Meglepő áramárakkal zárult 2020: manipuláció történt?

Hiába kerül a jól képzett magyar munkaerő felébe, harmadába, mint a német, ha ezt a fontos versenyelőnyünket csökkentheti, akár el is veheti az, hogy Magyarországon tartósan drágább a villamos energia. Természetesen a cégek életében az energiaköltség és a bérköltség aránya eltérő lehet, a legtöbb cég életében az utóbbi azért fontosabb, de érdemes figyelni a jelenségre.

De miért van ez egyáltalán így? Manipuláció történik? Vagy az egymással technikailag összekapcsolt (market coupling) magyar, cseh, szlovák és román piacon valamiért mindig mi húzzuk a legrövidebbet? Esetleg az árral büntetnek meg minket a magas importhányadunk miatt? Netán az köszön vissza, hogy Magyarországon teljesen elengedtünk két fontos és olcsó energiaforrást, a vizet és a szelet? De még annak a bizarr lehetősége is felmerült, hogy a tavasszal összeomló árak után a piac egész egyszerűen mesterségesen visszanavigálta önmagát az év elejei árszintekre. Balogh József energiakereskedővel és Turai József energiapiaci szakértővel beszélgettünk a témáról.

Legfrissebb híreinkért kattintson ide>>>

Egy fontos figyelmeztetés

Egy biztos, valami történhetett a hazai energiapiacon, mert november 16-án , vagyis még az év vége előtti durva áremelkedés bekövetkezte előtt, a HUPX (Hungarian Power Exhange) és a CEEGEX (Central Eastern European Gas Exchange) energiatőzsdék kiadtak egy közös, a manipuláció következményeit hangsúlyozó közleményt. Ennek záróakkordja így szólt:

„a HUPX és a CEEGEX kijelentik, hogy a tagoknak kötelességük megfelelni a REMIT-ben, a REMIT végrehajtási rendeletben, valamint a vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak, függetlenül a nem kötelező érvényű ajánlásoktól, beleértve jelen piaci hirdetményt.”

Ha megpróbáljuk értelmezni ezt a szöveget, a tőzsdék nem akartak nagyon drasztikusan fellépni, nem jelentették ki, hogy manipuláció történt, vagy azt, hogy eddig és eddig vizsgálódnak, majd a vizsgálat eredményeit közzéteszik, de azzal, hogy közleményt adtak ki, valamit azért jeleztek. Olyan ez, mint az okos lány Mátyás király meséjében, hozott is ajándékot, meg nem is, a felhívás is amolyan „csináltunk is valamit, de nem is nagyon csináltunk semmit” hangulatú.

A furcsa jelek

Az utóbbi időben mindenesetre tényleg elég sok furcsa eset, meglepő ármozgás történt, amelyek egyedileg talán nem érdemelnének említést, de együttesen mégis eléggé nehezen érthetők.

Áramár nagyon sokféle van, hiszen a különböző napszakokban teljesen eltérő lehet, hogy éppen a kereslet, vagy a kínálat magasabb, így óránként teljesen eltérő áraknál alakul ki az egyensúly. Mi lehet ilyenkor mégis meglepő? Öt pontban foglaltuk össze a jellemzőket.

1. Egy alacsony árral jellemezhető év

2020 alapvetően alacsony áramárral volt jellemezhető Európában, az éves átlagár valamivel 40 euró / MWh alatt alakult, ennek az egyik legpozitívabb következménye az volt, hogy a legszennyezőbb szenes erőművek még ott sem termeltek, például az unión kívül, ahol nincs a leépítésükre erős policy, mert az nem lett volna gazdaságos.

2. Hirtelen év végi árrobbanás

Ám a november 4-i 41 eurós ár december 17-ig 103 euróig nőtt, a 2,5-szeres emelkedés megdöbbentő volt. Természetesen az áram sok szempontból más piac, de azért a covid idején nagyon meglepő lett volna, ha az olaj mondjuk 100 dollár / hordóra tudott volna emelkedni, vagy ha a benzin ezer forintba kerülne. Mindenesetre az árampiacon két hónap alatt a day-ahead (napi) klíringár mégis tartósan kimozdult a 40 – 50 euró /MWh sávból, a 90 – 100 eurós sávba. A pontos adatokat a HUPX napi adatok és heti adatok rovataiban nyomon lehet követni.

3. Beragadt árak

November végén olykor a szombati és vasárnapi ár ugyanoda „ragadt be”, ez nem tűnt reálisnak, vasárnap jellemzően kisebb a kereslet, a pontosan ugyanakkora elszámolóár pedig azt jelezte, hogy egy nagy, manipulatív ajánlat fixált a piacon.

4. Elmaradt a nivelláció

Az is meglepő volt, hogy olykor a magyar és a szlovák ár érdemben eltért, miközben volt szabad határkeresztező kapacitás. Ilyenkor az érthetetlen, hogy miért nem nivellálódik jobban a piac, vagyis miért nem vesznek a magyarok annyi olcsó szlovák áramot, ami kiegyenlítené a piacot. Ha már nem tudnak venni (mert nem tud átjönni több áram a határon), az persze más, de amíg van kapacitás?

