Matolcsy szerint a háború után Magyarország lehet az egyik pénzügyi közvetítő Nyugat és Kelet között

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke rendszeresen publikál nagy ívű okfejtéseket (ízelítő itt és itt), de arra is volt példa, hogy a kormány gazdaságpolitikáját kritizálta. A Magyar Nemzeten megjelent hétfői írásában azt taglalta, hogy milyen szerepe lehet Magyarországnak az orosz–ukrán háború nyomán kialakuló pénzügyi rendszerben. Röviden a lényeg: pénzügyi átjáró.

„A magyar pénzügyi átjáró megépítése politikai függetlenséget, üzleti szabadságot, valamint széles gazdasági és pénzügyi döntési mozgásteret igényel. Előfeltétele ezért, hogy mindkét világ elismerje, sőt támogassa működését.”

De mi is ez a pénzügyi átjáró? Matolcsy szerint 2021-ben új pénzügyi korszak kezdődött, elindult a kriptovaluták regulációja, felgyorsult a jegybanki digitális pénzek megjelenése, és az orosz–ukrán háború nyomán elkezdődött a nyugati és a keleti pénzrendszerek kettéválása. Egy amerikai–kínai együttműködésre épülő G2 világgazdaság helyett egy szembenállásra alapozott G-2 világ felé tartunk. Ennek a megkettőzött pénzrendszernek az MNBN elnöke szerint egy nyersanyagokból, aranyból, villamosenergiából, földgázból és hidrogénből összeálló „mix” az alapja.

A rendszerek között közvetítők és „átjárók” épülnek ki, ahogyan történt a hidegháború idején, amikor például Hongkong, Szingapúr, Helsinki és Bécs töltött be hasonló szerepet.

„Ha egy ország képes közvetítőként, átjáróként működni a két szembenálló világ között, akkor sokat nyerhet, mert a békés kereskedelem általában jobban emel, mint a háborús szembenállás.”

Matolcsy szerint a most kialakulóban lévő világrendszerben azonban új közvetítőkre lesz szükség. Új átjáró lehet Ázsiában India, Dél-Korea és Japán, a Közel-Keleten Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia és Izrael, Európában pedig Magyarország, Szerbia, esetleg eurózónából távozó országok. Matolcsy úgy látja, hogy Magyarország a 2010 utáni sikeres geopolitikája, valamint gazdaság- és pénzpolitikája miatt lehet alkalmas a pénzügyi „átjáró” megépítésére, ami egyben az egységes Kárpát-medencei gazdasági tér megteremtését is jelentené.

És miben áll a magyar geopolitikai siker? Matolcsy szerint ennek az a lényege, hogy Magyarország a Nyugat részeként, nyugati szövetségi/együttműködési szervezetek tagjaként is megőrizte mozgásterét a keleti együttműködéshez. „A relatív geopolitikai függetlenség nem csupán a külpolitika, de a gazdaság- és pénzpolitika területén is fennáll” – írta.

Matolcsy arra is megadja a választ, hogy mi teheti Magyarországot alkalmassá a közvetítő szerepre:

• a belső politikai kiszámíthatóság,
• regionális szövetségek (V4, Szerbia),
• nagyhatalmakkal fenntartott „párhuzamos” együttműködések (lehet, hogy így a kormány oroszbarát politikájára utalt, amit a fideszes politikusok ma már inkább letagadnak),
• az EU-piacok elérése, a dinamikus GDP-növekedés, az FDI-vonzás képessége,
• a nemzeti fizetőeszköz, a jelentős aranytartalék, valamint a jegybanki „vegyes”, nyugati és keleti devizatartalék-forrás.

Ezután Matolcsy felsorolja, hogy milyen területeken kell még javulnia az országnak, hol van még tartalék. Itt említi többek között a biztonságos és hatékony energiarendszert, a digitalizációt, az „okos védelmi erőt” és a fenntarthatóságot. Elemzését egy Walt Disney-től származó idézettel zárja, mi is idézzük:

„nincs annál élvezetesebb, mint megvalósítani a lehetetlent”.