor 6,15 százalékos kamattal hirdette meg a jegybank. Újabban egyébként nem az alapkamat a legfontosabb az MNB eszköztárában, hanem igazából az egyhetes betéti ráta az irányadó kamat.

Virág Barnabás, az MNB alelnöke márciusban arról beszélt, hogy a háború okozta gondok, a nyersanyagárak emelkedése, a külső piacok problémái, valamint az általános bizonytalanság miatt a GDP 2,5-4,5 százalékkal emelkedhet idén Magyarországon, és az inflációs kockázatok is nőttek, 2022-ben nagyon magasan, 7,5-9,8 százalékos tartományban várható a pénzromlás mértéke.

Az áremelkedés áprilisban még nem tetőzött, a következő hónapokban tovább emelkedhet az inflációs ráta, ezért nem lenne meglepő, ha a következő időszakban tovább emelné a kamatokat a jegybank. Szakértők szerint az is erősen kérdéses, hogy 2023-ban a kívánt 3 százalékos szint alá csökken-e majd az infláció.

Matolcsyék kétéves gazdasági stabilizációs programot javasolnak a kormánynak

Az alapkamat emelés közlése után egy órával, délután három órakor Matolcsy György tartott sajtótájékoztatót, ahol az MNB elnöke a döntés hátteréről beszélt. Szerinte az infláció tartósan magas lehet. Arról beszélt, hogy a 2010-es éveket Magyarország megnyerte gazdasági szempontból, „A feladat az, hogy ezt az évtizedet is megnyerjük”, és ez az évtized „totálisan más lesz”, mint az elmúlt évtized. Ez az évtized olyan lesz mint a ‘40-es és a ‘70-es évek, mondta, olajválsággal, energiaválsággal, háborúval.

Az MNB elnöke szerint fenntarthatóvá kell tenni a felzárkózást, azonban a pénzügyi egyensúlyok elromlottak Magyarországon, tette hozzá. Elszabadult az infláció, elromlott a költségvetés egyensúlya, és elromlott a folyó fizetési mérleg egyensúlya is – sorolta. Matolcsy úgy véli, az elmúlt egy évtizedben a termelékenység nem bővült olyan mértékben, ahogy kellett volna. „A termelékenységi fordulat az igazi cél. Le kell tenni egy új adóreform terveit. Ennek zöldnek, digitálisnak és forgalmi adó központúnak kell lennie” – fogalmazott.

A költségvetési egyensúly visszaállítása érdekében az MNB „kétéves gazdasági stabilizációs programot javasol” a kormánynak, ennek kidolgozását elkezdte a jegybank, a javaslatokat heteken belül átadják a kormánynak – mondta. Matolcsy szerint reális cél, hogy 2030-ra elérjük az EU átlagos fejlettségi szintjét, de ehhez le kell küzdeni az egyensúlytalanságokat.

Virág Barnabás MNB-alelnök egyebek mellett arról beszélt, hogy a magyar gazdaság erős fundamentumokkal rendelkezik, erős növekedési potenciál van a gazdaságban, az első negyedéves GDP-növekedés 7-8 százalék lehet. Az infláció márciusban meghaladhatja a 9 százalékot. A jegybank becslései szerint az idénre prognosztizált 7,5-9,8 százalékos inflációból a háború 2,5-3 százalékpontot okoz.