Rövidebb étlapok, szieszta, több szünnap – válogatott módszerekkel próbálnak talpon maradni a balatoni helyek

„Jól indult a balatoni turisztikai szezon az idén, a szállásfoglalásokban nem látszik visszaesés, az éttermekben sem csökkent a végszámlák összege, az árak emelkedése ellenére a vendégek részéről egyelőre nem érzékelhető spórolási kényszer” – idézte az MTI Csapody Balázst, a balatonszemesi Kistücsök étterem tulajdonos-ügyvezetőjét, aki a Pannon Gasztronómiai Akadémia elnöke is.

Csapody a Világgazdaságnak beszélt arról, hogy a pandémia alatt felpörgött belföldi turizmusból hosszú távon is profitálhat a Balaton, mert új vendégkört is nyert vele.

Az éttermi árak tavalyhoz képest átlagosan 15 százalékkal emelkedtek, de ez szerinte „nagyon moderáltnak számít a tényleges és mindenki által érzékelhető áremelkedésekhez képest”. A környékbeli országokban 30 százalékhoz közelít az áremelések mértéke a vendéglátásban.

A munkaerőhiány és részben a mérsékelt áremelések miatt az idén több balatoni étterem csökkentette a nyitvatartási idejét, így akár 30-40 százalékkal kisebb létszámú személyzettel üzemel. Akad, ahol az ebéd és a vacsoraidő között van zárva a vendéglő, mint az a mediterrán országokból már ismerős, mások viszont teljes szünnapokat vezettek be.

„Az energiaárak robbanása konyhatechnológiai fejlesztésekre is rákényszeríti a vendéglátósokat a kisebb energiafelhasználás érdekében, az alapanyagköltségeket pedig az étlap racionalizálásával, a szűkebb, szezonális választékkal igyekeznek optimalizálni” – mondta Csapody Balázs.

800 ezerért sem találtak séfhelyettest

Csak egyetlen példa a munkaerőpiaci kihívásokra: a tihanyi Malackrumpli nemrég nettó 800 ezer forintos fizetésért keresett séfhelyettest, de nem nagyon volt jelentkező.

Télen több, ikonikusnak számító budapesti étterem adta be a kulcsot, például az Olimpia, majd a Csalogány 26. Még a háború kitörése előtt iparági szereplőkkel beszélgettünk arról, mennyire borús az összkép, mi várható 2022-ben és azután>>>

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az éves infláció májusban átlépte a lélektani határt, 10,7 százalékra emelkedett. A szezonális hatásoktól megtisztított, úgynevezett maginfláció még ennél is magasabb, 12,2 százalékos volt májusban. A GKI Gazdaságkutató Zrt. mérése szerint a vásárlók ennél lényegesen magasabb, 22 százalékos drágulást érzékelnek.