Átlépte a 400 forintos lélektani határt és a hétfő délután 402,8 forinton tetőzött az euró árfolyama, majd hétfő estére hajszállal 402 forint alatt stabilizálódott. A forint még soha nem ért ennyire keveset a fontos nemzetközi valutákhoz képest, ezzel párhuzamosan már 385-ön áll a dollár árfolyama is. Továbbá:
- a régióból csak a forint gyengül, a lengyel zloty és a cseh korona is tartja értékét,
- a budapesti értéktőzsde árfolyama is másfél éves mélypontra süllyedt,
- a kormánynak és a jegybanknak is vannak eszközei az árfolyam befolyásolására, de nem valószínű, hogy jelentős áldozatokat hoznának a folyamat visszafordítására.
A 400-as lélektani határ átlépésére eddig egyszer, az orosz–ukrán háború kitörése után néhány nappal, március 7-én már volt példa, de akkor néhány órán belül korrigált a piac, és visszatért az árfolyam 390 alá. Márciusban a pánik elmúltával és az MNB közbelépésével aztán ismét a korábban már megszokottnak számító 370-es árfolyam környékére erősödött a forint, ezt a pozíciót április közepéig tartani is tudta.
Május 25-én aztán a kormány extraprofitadóról szóló bejelentése küldte padlóra a forintot, akkor egy nap alatt 10 forinttal lett drágább az euró. Bár ezt később részben korrigálta a piac, az árfolyam az utóbbi napokban továbbra is 390 körül mozgott.
Ez változott meg aztán pénteken, amikor 10 óra tájékában hirtelen megint ugrott egyet az árfolyam, délután pedig megközelítette a 400 forintos lélektani határt. Hétvégén valahol 395 és 399 között mozgott az árfolyam, végül hétfő délután lépte át a kerek 400-at. Ezzel párhuzamosan 385 forint fölé erősödött a dollár is, soha nem ért még ilyen keveset a forint az amerikai valutához képest.
Csak a forint gyengül a régióból
A régióban egyedül a magyar valuta áll ennyire rosszul, sem a lengyel zloty, sem a cseh korona nem gyengült hasonló mértékben az euróhoz képest. A Portfolio.hu aktuális elemzésében kiemeli: míg a két másik régiós valuta árfolyama a háború kitörése óta alig változott az euróhoz képest, a forint értéke 10 százalékát elveszítette (ez több mint 40 forint drágulást jelent). A magyar valuta leértékelődése mögött a következő tényezők állnak:
- A gazdaság bizonyos szektoraira kivetett különadók a külföldi befektetők szemében nem vetnek jó fényt Magyarországra. Általában nem érdemes olyan országba pénzt vinni, ahol soha nem tudja az ember, milyen extra adót sóznak egyik pillanatról a másikra a nyakába.
- Április végén megindult Magyarországgal szemben a jogállamisági eljárás, amely az uniós források egy részének kifizetését veszélybe sodorhatja.
- A 12,2 százalékos maginfláció Európa egyik legmagasabbja.
- Meghosszabbították az árstopokat, amelyek torzítják a versenyt.
- A jegybank lassított a kamatemelések tempóján. Bár az kérdéses, hogy ebben a helyzetben mennyi értelme van kamatot emelni, a befektetők értékelni szokták, ha legalább igyekszik egy ország nemzeti bankja.
Mit tehet a jegybank és a kormány?
Felmerül az is, hogy ebben a helyzetben mit tehet a kormány és a jegybank a forint elértéktelenedése ellen. A Portfolio.hu elemzése szerint az MNB-nek több lehetősége is van, például:
- megemelhetik az alapkamatot és az irányadó kamatot. Ezzel ugyan lassítják a gazdaság növekedését, de legalább az inflációt megfékezhetik, ezzel pedig a forint értékét is növelhetik,
- eladhatnak a jegybank devizatartalékából. A Magyar Nemzeti Bank több százmilliárd forint értékű eurót és dollárt is birtokol, ezt eladva közvetlenül a piacon erősíthetik a forintot,
- kiadhatnak nyilatkozatokat arról, hogy minden szuper lesz. A befektetők figyelni szokták, mit nyilatkozik a jegybank, és általában adni szoktak az ígéretekre. Az utóbbi hetekben az MNB többször is megpróbálkozott ezzel, egészen eddig sikertelenül.
A jegybankon kívül a magyar államnak is lehetősége van befolyásolni az árfolyamot. A forint gyengülésének legfontosabb oka ugyanis a kormány gazdaságpolitikája, amely nem a külföldi befektetők kedvence. A befektetők ugyanis általában a tiszta és átlátható gazdaságpolitikát kedvelik, a piacba való önkényes beavatkozásokat pedig épp úgy nem szokták értékelni, mint az Európai Unióval folytatott vitákat.
Mindenképpen segítene tehát a forint árfolyamának:
- az árstopok kivezetése,
- a különadók visszavonása,
- megállapodás az Európai Bizottsággal az uniós források kifizetéséről.
Mivel a mostani kormányzat politikájának központjába helyezte mind a három ügyet, nem valószínű, hogy szívesen fújnának visszavonulót. A jegybank gyors és határozott kamatemelése jelentősen árthatna a gazdasági növekedésnek, tehát az éppen most lassított kamatemelés felgyorsítása sem túl valószínű. Legnagyobb esély tehát arra van, hogy hozzá kell szoknunk: húszezer forint kevesebbet ér, mint ötven euró.
Másfél éves mélyponton a tőzsde
Nem csak a forintnak kezdődött rosszul a hétfő, a budapesti tőzsde is mélyrepülésben van. A BUX árfolyam hétfőn 38 ezer forint alá csökkent, ami másfél éves mélypontot jelent. Utoljára 2020 októberében, a koronavírus-járvány második hullámának kezdetét övező pánik idején értékelték ilyen kevésre a budapesti tőzsdét.
Az OTP árfolyama 8500 forint alá csökkent, amire utoljára 2020 márciusában, a koronavírus-járvány kitörésekor volt példa. A Mol árfolyama ezzel párhuzamosan 2600 forint alá csökkent, amit egyszer már megjárt a különadók megjelenésének napján, de összességében elég rossz értéknek számít. A Richter árfolyama napok óta 6800 forint körül van, a gyógyszergyár kilátásai oroszországi kitettségei miatt a háború kitörése óta borúsak.
A forint értékvesztéséről szóló videónk itt nézhető meg:
