A blokklánc újabb frontot nyitott az orosz-ukrán háborúban, és egyelőre nem tudni, ki nyerhet majd ezen

Valószínűleg nincsenek sokan itthon, akik az utóbbi években akár csak lazán is követték volna Ukrajna hivatalos Twitter-fiókját, pedig érdemes. Amikor 2017-ben zsarolóvírus-támadás söpört végig az országon, a híres „Minden rendben!” memével reagáltak a helyzetre, egy hónappal korábban pedig egy Simpson-családos giffel szovjetezték le az oroszokat. Nem egészen öt évvel később talán minden korábbinál aktuálisabbá vált ez a bejegyzés, miután Oroszország nyílt támadást intézett Ukrajna ellen, az ország Twitter-fiókja azonban a viccelődés helyett ezúttal a komolyságot választotta.

A segélykérő és Ukrajnát éltető üzenetek mellé persze most is befértek olyan posztok, mint az, ahol egyszerűen lebarbározták az oroszokat, de az utóbbi napok legérdekesebb bejegyzése az volt, amelyben két kriptotárca címét osztották meg.

A húzás a jelek szerint be is jött: Ukrajna több mint 50 millió dollárnyi adományt kapott már különféle kriptovalutákban. A kriptovaluták az utóbbi időszakban leginkább a metaverzum és a gigantikus lenyúlások miatt kerültek be a sajtóba, de ahogy az az idei Super Bowlon is kiderült, mára mainstream szereplőivé váltak a globális gazdaságnak, így a háborúzásnak is. Mivel a blokklánc alapvetően decentralizált, ebből nemcsak Ukrajna, hanem az oroszok is profitálhatnak, de egyelőre nem tudni, hogy lehet-e komolyabb befolyása a technológiának bármelyik oldalra – akár a közösségi gyűjtésről, akár a szankciók elkerüléséről van szó.

Ukrajna, az európai kriptonagyhatalom

Amikor Ukrajna szombaton megosztotta két kriptotárca címét – az egyikre bitcoint, a másikra pedig ethert és tethert (lényegében a dollárt helyettesítő, annak 1:1-ben megfeleltethető kriptopénz) lehet küldeni –, többen arra gyanakodtak, hogy hekkertámadás érte a Twitter-fiókjukat. Hamar kiderült, hogy a két tárca teljesen hiteles, több ukrán politikus is megosztotta ugyanezt az üzenetet, egy ukrán szóvivő pedig a TechCrunchnak megerősítette, hogy a tárcák valóban az ukrán állam kezében vannak. A kriptóra épülő adománygyűjtés így is szokatlan, pláne egy ország kormányától, az ukránok hozzáállását figyelembe véve azonban annyira nem is meglepő fordulat.

A Chainalysis tavaly ősszel készült elemzése szerint európai viszonylatban Ukrajna jár az élen a kriptovaluták adoptálásában, de világszinten is az élvonalban van. Mikhajlo Fedorov digitális átalakulásért felelős miniszter éppen az orosz invázió előtti napokban jelentette be, hogy az ukrán parlament elfogadott egy virtuális javakra vonatkozó törvényt, amely legalizálja a kriptovalutákat és a kriptotőzsdéket. A New York Times tavalyi cikke szerint évente nyolcmilliárd dollárnyi kriptovaluta fordul meg az országban, a napi 150 millió dolláros forgalom pedig túlszárnyalja a bankközi, fiat pénzekkel zajló tranzakciók mértékét. Azt persze a lap is hozzátette, hogy Ukrajnában a kriptolázat leginkább az hajtja, hogy nem nagyon van más lehetőségük:

a külföldről érkező és oda indított tranzakciók még kis összegek esetében is rengeteg papírmunkát igényelnek, a hrivnya mindig is erősen ki volt téve az inflációnak, az ukrán tőzsde nem igazán tényező, a külföldiektől pedig el vannak zárva az ott élők.