5. Lanyha hét, drága ár

Az is érthetetlen anomália volt, hogy az 52. hétre olcsóbb volt az áram, mint az 53-ikra, ami pedig végig „aktivitásmentes” szünidőnek ígérkezett.

A volumenek

A magyar napi tőzsde amúgy jellemzően nagyon szép számokat tud évről évre felmutatni, 2020-ban várhatóan meghaladja a kereskedett mennyiség a 25 TWh-t, ez több mint a teljes magyarországi fogyasztás fele. Ugyanakkor napi bontásban már itt is anomáliákra figyelmeztetnek a szakemberek, a kereskedési volumen ugyanis december 1-től folyamatosan csökkent (79 GWh napi forgalomról egészen 55 GWh napi forgalomig, ami azért volt meglepő, mert a kereslet magas maradt, éves összehasonlításban a magyarországi fogyasztás kiemelkedően magas október óta. Végül érdekes módon, pont a karácsonyi ünnepek alatt megint megugrott a volumen, és ért el 75 GWh / napos szintet.

Talán inkább áramkínálati okokat kellett keresni, ráadásul nem is csak hazai, de regionális tényezőket, mert a tőzsdén közel az összes régiós ország kereskedője és termelője aktívan részt vesz.

Német szélhiány

Ha egy nagyobb térség összképéből indulunk ki, Németországban, amely a magyar piac szempontjából ármeghatározó, arra lehetett következtetni, hogy a novemberi és decemberi egyszerre szél- és napmentes napok, hetek alatt a kulcspozícióba került szenes és gázos erőművek próbáltak nyereséget maximalizálni, és csak jó drágán adtak el áramot. Tehették, mert volt rá kereslet minden irányból. Napközben ugyanis szürkeség és szélcsend honolt, de a német ipari termelés újra zakatolt.

Akit az európai szélmozgások jobban érdekelnek, a Windfinder.com oldalon tudja ezt nagyon érzékletesen követni, novemberben és decemberben volt egy időszak, amíg az Atlanti-óceán felett volt egy ciklon és valahol a Fekete-tengernél, de a kettő között állt a levegő. Az pedig rendkívül ritka jelenség, hogy a hidegpárna két hónapig tartson.

Erről korábban ebben a cikkünkben írtunk, mivel volt olyan olvasónk, aki azt a cikket úgy értette, mintha a megújuló energia ellen érvelne, külön szeretnénk hangsúlyozni, hogy ennek a pontnak az ismertetése nem a megújuló energia elleni állásfoglalásnak készült, pusztán a jövő egyes kockázataira figyelmeztetett.

Mindenesetre, ha tényleg elfogadjuk, hogy Németország orientálja a magyar árat, akkor miként fordulhatott elő az, hogy például december 16-án a magyar áram 103 euró / MWh volt, a német csak 46?

Tény, hogy az időszak egy részében a német piacon is volt árváltozás a hidegpárna jelenség miatt, de még ott is csak 35euróról, 67-ig emelkedett az ár. A szakemberek szerint miközben a magyar és a balkáni árampiac befolyásolhatóbb, oligopol jellegű piac, a német piac olyan nagy, hogy ott sokkal kisebb az esélye bármilyen belepiszkálásnak.

Megújulók hiánya

Közvetlenül nem magyarázza az év végi ármozgást, hiszen most tavalyi adatokról fogunk írni, de itt érdemes egy szomorú zárójelet tenni. Magyarország szempontjából ugyanis kellemetlen összesítést közölt a 2019-es uniós árampiacról az Eurostat. Az Európai Unió áramtermelésének az egyharmada (egészen pontosan 34 százaléka) származott megújuló forrásokból, az éllovasok Ausztria (75 százalék), Svédország (71 százalék) és Dánia (65 százalék) lettek, de Portugáliában, vagy Lettországban is többségben van már a megújuló az áramtermelésben. A sereghajtók Málta (8 százalék), Ciprus, Luxemburg és Magyarország (egyaránt 10 százalék). Az összes megújuló termelés 35-35 százaléka a szél és a vízi energia, a nap 13 százalék, a biomassza 8, az egyebek pedig 9.

A két legfontosabb megújuló forrásból nálunk egyáltalán nincsenek fejlesztések, igaz a napenergiában bőséggel, csak amíg egy napkapacitás legfeljebb az év 10-20 százalékában termel, addig a szél akár 30-50 százalékban is. Ahogy azt egy energiaipari szakember korábban megjegyezte, este a nap nem sut, de a szél meg fújhat: ezért sem célszerű a szélenergia helyett is csak a napelemekre fókuszálni. Az mindenképpen egy torz struktúrát eredményez, hogy itthon lassan egy évtizede nem adtak ki engedélyt új szeles erőművekre. De az is probléma, hogy az egész balkáni régióban nem nagyon építenek, építettek az elmúlt években a rendkívül rugalmas és azonnal bevethető gáztüzelésű energiatermelő kapacitásokat, így hiába rekord alacsonyak az európai gázárak, ha nincs a balkáni térségben olyan kapacitás, amely magas hatásfokkal korszerű berendezésekben elégetné azt – teszi hozzá Turai József.

