Tényleg akkora siker a 16,4 milliárd euró megszerzése?

„Minden eurócentért megküzdöttünk, keményen tárgyaltunk még ma éjszaka is, és sikerrel jártunk, ez Magyarország és az EU-s intézmények közös sikere” – így kommentálta Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben az Európai Bizottsággal a befagyasztott uniós források ügyében kötött politikai megállapodást. Magyar azt is elmondta, hogy 16,4 milliárd eurónyi uniós pénz válik elérhetővé ősztől a feltételek teljesítése esetén.

De mekkora siker ez valójában? Mivel az uniós pénzek esetében nehéz pontosan követni, hogy milyen pénzek vesztek el, melyek elérhetőek, ezek közül mi hitel és mi támogatás, ebben a cikkben összeszedtük, hogy arányosan mennyire számít sok pénznek a 16,4 milliárd euró ahhoz képest, amennyi összesen járt volna Magyarországnak a 2021-ben kezdődött mostani uniós költségvetési ciklus elején.

Ez a ciklus annyiban is különleges, hogy a 2021 és 2027 közötti költségvetés, ami a szokásos kohéziós és agrárpénzeket tartalmazza, kiegészült az úgynevezett helyreállítási alappal, amelyen belül támogatás és olcsó hitel is elérhető. Ezzel párhuzamosan pedig sokat lehet még olvasni a költségvetéstől független SAFE (Security Action for Europe) hitelről, amelyet az Európai Bizottság tavaly hozott létre a védelmi ipar és katonai készültség erősítésére.

Ezekből a forrásokból támogatások és hitelek formájában összesen csaknem 57 milliárd euró lett volna elérhető Magyarország számára, ha minden forrást gond nélkül megkapott volna.

Tételesen ez úgy néz ki, hogy Magyarországnak ebben a költségvetési ciklusban

• 21,7 milliárd euró kohéziós pénz,
• 8,4 milliárd eurónyi agrártámogatás,
• és 10,4 milliárd euró járt volna a helyreállítási alapból (6,5 milliárd támogatás és 3,9 milliárd kedvezményes hitel),
• a SAFE védelmi hitel pedig 16,2 milliárd euró.

Az alapítványi fenntartású egyetemek számára nem elérhető, főként az Erasmushoz és a Horizonthoz kapcsolódó uniós forrásokkal együtt ennél valójában még valamivel több pénzről van szó, de nehéz megbecsülni, hogy pontosan mennyiről. Az érintettek több millió eurós károkról beszéltek.

Ami már biztosan megvan, és ami meglehet

A 21,7 milliárd eurónyi kohéziós forrásból már megvan vagy gyorsan meglehet összesen 18,9 milliárd euró. Ebből 12,5 milliárd euróhoz jutott hozzá Magyarország az Európai Bizottság 2023. decemberi és 2024-es döntései alapján (az Orbán-kormány igazságügyi reformjaiért cserébe). Az új magyar kormány ehhez még 6,4 milliárd kohéziós forrást tehet hozzá a feltételek teljesítése esetén (ebből 2,2 milliárd euró egyetemi és innovációs forrás, 4,2 pedig főként vasúti és környezetvédelmi fejlesztésekre költhető).

Ha a feltételek teljesülnek, a Tisza-kormány a kohéziós forrásoknál elérhetővé váló 87 százaléknál nagyobb arányban hozhatja haza a helyreállítási alap forrásait. Ez a tétel maximálisan 10,4 milliárd euró lehetett volna, amihez képest végül 400 millió euróval kevesebb, 10 milliárd euró (a potenciális összeg 96 százaléka) hangzott el május 29-én a politikai megállapodásról szóló sajtótájékoztatón. A Telex értesülései szerint a kieső 400 millió euró a 3,9 milliárd eurós hitelrészből hiányzik, amiből végül csak 3,5 milliárdot hívnak le. A 6,5 milliárdos támogatásból a feltételek teljesülése esetén Magyarország mindent megkap.

