A könyvelők egyesülete szerint hamis tb-adatok alapján lép fel a NAV

Mindenkit, aki Magyarországon dolgozik, legyen munkavállaló, egyéni vagy társas vállalkozó, be kell jelenteni, hogy legyen tb-jogviszonya. Akinek nincs ilyenje, az egyedileg is fizethet egészségügyi szolgáltatási járulékot (ESZJ). Ennek havi mértéke jelenleg 8 ezer forint, és aki ezt maga fizeti, jogosulttá válik az egészségügyi szolgáltatásokra.

De mi van akkor, ha a NAV rosszul tudja, hogy kinek van státusza, és olyanokon is számonkéri az ESZJ befizetését, aki valójában biztosított? – teszi fel a kérdést Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) alelnöke.

Közlemény a tapasztalatokról

Az MKOE ugyanis tömegesen azt tapasztalja, és a könyvelők FB-csoportjukban meg is osztják ezen tapasztalataikat egymással, hogy nagy összevisszaság van. Azt vélelmezik, hogy a NAV elsősorban azt figyeli, hogy volt-e bejelentés, de így olykor azokat is bünteti, akik után folyamatosan van befizetés, csak éppen a NAV az ESZJ-ből várna tőlük befizetést.

Ennek pedig van tétje. Ha például egy fuvarozó nem köztartozásmentes, nem tud dolgozni, de más magánszemélyeknél és vállalkozásoknál is gondot jelent, ha hamis adatok alapján terhelik meg az adószámláját, vagy törlik a köztartozásmentes státuszát (KOMA), esetleg végrehajtás indul ellene.

Sok új feladat

Mint a szakember meséli, a NAV nincsen most könnyű helyzetben, rengeteg új feladata lett, az egészségügyi szolgáltatási járulék mellett az egyéni vállalkozók online számláival, a gépjárműadóval és az iparűzési adó bevallásokkal is sok pluszfeladatot kapott a hivatal, miközben a vészhelyzeti rendeletek miatt a folyton változó járulék és adószabályokat is kezelnie kell.

Ugyanakkor az ügyfeleknek komoly gondot okozhat az, hogy a NAV társadalombiztosítási nyilvántartásai jelenleg hiányosak, hézagosak, pontatlanok.

„Az adóhatóság 2007-től gyűjti a tb-bejelentéseket, miután a biztosítási jogviszonyok nyilvántartása kapcsán megbukott az egészségbiztosító pénztári rendszer” – írja az MKOE közleménye.

A NAV az OEP jogutódjától, a Magyar Államkincstártól is kér adatokat, azonban onnan hamis adatok is érkeznek a 2007 előtti biztosítási jogviszonyokról.

Egyedi lehetőségek

Ruszin Zsolt elmondta, hogy akit érdekel, hogy róla milyen adatok vannak, az az ugyfelkapu.neak.gov.hu oldalon tudja ezt ellenőrizni.

Ennek a rendszernek a könyvelők oldaláról nagy korlátja, hogy meghatalmazással nem lehet lekérdezni (az államnak amúgy van elektronikusan rögzített meghatalmazási rendszere, de ez az oldal ebbe nincsen bekötve).

Az MKOE közleménye szerint a NAV mindenesetre az adatok felülvizsgálata nélkül, papíron kézbesíti az ESZJ-határozatokat, akkor is, ha az illetőnek ügyfélkapuja van és azt is kell használnia (például egyéni vállalkozóként). Most már alig van olyan könyvelő, bérszámfejtő, aki ne találkozott volna ilyen hamis ESZJ-terhelésekkel.

A szakember szerint aki ilyen ügyben károsult, annak a legpraktikusabb, ha ír egy e-papír-levelet az epapir.gov.hu oldalon. Ebben jelzi, hogy hamis terhelést kapott és kéri a hatóságot, hogy, ezt rendezze vissza, és adja vissza a köztartozásmentes státuszt. Erre az ügyfél jellemzően kap egy 30 napos ügyintézési határidőt, aztán vagy elintéződik, vagy nem, mert a hivatalnak ki kell derítenie, hogy mi történt. Az MKOE azt szeretné elérni, hogy a probléma csírájában oldódjon meg, és el se induljanak a téves alapon nyugvó eljárások.