Matolcsy hiányolja az egységes jövőképet és az állam működésének mérését

2021. február 01. – 16:18

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Újabb gazdaságpolitikai kritikákat fogalmazott meg Matolcsy György – írja az MTI. Egyebek mellett az ország egységes jövőképét és az állam működésének mérését, a visszacsatolást hiányolta leginkább.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke decemberben már kritizálta a kormányt, akárcsak októberben a válságkezelés kudarcai miatt. Matolcsy a Növekedés.hu-n megjelent írásában a negatív és pozitív töltetű gazdasági kifejezések (például vízió, mérés, életminőség) használatát, illetve hiányát boncolgatja úgy vélve, hogy ezek erősítik vagy gyengítik az ország esélyét a sikerre.

„Magyarország ma nem rendelkezik egységes és világos jövőképpel. Ausztria utolérésének szükségességét a politikai vezetők nem fogadják el, bár földrajzilag és történelmileg is kézenfekvő cél volna ez”

– írta.

Megjegyzi, hogy a hivatalos cél, 2030-ra az EU TOP 5 országába kerülni az élhető ország és a munka terén, nem igazi vízió, mert nem mérhető a cél.

„Ha nem mérhető a cél, akkor pedig nem létezik. Versenytársaink mind erős és világos jövőképpel rendelkeznek, nálunk ez hiányzik, ezért a szó töltete és hatása ma nálunk negatív.”

Ha mérhető minden teljesítmény, akkor mindenről lehet visszajelzés. Matolcsy György szerint ma az állam működése terén a leggyengébb a mérés, ezért itt a legalacsonyabb szintű a visszajelzés, és ennek megfelelően a kiigazítás esélye. A gazdaságban az állami beruházások terén különösen gyérnek minősíti a mérést és a visszajelzést. Mivel az állami beruházások révén célozzák meg a gazdaság újraindítását és felzárkóztatását, ezért ez szerinte egy felmérhetetlen rejtett veszteség.

A versenyképesség terén ugyan vannak mérések, de a jegybankelnök kifogásolja, hogy a kormány nem az MNB tényekre épülő méréseire támaszkodik.

„Magyarország nem rendelkezik hosszú távú versenyképességi programmal, egy ezt gondozó hatékony intézményi hálóval, valamint egy visszacsatolást is végző, kiigazító döntéshozatallal. Ez a hiány rejtett és erős negatív tényező a fenntartható felzárkózás terén”

– fogalmazott.

Matolcsy szerint a hazai életminőségi felmérések is ritkák, az ezekre alapuló, a kormányzati, üzleti és családi döntéseknél használható visszajelzések is gyengék, mindez pedig erősen fékezi a magyar fenntartható felzárkózási modell kialakítását, mert Magyarország valódi történelmi esélye nem a GDP terén, hanem az életminőségben rejlik.

Azt is nehezményezi, hogy a fenntartható felzárkózás szóösszetétel Magyarországon még nem ismert, mivel hiánya önmagában is fékezi mindenki sikerét.

„Ha nincs szó, szómágnes, akkor nem képes megszületni a hozzá tartozó valóság.”

Ahogy decemberben, úgy most is kijelentette, hogy az elmúlt tíz év az ország legerősebb évtizede volt Trianon óta, de más országok sikeresebbek voltak (például Románia, Lengyelország és a balti államok).

Írását Matolcsy azzal zárta, hogy

„bármilyen furcsa, ebben a szavaknak, szómágneseknek és narratíváknak döntő szerepük van. Hallgassunk hitünk bölcsességére: »Kezdetben vala az Ige«.”