Matolcsy: Legyen hát célunk egy olyan új európai oroszlán csapat felnevelése, amelyben minket KIDSzingChi.hu névvel illetnek

2021. április 26. – 15:18

frissítve

Matolcsy: Legyen hát célunk egy olyan új európai oroszlán csapat felnevelése, amelyben minket KIDSzingChi.hu névvel illetnek
Matolcsy György a jegybank épületében 2021. április 16-ánFotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Újabb erős szellemi táplálékot biztosított a gazdaságfilozófiai műkedvelők számára Matolcsy György. A jegybank elnöke, aki nemcsak dicsér, hanem kritizál is, most azt próbálta alátámasztani KIDSzingChi.hu című esszéjében a növekedés.hu-n, hogy miért is kellene Magyarországnak, a V4-eknek, sőt, a kelet-közép-európai térség 9 országának a nyugat helyett keleten mintákat keresnie arra, miként is találhatná meg a saját sikeres fenntartható felzárkózásának receptjét.

„Dél-Korea, Izrael, Dubai (Emirátusok), Szingapúr és három dinamikus kínai sikerváros, tehát Sanghaj, Shenzhen és Csengdu lehetnek a példaképeink. Rajtuk keresztül nyílhat meg Európa keleti pereme a természettel és társadalommal harmóniában működő, fenntartható és zöld, tehát sikeres jövő felé” – kezdte Matolcsy.

Kifejtette hosszan, hogy a nyugat azért nem lehet már tovább Magyarország példaképe, mert egyfelől „a nyugati gazdasági és társadalmi modellek már kevésbé sikeresek, mint a keletiek”, ezt támasztja alá Matolcsy szerint a járványkezelésük is, pontosabban a keletiek sikeressége ezen a területen, másfelől pedig Magyarország kimaradt „az elmúlt 500 év tőkefelhalmozást és gazdagságot, fejlettséget és magas életszínvonalat eredményező nyugati folyamataiból.” És mivel kimaradt, ezért ezért a keleti sikerekre kell figyelnie, amik a múltban felhalmozott tőke, tudás és technológia nélkül építették fel eredményeiket. Ezek pedig a fentiek, azok közül is főként Dubaj és Izrael.

És hogy miért is lehet a keleti a sikeres felzárkózási minták forrása? Matolcsy szerint azért, mert „a kelet-ázsiai és közel-keleti sikerek döntően szellemi forrásokat használnak és nem az anyagiakat”. Matolcsy nem először beszél a szellemi tőke fontosságáról, szerinte az anyagiak helyett ugyanis a tudás, a szellemi gazdagságra van szükség a fenntartható magyar felzárkózáshoz.

A sikeres példák közös szellemi forrásai szerinte:

  • a vízió,
  • a jövőkép mögötti erős értékrend, ami olyan hagyományos értékekre épül, mint például a család tisztelete vagy az idősek megbecsülése, a tudás értékelése vagy a vallás, az erős nemzettudat,
  • a a hagyományos és a modern „okos ötvözése”,
  • az új technológiák állandó kutatása, kísérletezés és játék az új dolgokkal,
  • a sikerpélda szereplői (lásd a második bekezdésben) „már a kezdetektől célba veszik a világszínvonalú oktatást és végül eljutnak oda, hogy legjobb egyetemeik a világ élvonalába emelkednek”,
  • a hatodik pedig a tehetség, amit korán keresnek, felfedeznek és támogatnak. A tehetség fontosságát is hangsúlyozta korábban a jegybank elnöke.

Matolcsy cikkét az alábbi gondolatával zárnánk, ha pedig ön hardcore Matolcsy-rajongó, ide kattintva még talál tőle értékes mondatokat.

„Legyen hát célunk egy olyan új európai oroszlán csapat felnevelése, amelyben minket KIDSzingChi.hu névvel illetnek, ami egy új nyelv, az Engkrit (English+szanszkrit) szótárában ”A magyar kölyök oroszlán ereje„ címszó alatt található.”