Matolcsy annyit kritizálta a kormányt, hogy Varga Mihálynak kínos lehetett hallgatnia – aztán jött egy MSZP-s kérdés

2021. február 11. – 19:21

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Kívülről nézve úgy tűnhet, hogy meglehetősen feszültté vált az elmúlt hónapokban Matolcsy György jegybankelnök és Varga Mihály pénzügyminiszter viszonya, bár a hátteret ismerők szerint az MNB és a PM rivalizálása egy régóta húzódó konfliktus a magyar gazdaságpolitikában, ami időnként látványossá válik. December óta több ilyen látványos fázis is volt, azóta Matolcsy többször is bírálta nyilvánosan a kormány gazdaságpolitikáját.

A december 15-i monetáris tanácsi ülés után többek között arról beszélt, hogy ha a kormány jobban ösztönözte volna a közösségi fogyasztást és a beruházást, megúszhattuk volna recesszió nélkül a koronavírus-járványt. De kifogásolta a lakáspiaci áfaemelést és azt is, hogy az állami beruházásokban sem volt fordulat.

Új év, új kritikák

Az új évben újabb két kritikát kapott Matolcsytól a kormány. Január végén a kanyarban előzésről szóló értekezésében ismét előjött azzal, hogy elérhetett volna a magyar gazdaság jobb teljesítményt, „ha képesek lettünk volna ötödével emelni az állami beruházások szintjét, valamint az építőipari és különösen a lakásépítési teljesítményt”, illetve megjegyezte ismét, hogy a németek, lengyelek, románok és a balti államok jobbak voltak ebben nálunk.

Február elsején pedig egyebek mellett azt tette szóvá, hogy Magyarország nem rendelkezik egységes és világos jövőképpel, sem hosszú távú versenyképességi programmal. Különösen figyelemreméltó az a kijelentése, hogy „ha nincs szó, szómágnes, akkor nem képes megszületni a hozzá tartozó valóság” (pár nappal később beszélt Orbán Viktor a szokásos péntek reggeli rádiónyilatkozatában a nyelv megújításáról és hajlékony állapotban tartásáról).

A jegybankelnöktől érkező minősítésekre Varga Mihály pénzügyminiszter eddig nem szólt vissza, hivatalos Facebook-oldalán a minisztériumi programok mellett a 102 éves Számadó Lászlóné beoltásáról és drónt elfogó pénzügyőrökről posztolt az elmúlt napokban.

Csapda vagy segítő bal? Beugrott vagy benézte?

A parlamentben aztán az MSZP társelnöke, Tóth Bertalan vette kezébe a dolgokat. Írásbeli kérdést tett fel Vargának „A magyar gazdaság jövőkép nélkül marad le a román, a lengyel és a balti gazdaságok mögött?” címmel – és a szövegben több részletet idézett szó szerint Matolcsytól (a kérdést és a választ a 444 vette észre). Hogy aztán a pénzügyminiszter felfedezte-e, hogy valójában a jegybankelnöknek válaszol, vagy belesétált Tóth Bertalan csapdájába, azt nem tudjuk. Ami biztos: kemény szavakkal osztotta ki Tóthot. Vagy Matolcsyt. Értelmezés kérdése.

A miniszter egyebek mellett azt állítja válaszában: téves felvetésen alapul az az elképzelés, hogy az állami beruházások további növelésével ellensúlyozni lehet a járvány okozta visszaesést, és szakmai hibának nevezi azt, hogy pusztán az állami beruházások felfuttatására alapozzák a gazdaság védelmét. A jövőkép hiányát is cáfolta, mondván, a kormányprogram „kezdetektől fogva világos (…) a cél az, hogy Magyarország az Európai Unió első 5 olyan országa közé tartozzon, ahol legjobb élni, lakni és dolgozni, és a versenyképességet mérő rangsorokban a legjobb 5 uniós állam között legyen”. A válaszban egyébként kitér „politikai szimpátiára és sértettségre” is – hogy Tóth Bertalan miért lenne sértett, az persze nem világos.

Munkatársunk még a decemberi, első Matolcsy-kritika után összeszedte azt is, hogy az elmúlt években milyen konfrontáció volt a pénzügyminiszter és a jegybank elnöke között. Mint írta, ilyen csörték voltak az alábbiak:

  • Nagy Márton volt MNB-alelnököt Matolcsy György menesztette, de Orbán Viktor miniszterelnök alkalmazta,
  • Matolcsy György a legkülönfélébb területeken is kritikákat fogalmazott meg, például egészségügyi javaslatai is voltak,
  • Matolcsy György és Varga Mihály pénzügyminiszter között állandósultak a pengeváltások,
  • de talán még az Orbán-bizalmas Gottfried Péter delegálása a Monetáris Tanácsba is idetartozott.