A vártnál gyengébben, csak 6,1%-kal nőtt a gazdaság a harmadik negyedévben
2021. november 16. – 09:01
Éves szintén 6,1%-kal nőtt a magyar gazdaság az idei harmadik negyedévben – olvasható a KSH kedd reggel közzétett első becslésében. A második negyedévhez képest mindössze 0,7%-os volt a gazdasági növekedés. Ez az adat előző negyedévi értékektől és az elemzői várakozásoktól is jócskán elmaradt, habár nem teljes meglepetés, mert voltak a lassulásra utaló jelek.
A KSH tájékoztatása szerint „a növekedéshez leginkább a piaci szolgáltatások járultak hozzá”. Fontos megjegyezni, hogy a Covid előtti időszak, 2019. harmadik negyedévével összevetve már csak 1,5%-os a gazdasági növekedés mértéke.
A gazdasági bővülés így lassult az előző negyedévhez képest. Akkor az éves GDP-bővülés négy negyedévnyi visszaesés után az első becslés szerint 17,9%-os, majd a végleges adat szerint 17,8%-os volt – ennek jelentős mértékben az volt az oka, hogy a tavalyi második negyedévben lényegében leállt az ország a koronavírus első hulláma miatt –, míg az előző negyedévhez képest 2,7%-kal nőtt a gazdaság.
A mostani lassabb növekedés annak fényében sem meglepetés, hogy a múlt héten publikált ipari adatok szeptemberre már visszaesést mutattak: a járműipar durva, 26%-os lassulása miatt – ami jórészt a globális félvezetőhiány okoz – az ipar 2,3%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól, de még az augusztusi szintet sem tudta elérni (0,3%-os volt havi összevetésben a visszaesés).
Elemzésében a Portfolió megjegyzi, hogy a mostani GDP-t két, egymással ellentétes irányú gazdasági hatás befolyásolta. A pozitív az, hogy a harmadik negyedév volt az első olyan időszak a koronavírus-járványban, ami teljesen szabad, korlátozásmentes gazdálkodást tett lehetővé, a negatív pedig az, hogy a gazdaságot egyre erőteljesebben fékezik a kínálati problémák és az infláció. Ebből a kettőből most a negatív hatások voltak erősebbek. A lap szerint az utolsó negyedévben ezek miatt a hatások miatt tovább lassulhat a gazdaság, és az éves növekedés valóban 7% alatt maradhat.
A Portfoliónak nyilatkozó elemzők korábban 7,1%-os éves és 1,1%-os negyedéves GDP-növekedést prognosztizáltak mostanra. A szakértők az egész éves növekedés mértékét 7,5%-ra várják a legfrissebb, 6,8%-os kormányzati prognózissal szemben. Ez utóbbit a kormány november elején módosította lefelé, Varga Mihály pénzügyminiszter a magas inflációval és a koronavírus-járvány negyedik hullámával indokolta a lépést.
Matolcsy György jegybankelnök még ezt a növekedést is kockázatosnak látja az egyensúlyi helyzet romlása miatt, és hétfőn újabb, a kormánypárti Magyar Nemzetben megjelent írásában kritizálta a kormány válságkezelő gazdaságpolitikáját. Matolcsy azt írta: az ismét tartósan megemelkedő költségvetési deficit – a hiány a tavalyi után idén is a GDP 8 százaléka körül lehet – és az így a GDP 80%-ára visszakapaszkodó államadósság miatt „újból a magyar pénzügyi rendszer lehet a legsebezhetőbb a régióban.”
A magasra kúszott infláció és Matolcsy aggodalma fényében aligha meglepő, hogy a piaci várakozások szerint kedd délután a monetáris tanács várhatóan ismét emelni fog a jegybanki alapkamaton.
