Száz pontot emelt az alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank
2022. március 22. – 14:16
A piac határozott lépést várt, ami segíti azt, hogy az alapkamat felzárkózzon az irányadó kamathoz. Sajnos az infláció letöréséhez ez most nem elég, de a forintpiac nyugodt maradhat.
Az MNB Monetáris Tanácsa 100 bázisponttal, 4,4 százalékra emelte az alapkamatot, illetve hasonló mértékben tolta feljebb a kamatfolyosót is. Az ilyen lépéseknek kettős értelme van, egyrészt a forintot vonzóbbá teszi a magasabb kamat, és bár most nem olyan hektikus a piac, de a forintra ráfér a segítség. Másrészt továbbra is hűteni kell a magyar gazdaságot, bár ezt részben az orosz-ukrán háború is „elintézi”, de az infláció elleni küzdelemhez is szigorú monetáris politika (értsd magas kamatok) kellenek.
Amikor előzetes esélylatolgatásra kértük a hazai elemzőket, mi is ezt a mértéket hallottuk, Igaz, Török Lajos, az Equilor Zrt. vezető elemzője abban bízott, hogy a jegybank talán a folyosó aszimmetrikus emelésével is tágítja a mozgásterét. A folyosó mindenesetre 4,4–7,4 százalékra nyílt, ez azért nagyon fontos eszköz, mert itt fogadja a kereskedelmi bankok pénzét az MNB (4,4 százalék) és itt biztosít a bankoknak likviditást a jegybank (7,4 százalék).
Mint arról többször írtunk, itthon szétnyílt a monetáris eszköztár, újabban nem az alapkamat a legfontosabb, hanem az egyhetes betéti ráta az irányadó kamat. A mostani döntéssel a jegybank elkezdhette a közelítést, vagyis ha csütörtökön az irányadó kamaton kisebbet emel, akkor közelednek a széttartó kamatszintek (az irányadó kamatszint 5,85 százalékos).
A lépésből is látszik, hogy az inflációs nyomás nagyon erős maradt, miközben az eddigi sikerterület, a növekedés is lassulhat a háború miatt. A jó hír továbbra is az, hogy a 400 forintos eurószint megízlelése után az elmúlt napokban a forint stabil maradt.
Virág Barnabás, az MNB alelnöke sajtótájékoztatót is tartott, ahol természetesen az orosz-ukrán háború erőteljesen negatív hatásaival kezdte értékelését. A nyersanyagárak emelkedése, a külső piacok problémái, valamint az általános bizonytalanság miatt a GDP 2,5-4,5 százalékkal emelkedhet az idén és az inflációs kockázatok is nőttek, 2022-ben 7,5-9,8 százalékos tartományban várható a pénzromlás.
A jegybanki toleranciasáv csak 2023 második felében esélyes. Növekvő infláció, vagy romló növekedés? Nagyjából így szól most mindenhol a kérdés. vagyis rövid távon a szankciók, közép távon az infláció a nagy kockázat. Emiatt továbbra is monetáris szigorítása van szükség, erőteljes kamatemelésre lehet számítani.
