A kormány 650 millió forintos támogatást nyújt Ózdnak egy ipari park létrehozására – jelentette be Riz Gábor, a társég fideszes országgyűlési képviselője, a kormány szerdai döntését ismertetve.
Az MTI híre szerint a kormány jóváhagyta az Innovációs és Technológiai Minisztérium által előkészített 1,3 milliárd forint összértékű ózdi barnamezős rehabilitációs ipari terület megvalósítását. A 650 millió forintos állami támogatásnak és a – részben állami tulajdonú – ÓAM-Ózdi Acélművek Kft. 650 millió forintos beruházási forrásának köszönhetően lehetővé válik, hogy az Ózdi Acélművek Kft. telkén lévő, jelenleg kihasználatlan ipari terület a jövőben három olyan cégnek is otthona legyen, amelyek tevékenységei illeszkednek a város kohászati múltjához.
Riz Gábor szerint ezzel összesen 550 új munkahely teremtésére nyílik lehetőség a városban 2022-ig.
Azt mondta, erre a támogatásra hatalmas szüksége van a térségnek, mivel közel 1900 munkahely szűnik meg két gyár bezárásával. (Valójában ennél több munkahely megszűnéséről van szó, hiszen a tavaly bezárt ABB gyárból 1200, az idén bezárásra ítélt Johnson Electricből pedig 870 embert küldenek el.)
Az új ipari parkba települni szándékozó három cég mindegyike foglalkozik fémmegmunkálással, az egyikük pedig kifejezetten az ózdi betonacélra mint alapanyagra épít.
- A Nyír-Aqua Team Kft. betonüzemet és vasszerkezeti műhelyt,
- a Therma-Top Kft. speciális – a Covid-19 vírus okozta járvány idején is alkalmazható – konténerek gyártását tervezi megvalósítani Ózdon,
- míg a Kf Service Solutions Kft. duplacsuklós szerkezetű midibuszok fejlesztését és gyártását tervezi.
Korábban már bejelentették, hogy egy magyar tulajdonú jakuzzigyártó vállalat, a Wellis 8,5 milliárd forintos beruházással – több év alatt – 800 új munkahelyet hoz létre Ózdon és környékén, amihez a kormány 3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ad.
Kétezer megszűnő munkahely, csökkenő lakosság
Tehát a megszűnő és újonnan létrejövő munkahelyek számának egyenlege még mindig negatív, ráadásul a beruházások csak évek alatt valósulnak meg, kérdéses tehát, hogy a munkájukat most elveszítő emberek a térségben maradnak-e az új helyek létrehozásáig.
Két év alatt kétezer ember veszíti el a munkáját Ózdon, az ország egyik legszegényebb térségében. A már csak 32 ezres városban és környékén évtizedek óta csökken a lakosság, a fiatalok jelentős része máshol keresi a boldogulást. A polgármester el van keseredve, szerinte ha nem sikerül nagyobb befektetőt hozni a városba, akkor belátható időn belül szellemvárossá válhat a település. Az ózdi gyárbezárások rávilágítanak egy nagyon súlyos problémára: az alacsony hozzáadott értékkel működő összeszerelő-üzemekre alapozott gazdasági modell egyre törékenyebbé válik a robotizáció gyors térhódítása miatt. A témában készült helyszíni riportunkat itt lehet elolvasni.
