Matolcsy György, az unortodox közgazdász szerint új gazdaságelméletre van szükség

2021. március 29. – 15:33

Másolás

Vágólapra másolva

Miközben haladunk előre, úgy tanuljuk az új törvényeket. Kik gondolkodnának erről, ha nem mi, unortodox közgazdászok és mikor, ha nem most, éppen a sikert ígérő felzárkózás közben”

– kezdett bele egyebek mellett a fenti sorokkal Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a növekedés.hu-n publikált írásában abba, hogy kifejtse: a fenntartható magyar felzárkózáshoz új, biztos gazdaságelméleti alapokra van szükség, mivel a korábbiak már megváltoztak.

Az MNB elnöke rövid, lényegretörő írásaival rendre meglepi a közvéleményt, elsősorban azzal, hogy nemcsak dicsér, de kritizál is. Varga Mihály pénzügyminiszter például állandóan a célkeresztjében van. Legutóbbi írásában egy logikai vázlat stílusában, vagyis pontokba szedve szedte össze a 36 összefüggés felét (ezt majd egy következő részben folytatja), most egy új gondolati forradalommal kezdte, amikről azt írta: ezek az 500 évvel ezelőtti reneszánsz és reformáció szellemi forradalmaihoz hasonlítható „mai gondolati megújulás” vezető tételei.

Főbb tézisei:

  • Az anyagi gazdaság alapja egy szellemi forrás, a tudás.
  • A tudás olyan gazdasági erőforrás, amely átadásával, vagyis fogyasztásával exponenciálisan bővül, míg az anyagi javak használatukkal fogynak.
  • A tehetség és a kreativitás döntő erőforrássá válnak, mivel az ismeretek a tanulás, szorgalom révén bűvülnek, a folyamatot pedig gyorsítja a tehetség és kreativitás, amik azonban korlátozottan állnak rendelkezésre.
  • A tudás exponenciális növekedése általános bőséget teremt, mert technológiai forradalmakat hoz létre.
  • Az áttörés az internetnek és kommunikációs eszközöknek köszönhető, ezek együtt váltanak ki új technológiai forradalmat.
  • A tudás forradalma anyagi korlátokba ütközik, ez megtörtént, ezért a civilizációnak a fennmaradás érdekében fenntartható irányokba kell fordulnia a technológiák révén.
  • A fenntarthatósági forradalomhoz gondolati forradalom kell, elsőként a közgazdaságban, mert a tudás ott ütközik először anyagi korlátokba.
  • „A fenntarthatóság elve az egyensúlyi növekedés elve, képlete az E+N. Az életelv elfogadja, hogy minden gazdasági és társadalmi szerveződés élő, ezért működése a ”legnagyobb hatás„ elvét követi, az élettelen világ ”legkisebb hatás„ elvével szemben.”

Matolcsy kimondja még, hogy az új közgazdaságnak a középpontjában a közérdek áll, vagyis a fenntarthatóság és az élet megbecsülése. Az embereknek, a közösségnek a saját tulajdonánál fontosabbá válik majd a közös tudást és annak bővítését lehetővé tevő eszközökhöz, így a munkához, otthonhoz, minőségi oktatáshoz, egészségügyhöz való hozzáférés. A csökkenő hozadékot (anyagi javak) a növekvő hozadék (tudás) váltja fel, ez lesz a vezető erőforrás, ami beindít majd nem-lineáris folyamatokat is. A gondolati forradalom küldetéses kell legyen, írja Matolcsy, „tehát érzelmeket és érzéseket visz a gondolkodási, majd valóságos átalakulásokba, ezzel erősíti és gyorsítja a gondolkodás fordulatait.”

Szerinte a tudás forradalma a létező világon belül a működő gazdaság mellé egy virtuális üzleti életet épít majd. A fenntarthatósági fordulat új térszerkezetet épít a jegybankelnök szerint, a korábbi időfelfogással is szakítunk majd, felértékelődnek a közös és privát terek.

„Az új jövőképek által irányított felzárkózásokat már csak a fenntarthatósági gondolat köré lehet szervezni” – írja azzal, hogy a múlt sikerei már nem adnak megfelelő alapokat, mert a gazdaság törvényei megváltoztak. „Azokat érdemes követni, akik már a jövőből hozzák előre a működésüket és már korunk gondolati forradalmára, ezen belül a fenntartható közgazdaság törvényeire építik működésüket” – írta, és Einstein gondolatával zárt, vagyis, hogy:

„Egyetlen probléma sem oldható meg azon a tudatossági szinten, amelyen az keletkezett.”