Brutálisan emelkedett az energia ára, a megújulók nem bírták a lépést

2021. augusztus 24. – 06:55

frissítve

Brutálisan emelkedett az energia ára, a megújulók nem bírták a lépést
A Magyar Földgáztároló Zrt. hajdúszoboszlói telephelye 2020 januárjában – Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Globálisan is nagyon megnőtt az igény a földgáz és az áram iránt. A nagy kereslet megdöbbentő mértékű áremelkedéshez vezetett. Ráadásul hiába nőnek szépen például a hazai naperőművi kapacitások, a nyár az európai fosszilis áramtermelés berobbanásáról szólt eddig. Egy nemzetközi tanulmányból kiderül, mely országok állnak a legjobban a megújuló energiák használatában, mégsem mindegyik tekinthető közülük tisztának.

A legfrissebb energetikai riportok és a világpiaci ármozgások egészen elképesztő változásokról számolnak be az energiapiacon. A trend rövid távon rémes (nagyon sok energiafogyasztás, rengeteg fosszilis alapú termelés), de hosszabb távon ez akár a klímavédelem szempontjából is kedvező lehet. A magas ár ugyanis jó esetben nagyobb megtakarításra ösztönzi a fogyasztókat, és ha ilyen jó árat lehet kapni az áramért vagy az üzemanyagért, az támogathatja a megújuló energetikai kutatásokat is.

Itthon a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) monitorozza időről időre a hazai energiapiacot termelési és fogyasztási oldalról is. A különböző jelentések mindig kimutatják, hogy

  • milyen mértékben szorulunk importra,
  • hogy a Covid hatására hogyan csökkent, a gazdasági fellendülés hatására hogyan emelkedett az energiafogyasztás,
  • de az is látható, hogy a szélsőségesen hideg (nagyobb fűtési igény), illetve a szélsőségesen meleg (több légkondihasználat) időjárás is megdobja a fogyasztási adatokat.

Egy év: négyszeres ár

Nézzünk minderről pár elég látványos adatot! Kezdjük a legkritikusabb részterülettel, a földgázzal, majd nézzük meg az áramtermelést is, ahol alig jobb a helyzet.

A földgáz világpiaci ára 3 hónap alatt 80 százalékkal, fél év alatt 151 százalékkal emelkedett (augusztus 6-i friss adatok alapján), A hazai energiahivatal a riportjában egyelőre még csak a júniusi folyamatokat elemezte (a drágulás azóta sem állt meg). Akkor egyetlen hónap alatt több mint 8 euróval emelkedett a földgáz MWh-nkénti ára, tavaly júniushoz viszonyítva pedig egyenesen négyszeresére nőttek az árak.

Az elemzés szerint az áremelkedésben több fontos hatás is ludas.

  1. Globálisan szűkössé vált a gázpiac: az ázsiai kereslet gyorsan nőtt, így Európába alig érkezett LNG (cseppfolyósított földgáz).
  2. A nyári karbantartások miatt a csővezetékes szállítók kínálata is korlátozott volt.
  3. Kereslet viszont bőven lett volna, mert az országok ilyenkor végzik el a betárolást, vagyis feltöltik télre a gáztárolóikat.
  4. Az Északi Áramlattal kapcsolatos nemzetközi tárgyalások miatt az orosz földgáz kínálata is csökkent.

Sajnos, ez várható továbbra is

A gázév nem ugyanolyan, mint a naptári év, mindig október 1-én reggel 6 órakor indul, és a következő év október 1-én reggel 6 órakor zárul. Ezt nagyjából úgy kell elképzelni, hogy az első hat hónapban, vagyis október elejétől március végéig van a nagyobb fogyasztás. Ekkor kell ugyanis inkább fűteni, ami a legnagyobb felhasználás; az egyéb háztartási (konyhai) és ipari fogyasztás nem olyan magas, majd az áprilistól kezdődő fél év alkalmas a tárolók újbóli feltöltésére.

Mint a MEKH írja,

„a piaci szűkösség most az egész gázévben fennmaradhat. A kereslet és kínálat egyensúlyba kerülését és az árak mérséklődését csak 2023-tól várják a kereskedők.”