Így aztán vagy ingatlanba fektetik a pénzüket vagy kriptovalutákba, amik ugyan meglehetősen volatilisek, de a készpénznél azért jóval előnyösebbek. Többek közt ezeknek a körülményeknek köszönhető az, hogy Michael Chobanian 2014-ben elindította az egyik első kelet-európai kriptotőzsdét, a Kunát, ami az elmúlt évek alatt Ukrajna egyik legértékesebb cége lett, mostanra nap mint nap több millió dollárnyi tranzakciót folytatnak le rajta. Chobanian és a Kuna a mostani, korábban sosem látott volumenű ukrán kriptogyűjtésből is tevékenyen kiveszik a részüket.

A fentebb is látható kriptotárcák publikusak, bárki leellenőrizheti őket, így az már napokkal korábban világossá vált, hogy a beérkező adományok nagy része a Kunára vándorol tovább – az Ethereum blokklánc esetében ezt itt lehet megnézni. A platform már korábban közölte, hogy az ukrán kriptoalap menedzselésében nyújtanak technikai segítséget. Chobanian egy Twitter-fiókot is létrehozott, ahol az elmúlt napokban rendszeresen közzétett részletes helyzetjelentéseket a befolyt adományokról. A legutóbbi ilyen szerint eddig az Ukrajna által hivatalosan megosztott tárcákba több mint 50 millió dollárnyi kriptovaluta folyt be, döntően bitcoinban, etherben és tetherben. Gavin Wood, a blokklánc alapítója betartotta az ígéretét, és durván 5,7 millió dollárnyi tokent adományozott az országnak, miután elkezdték elfogadni az általa alapított blokklánc, a Polkadot saját tokenjét. Az olyan memecoinokat is elfogadják már, mint a dogecoin, melynek alapítója, Billy Markus is adakozott már.

A blokklánc és az első kriptoháború

Chobanian a TechCrunchnak elmondta, hogy a hivatalos ukrán alap mellett van egy másik, a Kuna által létrehozott alap is, ide eddig közel 17 millió dollárnyi kriptovaluta folyt be. Ez az alap született meg korábban, elmondása szerint a digitális átalakulásért felelős minisztérium éppen azért kereste meg őket a saját alap ötletével, mert látták, hogy a dolog működik. Jelenleg mindkét alapot a Kuna kezeli, Chobanian azonban hangsúlyozta, hogy a kormány által létrehozott alap esetében lényegében banki funkciókat látnak el, de nem ők rendelkeznek a kriptopénz fölött. Az is kiderült, hogy ezt az alapot leginkább a hadsereg pénzelésére használják, de az természetesen nem nyilvános, hogy pontosan mit vesznek rajta.

A Kuna saját alapja más szerepet tölt be, az ide befolyó kriptovalutákat egy rakás különféle dologra fordítják a drónoktól az üzemanyagon át a rászorulók étkeztetéséig. Ebből finanszírozzák a kijevi és a harkivi emberek evakuálását, a hadseregnek is vesznek ellátmányt, sőt, azoknak a civileknek is, akik fegyvert fognak a hazájuk védelmében. Chobanian emellett azt is elmondta, hogy a kriptovalutákat nem váltják át azonnal fiat pénzbe, egészen addig megtartják őket ebben a formában, míg ki nem derül, hogy pontosan mire fogják fordítani őket. Mint mondta, a tranzakciók 90 százalékánál egyáltalán nincs szükség arra, hogy rendes pénzre váltsák a kriptovalutát, ami elég nagy fegyvertény.

Azt jelenti, hogy a blokklánc-technológia nem pusztán a globális adakozást könnyíti meg és teszi blokkolhatatlanná, hanem használható alternatívát is nyújt az összedobott alap elköltésére.