Vizsgálatok

Lesz-e következménye a különös árjelenségeknek? A szakemberek szerint a magyar áramtőzsde, a HUPX az egész térségre meghatározó hub (vagyis árképző centrum), de mostanában valóban mintha túl gyakran alakulnának ki megmagyarázhatatlan ármozgások rajta. Ez arra utal, hogy az árak nem mindig csak a tényleges kereslet-kínálati mechanizmusokat tükrözik.

Egy transzparens és alapos vizsgálat kideríthetné, hogy mi történt. Úgy tudjuk, hogy a piacfelügyelet felé érkezett már bejelentés esetleges piaci manipuláció tárgyában, a vizsgálat átláthatósága azért lenne fontos, mert ha a folyamat transzparens lenne, akkor már magának a vizsgálódásnak a ténye is elriaszthatná az áreltérítőket.

Külsősöknek mindenesetre azért nehéz erről többet tudnia, mert a piac szereplői beadják a vételi és eladási ajánlataikat a tőzsde felé, de ezt csak a HUPX áramtőzsde és az energiahivatal (regulátor) láthatja, nem lehet bizonyítani, hogy ki, mit, milyen szándékkal tett be.

A szakemberek szerint az energiahivatal a honlapján rendszeresen publikálja a havi piacmonitoring jelentését. 2018-ig minden hónapban adott anonim módon tájékoztatást arról, hogy milyen típusú ajánlattevők mekkora aggregált ajánlati mennyiséget kereskedtek adott szállítási napon. Ez a típusú tájékoztatás azonban az elmúlt két évre visszamenőleg immár nem elérhető.

Mindenesetre, ha a piacfelügyelet ténylegesen megállapítja a piaci manipulációt tényét, azt köteles további kivizsgálásra jelezni a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak és az ACER európai hatóság felé. Ám, ha mindennek lesz is eredménye, a piaci szereplők attól tartanak, hogy az még minimum egy év.

Tőzsdei árképzés

Végül még egy érdekes összetett összefüggésről! A regionális árampiac állapotát sok szempont alapján érdemes vizsgálni. Fontos az, hogy

• milyen a final flow (azaz melyik ország ad át áramot melyiknek),
• mennyi a total volume (MWh/nap)
• és mekkora a különbség (spread) a legmagasabb árú es a legolcsóbb órák között.

Nagyon leegyszerűsítve, itt az év végén valami elszakadt.

• Októberben még alacsony volt a spread, az áram például a magyar és a román piacon változó irányokba ment még napon belül is.
• Novemberben már főleg Magyarország exportált Romániába áramot, a forgalom magas volt, a spreadek nőttek.
• Decemberben viszont már alacsony volt a forgalom, de a spread egészen magasra szökött fel (továbbra is mi exportáltunk áramot).

Azt már korábban is látni lehetett, hogy a négy ország (Magyarország, Románia, Csehország és Szlovákia) összekötése után inkább két-két összekötött piac alakult ki, a cseh a szlovákkal, a magyar inkább a románnal mozgott együtt.

Ha egy tőzsdén, legyen az például egy áramtőzsde, valamilyen árak kialakulnak, arról nehéz azt mondani, hogy biztosan mesterségesek. Vannak azért időszakok, amikor hagyományosan magasabb az áramkereslet, ilyenkor meglepő, ha alacsony az ár. Máskor éppen az furcsa, ha egy lanyha időszakban felfelé szalad az ár. Magyarországon az év utolsó két havában mintha a német áramár csak akkor lett volna irányadó, ha az magas volt, de ha alacsony, attól még a mi áraink fent maradhatnak az égben, elszakadtak a német szinttől.

De ki az, aki határozottan képes megmondani, hogy egy adott ár manipulatív, vagyis nem normális piaci folyamatok és kereslet-kínálat alapú összefüggések alapján alakult ki, hanem valaki spekulatív szándékkal, a piacot eltérítve befolyásolta őket? Ráadásul, ha valakik manipulálnak, akkor össze kell beszélniük, de túl sok szereplő nem beszélhet össze, mert akkor az nyilván hamar kiderülne, így – ha volt manipuláció – akkor azt csak pár szereplő együttműködésével jöhetett létre.

A november közepétől karácsonyig tapasztalható anomáliák, a magyar gazdaság szereplőinek, továbbá a termelők és fogyasztók közé beékelődő tisztességes kereskedőknek mindenképpen károsak voltak. Ezek okait érdemes lenne minél hamarabb megismerni, mondják beszélgetőpartnereink.

Ha fontosnak tartja a független sajtót, kattintson ide, és támogassa a Telexet!