Matolcsy György, az unortodox közgazdász szerint új gazdaságelméletre van szükség

„Miközben haladunk előre, úgy tanuljuk az új törvényeket. Kik gondolkodnának erről, ha nem mi, unortodox közgazdászok és mikor, ha nem most, éppen a sikert ígérő felzárkózás közben”

– kezdett bele egyebek mellett a fenti sorokkal Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a növekedés.hu-n publikált írásában abba, hogy kifejtse: a fenntartható magyar felzárkózáshoz új, biztos gazdaságelméleti alapokra van szükség, mivel a korábbiak már megváltoztak.

Az MNB elnöke rövid, lényegretörő írásaival rendre meglepi a közvéleményt, elsősorban azzal, hogy nemcsak dicsér, de kritizál is. Varga Mihály pénzügyminiszter például állandóan a célkeresztjében van. Legutóbbi írásában egy logikai vázlat stílusában, vagyis pontokba szedve szedte össze a 36 összefüggés felét (ezt majd egy következő részben folytatja), most egy új gondolati forradalommal kezdte, amikről azt írta: ezek az 500 évvel ezelőtti reneszánsz és reformáció szellemi forradalmaihoz hasonlítható „mai gondolati megújulás” vezető tételei.

Főbb tézisei:

• Az anyagi gazdaság alapja egy szellemi forrás, a tudás.
• A tudás olyan gazdasági erőforrás, amely átadásával, vagyis fogyasztásával exponenciálisan bővül, míg az anyagi javak használatukkal fogynak.
• A tehetség és a kreativitás döntő erőforrássá válnak, mivel az ismeretek a tanulás, szorgalom révén bűvülnek, a folyamatot pedig gyorsítja a tehetség és kreativitás, amik azonban korlátozottan állnak rendelkezésre.
• A tudás exponenciális növekedése általános bőséget teremt, mert technológiai forradalmakat hoz létre.
• Az áttörés az internetnek és kommunikációs eszközöknek köszönhető, ezek együtt váltanak ki új technológiai forradalmat.
• A tudás forradalma anyagi korlátokba ütközik, ez megtörtént, ezért a civilizációnak a fennmaradás érdekében fenntartható irányokba kell fordulnia a technológiák révén.
• A fenntarthatósági forradalomhoz gondolati forradalom kell, elsőként a közgazdaságban, mert a tudás ott ütközik először anyagi korlátokba.
• „A fenntarthatóság elve az egyensúlyi növekedés elve, képlete az E+N. Az életelv elfogadja, hogy minden gazdasági és társadalmi szerveződés élő, ezért működése a ”legnagyobb hatás„ elvét követi, az élettelen világ ”legkisebb hatás„ elvével szemben.”

Matolcsy kimondja még, hogy az új közgazdaságnak a középpontjában a közérdek áll, vagyis a fenntarthatóság és az élet megbecsülése. Az embereknek, a közösségnek a saját tulajdonánál fontosabbá válik majd a közös tudást és annak bővítését lehetővé tevő eszközökhöz, így a munkához, otthonhoz, minőségi oktatáshoz, egészségügyhöz való hozzáférés. A csökkenő hozadékot (anyagi javak) a növekvő hozadék (tudás) váltja fel, ez lesz a vezető erőforrás, ami beindít majd nem-lineáris folyamatokat is. A gondolati forradalom küldetéses kell legyen, írja Matolcsy, „tehát érzelmeket és érzéseket visz a gondolkodási, majd valóságos átalakulásokba, ezzel erősíti és gyorsítja a gondolkodás fordulatait.”

Szerinte a tudás forradalma a létező világon belül a működő gazdaság mellé egy virtuális üzleti életet épít majd. A fenntarthatósági fordulat új térszerkezetet épít a jegybankelnök szerint, a korábbi időfelfogással is szakítunk majd, felértékelődnek a közös és privát terek.

„Az új jövőképek által irányított felzárkózásokat már csak a fenntarthatósági gondolat köré lehet szervezni” – írja azzal, hogy a múlt sikerei már nem adnak megfelelő alapokat, mert a gazdaság törvényei megváltoztak. „Azokat érdemes követni, akik már a jövőből hozzák előre a működésüket és már korunk gondolati forradalmára, ezen belül a fenntartható közgazdaság törvényeire építik működésüket” – írta, és Einstein gondolatával zárt, vagyis, hogy:

„Egyetlen probléma sem oldható meg azon a tudatossági szinten, amelyen az keletkezett.”