A kriptovaluták tehát komoly szerepet játszanak az orosz-ukrán konfliktusban, olyannyira, hogy a Washington Post például már rögtön a háború kitörése után az első kriptoháborúként hivatkozott rá. Chobanian, illetve az ukrán kormány hivatalos törekvései mellett ebben annak is nagy szerepe volt, hogy a teljes közösség nagy érdeklődéssel vetette rá magát a helyzetre, és az első pillanattól fogva megpróbáltak helyet találni a blokklánc-technológiának a háborúban. A Kuna mellett a legnagyobb hatása talán az orosz Pussy Riot arca, Nadja Tolokonnyikova közreműködésével létrehozott vezető nélküli szervezetnek, az UkraineDAO-nak volt, amely néhány nap alatt több mint négymillió dollárt gyűjtött össze egy tízezres, ukrán zászlós NFT-kollekcióval. Az Ethereum blokklánc orosz származású atyja, Vitalik Buterin például 500 ethert adományozott, ami nagyjából 1,5 millió dollárnak felel meg.

Tolokonnyikova azt is elmondta, hogy a tervek szerint a 2014 óta létező Come Back Alive nevű ukrán nonprofit szervezetnek adják majd a befolyt összeget, a UkraineDAO ötletgazdája, Alona Sevcsenkó pedig arról beszélt, hogy az egész projektnek nem is feltétlenül a pénzgyűjtés a lényege. Sevcsenkó elsősorban közösségként hivatkozott a projektre, amely nagyon gyorsan képes reagálni egy kialakult helyzetre, ez pedig tulajdonképpen igaz is. A vezető nélküli önműködő szervezet (decentralized autonomous organization, DAO) egy olyan közösséget takar, amely egy jellemzően tőkét igénylő közös cél érdekében jött létre, igazgatótanács helyett viszont a tagok hoznak döntéseket blokkláncon futó, ún. okosszerződések segítségével, amelyek a közösség pénzügyileg érdekelt tagjainak szavazatai alapján működnek.

Ezek a szervezetek lényegében egyszerre működnek tőkealapként és szélsőségesen demokratikus önszabályozó szervként, ahol a közösség tagjai mind részt vesznek a döntések meghozatalában. Ez a folyamat persze nem mindig zökkenőmentes, sőt, iszonyatosan körülményes és lassú is tud lenni, de az biztos, hogy a közösség tagjai ettől még nagyon gördülékenyen tudják segíteni egymást. Sevcsenkó elmondta, hogy eddig akármilyen probléma merült fel, mindig volt valaki a csapatban, aki valamilyen módon tudott segíteni benne. Jason Potts, a Melbourne-i RMIT Egyetem közgazdász professzora az ABC-nek erről azt mondta, hogy a háború egyik hozománya egyértelműen az, hogy a DAO-k rászorulóknak gyűjtenek, erre korábban még nem volt példa. Korábban ezekben az esetekben olyan nemzetközi szervezetekben lehetett bízni mint a Vöröskereszt vagy az Amnesty International, most azonban kiderült, hogy pillanatok alatt létre lehet hozni egy olyan szervezetet, ami kisebb erőfeszítéssel, sokkal gyorsabban tud segítséget nyújtani úgy, hogy még az adományok küldését is meggyorsítja. A Vöröskeresztet persze nem fogják leváltani, de vele párhuzamosan jól tudnak működni.

A gyakorlatban inkább jelkép, de láthatóan működik

Potts a lapnak azt is elmondta, hogy a kriptovilágban másról sincs szó, mint Ukrajnáról – ami a fentiek alapján nem is tűnik túlzásnak –, és hangsúlyozta, hogy szerinte a történtek is bizonyítják a blokklánc-technológia gyakorlati hasznát. Az ugyancsak az RMIT Egyetemen dolgozó kriptoszakértő, Aaron Lane viszont az ABC-nek azt monda, hogy a csalóknak és hekkereknek leginkább kitett decentralizált pénzügyi (decentralized finance, DeFi) szektort maximálisan kihasználó DAO-k esetében mindig nagyon körültekintőnek kell lenni. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ez a technológia sokkal többet követel meg az embertől, mint egy sima adomány egy alapítványnak.