Igaz, az legalább pozitívum, hogy Magyarországon a magas kereslettől és világpiaci ártól függetlenül a betárolás gyors ütemben zajlik, leginkább Ukrajna, kisebb mértékben Románia és Ausztria felől importáltunk, Szlovákiába pedig mi szállítottunk. A horvát LNG ma még kisebb szereppel bír, október elsejétől pedig a szerb beszállítás is megindul. Erről az izgalmas történetről itt és itt is írtunk.

Áram: hőhullám, szélcsend

A földgázhoz képest ugyan valamelyest kisebb az áremelkedés az árampiacon, ráadásul itt nem is beszélhetünk egységes világpiaci árról, mint a gáznál, olajnál, a nemesfémeknél vagy a réznél, de az árampiacon is teljesen elszálltak az árak. A magyar piacon a másnapi zsinórár olykor már meghaladta a 100 eurót is MWh-nként, de a MEKH szerint a jövő évi zsinórárak is 74 euró/MWh-ra emelkedtek. Összehasonlításképpen: ez 50 százalékkal magasabb, mint a tavaly júniusi érték.

Ha a gáznál négy, részben globális, részben regionális (akár hazai) tényezőt emeltünk ki, tegyük ugyanezt a MEKH segítségével az árampiacon is!

  1. A gazdasági fellendülés, a kedvező növekedési kilátások miatt globálisan is magas az áramkereslet.
  2. Nagyon meleg a nyár, a hőhullámok pedig megdobják a fogyasztást. Magyarországon például a magas hőmérsékletű napokon 5 százalékkal is megemelkedik a villamosenergia-kereslet.
  3. Az áram „valamiből” készül, a napsütés vagy a szél befogása nem lett drágább, de egy csomó tényezőár, elsősorban az említett földgáz és a szén-dioxid-kvóta nagyon elszálltak, márpedig a magas kereslet idején nem nélkülözhetők a gáztüzelésű erőművek sem.
  4. Bár a sok magyar naperőmű napközben azért segítette az árak mérséklését, de a nyár az európai megújulók szempontjából sem volt igazán jó időszak, mert olyan szélcsend volt Európában, hogy a szélerőművi termelés hiánya is hozzájárult a magas európai árakhoz.

Fosszilis dráma

És itt jön a nyári folyamatok talán legkellemetlenebb tanulsága. Miközben sokat hallunk az európai klímacélokról, elkészült az Európai Bizottság gigantikus klímaalkalmazkodási terve, a Fit for 55, vagyis a gyakorlati tennivalók összefoglalója is, de a legnagyobb európai piacokon most mégis közel 50 százalékkal volt magasabb a fosszilis szén- és gáztüzelésű erőművek termelése, mint egy évvel korábban.

Magyarországon mintegy 30 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi szinthez képest a nyár eleji összesített áramtermelés, amelyben minden termelőnek volt szerepe:

  • a nukleáris termelés a karbantartások eltérő ütemezésével,
  • a naperőművek termelése a beépített kapacitás emelkedésével,
  • a fosszilis termelés pedig egyszerűen a kedvező áralakulás miatt termelt többet.

És végül még egy hazai adat, ami amolyan félig tele van vagy félig üres a pohár. A naperőművek súlya a hazai áramtermelésen belül 12,6 százalék volt. Tekinthetjük ezt akár kedvezőnek is, hiszen ez egy növekvő mutató, de figyelmeztetőnek is, mert azért valójában elég alacsony még mindig ez a szám ebben a gyönyörű, napsütéses nyárban.

A paksi naperőmű 2019-es adatok szerint évente 22,2 gigawattóra villanyáram előállítására képes, amely 8500 háztartás villamosenergia-igényét képes fedezni – Fotó: Jászai Csaba / MTVA / MTI

Igaz, ehhez azért azt is hozzá kell tenni, hogy valójában a napenergia-termelésnek nem az az ideális, ha hétágra süt a nap. A legjobb mutatókat a folyamatosan napos, de alacsonyabb hőmérsékletű időszakokban érik el a rendszerek. A szakemberek szerint az optimális intervallum a 20–25 fokos hősávban van.

