15 éve nem volt olyan magas az infláció, mint februárban

2022. március 09. – 09:09

Másolás

Vágólapra másolva

8,3 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak 2022 februárjában, mint egy évvel korábban, ezzel pedig a decemberi 7,4 és a januári 7,9 százalék után újabb 15 éves rekord dőlt meg – derül ki a KSH friss tájékoztatójából. Utoljára 2007 augusztusában volt ennél nagyobb a pénzromlás mértéke, akkor 9 százalék körül tetőzött az infláció. Az elmúlt egy évben az üzemanyagok, a lakásjavítási cikkek és az élelmiszerek ára növekedett a legjobban, míg a szolgáltatások kevésbé drágultak.

12 hónap alatt, 2021. februárhoz viszonyítva:

  • Az élelmiszerek ára 11,3 százalékkal nőtt, ezen belül néhány kimagasló példa: a margarin 25,8, a kenyér 25,0, a száraztészta 22,1, a baromfihús 19,2 százalékkal lett drágább.
  • A járműüzemanyagok ára 18,7, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 19,2 százalékkal lett magasabb.
  • A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 8,2, ezen belül a dohányáruk 9,9 százalékkal drágultak.
  • A tartós fogyasztási cikkekért 8,3, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 16,2, a szobabútorokért 15,0, a használt személygépkocsikért 10,0, a televíziókért 8,6, az új személygépkocsikért 7,3 százalékkal kellett többet fizetni.
  • A szolgáltatások kevésbé drágultak (5,5%-os emelkedés), ezen belül a lakásjavítás viszont jelentősen megdrágult (+17,4%), de a járműjavítás és -karbantartás is 12,2 százalékkal többe került.
Forrás: KSH
Forrás: KSH

Az infláció egy hónap alatt is érezhető volt: 2022. januárhoz viszonyítva februárban a fogyasztói árak átlagosan 1,1 százalékkal nőttek.

„A februári 8,3 százalékos infláció nagyjából egybeesik az általunk várt 8,4 százalékos szinttel. Az elemzői konszenzus 8,1 százalékra várta az adatot, így a piacot negatív meglepetésként érte a friss közlés” – mondta a friss adatról Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. Szerinte a következő hónapokban tovább emelkedhet az infláció, de a tetőzést a háborús bizonytalanság okán lehetetlen megjósolni. A fokozódó negatív bázishatások miatt azonban év közepétől fékeződhet az áremelkedés üteme, ám az Amundi várakozásai szerint az év végén még így is bőven az MNB 2–4 százalékos célsávja felett ragadhat. „A megjelent adat tovább növelheti a kamatemelési várakozásokat, mivel az MNB-nek a korábban vártnál magasabb kamatpályára lesz szüksége az infláció visszafogásához, amihez a háború makrogazdasági és nyersanyagpiaci következményei is jócskán hozzájárulnak. Ezeken a szinteken már felvetődik az a dilemma, hogy ha az MNB beveti fegyverarzenálját az infláció ellen, akkor ezzel megakaszthatja a növekedést, amire a szomszédunkban zajló háború is egyértelműen negatív hatással van” – vélte Kiss Péter.

Az MNB egyébként már korábban 8,5 százalékra becsülete a februári inflációt, és részben ezzel is magyarázták a február 22-én bejelentett, újabb 50 bázispontos alapkamat-emelést. Az energia- és alapanyag-drágulás illetve a globális ellátási láncok akadozása miatt az árak tavaly egész Európában elkezdtek elszállni, Magyarországon ezt tetézte az alacsonyan tartott alapkamat és a választások előtti, egyre bőkezűbb állami pénzosztás.

A gyorsuló árnövekedés ellen tavaly júniusban először az MNB lépett, amikor tíz év után szigorítási ciklusba kezdett. Azóta néhány havonta emelik az alapkamatot (legutóbb 3,4 százalékra), remélve, hogy a hitelezés és azon keresztül a fogyasztás mérséklésével gátat tudnak szabni a drágulásnak. Az MNB után fél évvel aztán a kormány is felismerte, hogy az elszaladó árak problémát jelenthetnek, ezért november 15-től először a benzin és a dízel, február egytől pedig hat plusz egy alapvető élelmiszer árát korlátozták.

Hogy az árstop valóban hatásos lehet-e az infláció ellen, egyáltalán nem egyértelmű, az viszont sokkal biztosabb, hogy semmiképpen nem tudja ellensúlyozni a kormány brutális februári költekezését. Az év második hónapjában ugyanis annyi pénzt szórt ki a kormány a lakosságnak, hogy az ország modern történelmének második legnagyobb havi hiányát hozta össze. Februárban általában is deficites szokott lenni a központi költségvetés, de a szokásos 200–400 milliárdos hiány helyett most 1585 milliárddal költött többet az állam, mint amennyi bevétele volt. Ennél eddig csak egy hónapban, 2020 decemberében volt nagyobb a hiány.

A mostani, brutális költekezés mögött egy sor, a választások elé hangolt jóléti intézkedés áll. Ilyen a családok személyijövedelemadó-visszaigénylése, a 13. havi nyugdíj kifizetése, a rendvédelmi dolgozók hathavi fegyverpénze, illetve a még korábban bevezetett, 25 éven aluliakra vonatkozó szja-mentesség. Ilyen gyors ütemben levezényelt pénzosztás viszont elkerülhetetlenül az árak robbanásához fog vezetni.

Bár ez a februári adatokban már nem látszik, mindenképpen további dráguláshoz fog vezetni a február végén kitört orosz–ukrán háború is. Bár a gázra eddig nem vezettek be szankciókat, a nemzetközi feszültség már most jelentősen megdrágította az energiahordozókat, egy elhúzódó konfliktus pedig még drágább benzint és gázt jelenthet. Magyarországot ezenkívül a forint leértékelődése is sújtja, a néhány héten belüli 10 százalékos árfolyamveszteség miatt további drágulási hullám várható a következő hetekben.

Az MNB egyébként nemrég még 5 százalék körüli éves inflációról beszélt, de ez a háború és a forint gyors leértékelődésének fényében nem tűnik reálisnak. Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa a napokban 8-9 százalékra tette a drágulás várható ütemét, de a háború elhúzódása vagy az energiaszankciók bevezetése esetén két számjegyű inflációt sem zár ki.

Kövess minket Facebookon is!