Főként kormánypárti önkormányzatok kaptak milliárdokat a karácsonyi kormányrendelettel

Miközben a kormány az önkormányzatok bevételének javát jelentő iparűzési adó megfelezéséről döntött, a Magyar Közlönyben csütörtökön megjelent kormányhatározat alapján milliárdokat is juttat – igaz, a 23 megyei jogú város közül most 16 kapott jelentős összegeket, ebben benne van mind a 12 fideszes polgármester vezette város – és a függetlenként kormánypárti támogatással 2019-ben újrázó Szarvas Péter vezette Békéscsaba – míg a 10 ellenzéki vezetésű megyei jogú városból csak 3 jutott támogatáshoz a határozat alapján: Eger, Miskolc és Salgótarján. (Előbbi 600 milliót az egri vár fejlesztésére, Miskolc 700 milliót önkormányzati feladatok ellátására és Salgótarján 400 millió forintot városüzemeltetési és fejlesztési feladatokra.)

„Kétmilliárd forintos Magyar Közlöny jelent meg az éjszaka! Boldog Karácsonyt” – írta Facebook-bejegyzésében Székesfehérvár polgármestere. Cser-Palkovics András öröme érthető volt, miután városa két tételben csaknem kétmilliárd forinthoz jutott a kormány 2005/2020. (XII. 24.) határozata alapján, amely a „Gazdaságvédelmi programok előirányzatból, a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történő, valamint fejezetek közötti és fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosításokról, kötelezettségvállalás engedélyezéséről” szól.

Budapesten is csak kormánypártinak jutott

A főváros 23 kerületéből a rendeletben kettőnek jutott a mostani támogatásból: a XVI-at fideszes, a XXIII. kerületet kormánypárti támogatással független polgármester vezeti. A 14 ellenzéki vezetésű kerület egyike sem került be a határozatba.

A XXIII. kerület önmagában 4,5 milliárd forintot kapott közlekedési infrastruktúra fejlesztésére, ez a határozatban lévő települések közül a legnagyobb támogatás. A második helyen Szolnok 2,7 milliárdja áll, amit a város út- és járdafelújításra, parkoló kialakítására, közmű rekonstrukciójára, és hídfelújításra használhat fel.

A kisebb településeknél is a fideszes, vagy a kormánypárt támogatásával független polgármester által vezetettek voltak előnyben – összhangban azzal, amit a Fidesz az önkormányzati választások előtt nyíltan hangoztatott, miszerint gyümölcsözőbb az együttműködés, ha egy települést a kormánnyal azonos színezetű erő vezet.

A Telex legfrissebb híreiért kattintson ide>>>

Mindenkitől elvesz, egyeseknek visszaad

Orbán Viktor szombaton jelentette be, hogy a kormány második gazdaságvédelmi akcióterve többek között abból állna, hogy az önkormányzatoktól elvennék a bevételük jelentős részét kitevő iparűzési adó bizonyos hányadát – a kis- és középvállalkozások, illetve az egyéni vállalkozók adójának a felét –, amit a koronavírus elleni védekezésre csoportosítanak át. A döntés ellen azonnal hevesen tiltakoztak a főként ellenzéki vezetésű nagyobb városok, amelyek kompenzációjáról egyenként döntene a kormány. Korábban a Telexnek nyilatkozva kritizálta a döntést Székesfehérvár fideszes polgármestere is.

Budapest főpolgármestere az önkormányzatiság kivégzésének titulálta az iparűzési adó önkormányzatokra eső részének ötven százalékos elvonását. Karácsony Gergely szerint teljes kompenzációra lenne szükség. A kormány azzal érvelt, hogy a koronavírus miatt nehéz helyzetbe jutott vállalkozásokon segít ezzel, kérdés, hogy a vállalkozókat sújtó 1,8 százalékos adó segíts-e annyira a vállalkozókon, mint amennyire megnehezíti az önkormányzatok működését, hogy bevételeik akár 25-30 százalékától is eleshetnek. Az iparűzési adó jelentőségéről itt olvashat bővebben.

Az egy kivétellel ellenzéki vezetésű városokat tömörítő Szabad Városok Szövetsége (SZVSZ) nem sokkal később jelezte, hogy szerintük az iparűzési adó megfelezésének nincs köze a gazdasági válság kezeléséhez. Azt írták felhívásukban, hogy az egyik bevételi forrásuk csökkenésével közszolgáltatások kerülnek veszélybe.

Szerdán a főváros a az iparűzési adó elvonása elleni tiltakozásul lekapcsolta a díszkivilágítást, sötétbe borult a parlament is. A kezdeményezéshez csatlakozott több ellenzéki város is.