Miből is termelünk?

A hazai bruttó villamosenergia-termelés pontosabb bontása nagyjából negyedéves késéssel jelenik meg, így a most következő adatok hangsúlyozottan csak 2021. áprilisiak, de azért jól jelzik, hogy bár a magyar megújulóenergia-termelés fejlődik, de azért még nem kiugróan magas. Ekkor ugyanis a termelés

  • 48 százaléka volt nukleáris eredetű,
  • 22 százalékát biztosította földgáz,
  • 8 százalékát szén- és széntermékek,
  • 21 százalékát megújuló energia,
  • 1 százaléknál kevesebb hányada egyéb forrásból származott.

A megújuló energiaforrásból termelt villamos energián belül pedig úgy lehet kalkulálni, hogy a megújulók fele napenergia, a negyede biomassza, a nyolcada szél. A maradék, vagyis az utolsó nyolcad jön ki a biogázból, a vízi energiából, a kommunális hulladék megújuló részéből és a geotermikus energiából.

Nemzetközi élenjárók

Végül ejtsünk szót egy nemzetközi tanulmányról, amely azt mutatja, hogy melyik fejlett ország milyen mértékben tud számítani a megújuló energiaforrásokra az energiamixében.

A Utility Bidder brit think tank adatait Magyarországon az NRG Report energetikai szakportál ismertette, a hivatkozott eredeti cikk pedig az Euronews portálon jelent meg.

E szerint a fejlett országokban Norvégia áll a legjobban, amely már 56 százalékban hagyatkozik megújulókra, őt követi Brazília és Új-Zéland. Valójában ezen országok energetikai mixe azért elég vegyes megítélésű. Norvégia tényleg elég tiszta, mert sok vízi energiát használ. Brazília azzal került az élbolyba, hogy nagyon sok biomasszát és szemetet éget, és az autókban is jellemző a cukornád felhasználásával készülő bioüzemanyag. Bár ezek a megújuló kategóriába tartoznak, nem annyira tiszták, mert nem kibocsátásmentes források, ráadásul az ipari célú növények termesztése csökkenti az esőerdőket, és így a biodiverzitást. Végül Új-Zéland szintén tiszta, ott főleg szelet és napot hasznosítanak.

És a legrosszabbak

Meglepő az arányaiban leginkább fosszilis energiára hagyatkozó országok listája is. Azt hihetnénk, hogy egy ilyen listán a nagy szennyezők lesznek az élen, de tévedünk. Összesített károsanyag-kibocsátásban természetesen valóban a nagy országok vezetnek, ők teszik tönkre leginkább a bolygónkat, de ezekben az államokban mindegyikben van azért érdemi megújulóenergia-termelés is.

Az arányaiban legrosszabb öt ország között viszont olyan felvilágosult, javarészt környezetvédelmi elkötelezettségükről, pozitív társadalmi trendjeikről is ismert országok állnak, mint Szingapúr, Ausztrália, Dél-Afrika, Luxemburg és Hollandia. A magyarázat eltérő. Egy-egy kicsi, sűrűn lakott ország, mint Luxemburg vagy Szingapúr relatíve sok autót (fosszilis olajat) használ, nincs igazán megújuló lehetősége, sebes folyója, nagy területe a nappaneleknek, talán még szeles mezői sem, így nincs, ami javítsa a mutatókat.

A nagyobb államok, például Dél-Afrika, illetve Hollandia esetében más a magyarázat. Nekik van egy jellemző, olcsó saját fosszilis energiahordozójuk, előbbi esetében a szén, utóbbinál a földgáz, így az erre épített fűtés és áramtermelés sorolta őket a legrosszabbak közé.

Már egy éve van Telex! 🎉

Ez azt is jelenti, hogy sok támogatónk regisztrációja lejárt. Ha e-mail-címed megadásával kéred, megnézzük, hogy tartozik-e regisztráció az e-mail-címedhez, és ha igen, milyen támogatási adatokkal.