A dietetika legnagyobb kérdései: növényi vagy állati alapú étrenden éljünk?
Az utóbbi évek legvitatottabb, legnagyobb kommentháborúkat kiváltó táplálkozási kérdéseit próbálunk tisztábban látni úgy, hogy öt különböző dietetikust, egymástól függetlenül kérdezünk meg ugyanarról a témáról. Az első részben a szénhidrátmegvonásos diéták hatékonyságáról, a második epizódban az ideális fehérjebevitel pontos mennyiségéről, a harmadikban pedig a böjtökről kérdeztük őket. A következő kérdésünk arra vonatkozik, növényi vagy állati alapú legyen az étrendünk.
Magyarországon a hivatalos ajánlásoknál sokkal több húst fogyasztunk átlagosan, így kijelenthető, hogy a magyarok étkezései állati eredetű élelmiszerekben hangsúlyosabbak. A tudomány jelen állása szerint viszont a fenntarthatóbb étrend növényi alapú kellene, hogy legyen, ami azt jelenti, hogy több növényt kellene fogyasztanunk, mint húst. A jövő diétája azért nem lenne vegán, de csakúgy, mint a táplálkozási ajánlások, például a magyar Okostányér is illusztrálja, több zöldséget, gyümölcsöt, hüvelyest és teljes értékű gabonát javasolna enni, mint húst. Eközben a világban többfelé a kevésbé fenntartható, húshangsúlyos étrend a menő, például Amerikában.
Ezért a következő kérdés, amit öt dietetikusnak, egymástól függetlenül feltettünk:
A növényi alapú vagy a vegyes táplálkozás az ideális?
Melegh Laura dietetikus szerint mind a jól összeállított növényi alapú, mind a vegyes étrend lehet egészséges, ugyanakkor mindkettő vezethet hiányállapotokhoz, ha nincs megfelelően felépítve. A növényi étrend például kiemelt figyelmet igényel például a B12-vitamin és a vas pótlására. A jelenlegi hazai táplálkozás inkább az állati eredetű élelmiszerek felé tolódik, gyakran a növényi alapanyagok rovására – ehhez képest már az is előrelépés, ha tudatosan növeljük a növényi források pl. zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek, teljes értékű gabonák, olajos magvak arányát az étrendben, függetlenül attól, hogy valaki növényi vagy vegyes étrendet követ, mondta Melegh Laura.
Soltész Erzsébet dietetikus a táplálkozástudományi ajánlásokkal összhangban a hangsúlyában növényi alapú, de mérsékelt mennyiségű állati eredetű termékkel kiegészített flexitáriánus étrendet javasolja az egészség megőrzésére. Ez az ajánlás rugalmas, testre szabható az egyéni preferenciák alapján. A növényi és vegyes táplálkozásnál egyaránt cél az ultrafeldogozott élelmiszerek, a túlzott telített zsír-, cukor- és sótartalom, illetve az adalékanyagok kerülése, érdemes törekedni a szezonalitásra, a lokálisan elérhető élelmiszerek fogyasztására – véli Soltész Erzsébet. A növényi étrend általában magas rostbevitelt és alacsonyabb energiabevitelt is jelent, ez előnyös az emésztőrendszer és a bélmikrobiom működésének támogatására, a modern kori krónikus betegségek megelőzésére. A vegyes étrendhez képest tudatosabb tervezést igényelhet a megfelelő tápanyagprofil biztosítása, szükség lehet vitaminpótlásra. A két étrend rangsorolása helyett Soltész azt tartja mindenkit érintő globális kihívásnak, hogy a tömeges állattartás ökológiai terhe nagy, de a monokultúrás növénytermesztés és a növényvédőszerek túlzott használata is veszélyezteti a globális mikrobiom egyensúlyát és ezen keresztül az emberi faj egészségi állapotát és jövőjét.
Gajda Zoltán szerint egyértelműen a vegyes táplálkozás az ideális. Ha az ember, vagy bármely élőlény egy élelmiszercsoport mellőzésével is képes túlélni, az nem bizonyíték arra, hogy ez a megoldás a legmegfelelőbb számára – mondta. A növényi alapú étrendet fogyasztók más szempontokból is egészségtudatosabbak: testsúlyuk általában alacsonyabb, többen sportolnak, kevesebbet dohányoznak, mint az átlagos, vegyes európai étrenden élő társaik. A felsoroltak mind a civilizációs betegségek kockázati tényezői.
Étrendjükre általában főként a magas rosttartalmú, lassú felszívódású szénhidrátok fogyasztása jellemző. Ma a másik véglet, a húsalapú étrend is divatos. Sokan azért tapasztalnak ettől is csodás változásokat, mert sok civilizációs betegség oka a túlsúly és a metabolikus szindróma. A húsalapú étkezés esetén komoly, felesleges diétás megszorítások árán valósul meg a túlzott mennyiségű szénhidrát bevitelének kerülése és a gyors felszívódású szénhidrátok mennyiségének csökkentése. Gajda szerint a legtöbb szélsőséges, valamely nagyobb élelmiszercsoportot nélkülöző étrend elkerüli a vegyes táplálkozás rizikófaktorait, de felesleges diétás megszorítások árán.
Shenker-Horváth Kinga véleménye szerint a jelenlegi tudományos bizonyítékok és fenntarthatósági modellek alapján egy jól összeállított, döntően növényi alapú, ugyanakkor rugalmasan, mérsékelt mennyiségben állati eredetű élelmiszereket is tartalmazó étrend tekinthető ideálisnak. Ez az étrend hozzájárul az ökológiai lábnyom csökkentéséhez, miközben kedvező egészségügyi hatásokat biztosít – tette hozzá. Ugyanakkor az optimális étrend nem univerzális, hanem egyénre szabott, tápanyagdús, hosszú távon fenntartható és a mindennapokban is élvezhető – véli a dietetikus.
Szűcs Zsuzsanna szerint az ideális étrend kialakításánál a legfontosabb szempont a változatosság, ezért a vegyes táplálkozás az optimális. A hangsúly az arányokon van, ami egyértelműen a növényi alapú felé tolódik – mondta. Ezt jól tükrözi a hazai táplálkozási ajánlás, az Okostányér is, ami a napi élelmiszer mennyiség háromnegyedét növényi forrásokból javasolja biztosítani, állati eredetű élelmiszerek ésszerű fogyasztása mellett. Ebben a kérdésben az egészségi mellett a környezeti fenntarthatósági szempontok is egy irányba mutatnak – tette hozzá.
A négy feltett körkérdés közül ebben a témában értenek leginkább egyet a szakértők, mindannyian a vegyes táplálkozást vélik előnyösebbnek az ember számára, de úgy, hogy a növényeken legyen a nagyobb hangsúly. Korábban azért foglalkoztunk a Telexen a vegán január témájával és a növényi étrenddel, mert ezeken keresztül építettünk be a mindennapjainkba több húsmentes ételt. Ezek segítségével lehet könnyebben áthangolni az amúgy húshangsúlyos (bár azért nem reménytelenül) hazai étkezési szokásainkat, nem vegánra, csak zöldséghangsúlyosra.