Alex Gladstein, a Human Rights Foundation nevű nonprofit szervezet stratégiai igazgatója a Recode-nak, arról beszélt, hogy a befagyaszthatatlan, cenzúrázhatatlan, iratok nélkül is használható bitcoin fontos humanitárius eszköz, amellyel Ukrajnában jelenleg is pár perc alatt akárki le tud bonyolítani egy tranzakciót. De a kriptovaluták továbbra sem oldanak meg minden problémát. Kriptotárcát létrehozni nem őrülten bonyolult, de az átlagfelhasználó számára nem is olyan könnyű, egy ilyen krízishelyzetben pedig, amikor emberek teljes vagyonáról van szó, a legtöbben valószínűleg nem akarnak ezzel kísérletezni. Sok ukrán már a múlt héten is nehezen tudott kriptovalutákat venni,

ha pedig valaki most szeretne belevágni a dologba, az is problémát jelenthet, hogy ehhez a hagyományos bankrendszernek is megfelelően kell működnie.

A kriptovalutáknak a mostani, pozitívabb olvasat mellett megvannak az árnyoldalai is, amit Oroszország is remekül illusztrált is az elmúlt években. A Chainalysis elemzése szerint az orosz kiberbűnözők dominálnak a zsarolóvírusos támadások terén, a kriptovalutákon alapuló pénzmosásból is komolyan kiveszik a részüket, a vizsgált három év alatt a folyamatosan nagy pénzeket kaszáló moszkvai kriptocégek összesen 700 millió dollárnyi illegális forrásból származó kriptovalutához jutottak hozzá. Nem véletlenül merült fel már a háború kitörése előtt is, hogy az oroszok megpróbálnak majd efelé menekülni a gazdasági szankciók elől. Az utóbbi napokban Ukrajna és az Egyesült Államok is felszólalt annak érdekében, hogy ez ne történhessen meg. Néhány esetben történtek is lépések az orosz felhasználók ellen, a blokklánc természetéből adódóan azonban teljesen biztosan nem fogják tudni ellehetetleníteni az oroszokat. A Kraken nevű kriptotőzsde alapítója, Jesse Powell például már hétfőn leszögezte, hogy egészen addig nem fagyasztják be az orosz felhasználók fiókjait, amíg jogilag nem kötelezik erre őket.

Végezetül pedig azt is érdemes megemlíteni, hogy a nagy fellángolás és a rendhagyó egyéni adakozás ellenére nem lehet megmondani, hogy mekkora hatása lesz a kriptovalutáknak a háborúra. Ugyan mostanra már összesítve 48 millió dollárnál jár a Kuna által kezelt két kriptoalap, Ukrajna csak az Egyesült Államoktól 650 millió dollárnyi fegyvert kapott 2021-ben, az elmúlt időszak összes támogatása mellett pedig még inkább eltörpül ez az összeg. Oroszország hiába jár élen a kriptolopásokban és csalásokban, ezek csak a töredékét teszik ki a hagyományos gazdasági intézetek forgalmának. Ahogy arról korábban ebben a cikkben részletesen írtunk, egyéb problémák is akadnak azzal a felvetéssel, hogy az oroszok ezzel fogják tudni megkerülni a korlátozásokat. Például az, hogy az orosz állam nem sok mindenre tudná elkölteni a potenciális kriptovagyonát. Az viszont ennek ellenére is egyértelmű, hogy a kripto tényleg valódi tényezővé vált a világgazdaságban, és jelenleg nagy vonalakban pont azt csinálja, amit ígért – lehetőséget nyújt mindenkinek arra, hogy kívül kerüljön a hagyományos pénzrendszeren.