Mindezt összegezve a kohéziós pénzek, az agrárpénzek és a helyreállítási alap forrásainak 92 százaléka biztosan vagy feltételesen felhasználható jelen pillanatban. Ha a teljes elérhető összeghez az egyelőre bizonytalan SAFE-hitelt is hozzávesszük nem lehívott tételként, akkor az összes uniós pénz kétharmada (66 százaléka) használható fel itthon jelenleg potenciálisan vagy biztosan.

Ami már biztosan elveszett, és ami bizonytalan

A helyreállítási alapból jelen állás szerint úgy tűnik, hogy a 400 millió eurónyi rész már elveszett. Az ugyanis nem része a politikai megállapodásnak, aminek a feltételeit nagyon szűk határidővel, augusztus 31-ig kell teljesíteni. De mi a helyzet a kohéziós forrásokból fennmaradó 2,8 milliárddal? Ebből 2,1 milliárd (1,04 + 1,08) euróról tudjuk biztosan, hogy elveszett, mivel az előző kormány nem teljesítette időre (2024 és 2025 végére) az Európai Bizottság által elvárt korrupcióellenes és igazságszolgáltatási reformokat.

A maradék kohéziós pénz elméletileg még elérhető lenne, ugyanakkor becslésünk alapján a menekültügyben eddig kifizetett bírságok összértéke már bőven meghaladja azt az összeget, amihez a támogatások feloldásával még hozzá lehetne férni. A melegek jogainak hiányosságai miatt nagyjából félmilliárd eurót nem oldott még fel az Európai Bizottság (mert az Európai Bíróság döntése szerint uniós jogot sért a melegeket pedofilokkal összemosó gyermekvédelmi törvény), 30-40 millió eurót pedig azért, mert a magyar menekültügyi törvények nem felelnek meg az uniós jognak.

Mindeközben ugyanakkor az EU bírósága 2024 júniusában 200 millió eurós átalányt és napi egymillió eurós bírságot szabott ki Magyarországra a menekültügyi szabályozás miatt. Ezt az összeget azóta is levonják a Magyarországnak járó támogatásokból, ráadásul mivel az előző kormány a büntetést nem fizette be, ezért azt két-háromhavonta tömbösítve vonták le a támogatásokból nyolc százaléknyi büntetőkamattal együtt. Mostanáig ez a becslésünk szerint körülbelül 900-1000 millió euró támogatás elvesztését eredményezte.

Még kifejezetten magas felhasználási arány is összejöhet

Összefoglalva az eddigieket,

• az előző kormány az összes potenciális EU-pénz 37 százalékához fért hozzá (amin belül az agrártámogatások nem voltak befagyasztva, 22 százaléknyi kohéziós pénz viszont igen).
• A Tisza-kormány ehhez most (az összes elérhető forráshoz képest) 29 százaléknyi kohéziós és helyreállítási pénzt tehet hozzá a feltételek teljesítésével.
• A teljes Tisza-kormányhoz kapcsolódó arány pedig még jóval nagyobb (57,5 százalék) lehet, ha a SAFE-hitelt is lehívják.
• Emellett az előző kormány 2,1 milliárd eurónyi forrást bukott el, a Tisza-kormány pedig 400 millió eurónyi helyreállítási pénzt nem tudott megmenteni.
• Az előző kormány alatt kiszabott büntetések összege pedig már meghaladja a kohéziós forrásokból még felszabadítható pénz összegét.

Az elbukott pénzeket is figyelembe véve így az összes uniós pénz mintegy 94 százalékának lehívása lenne jelenleg a legjobb forgatókönyv. Bár az előző költségvetés eltérő szerkezete (a helyreállítási pénzek és a SAFE-hitel hiánya) miatt az összehasonlítás csak korlátozottan lehetséges, de 2014 és 2020 között több tagállam is volt, ahol az elköltött kohéziós források aránya nem érte el a 80 százalékot (bár a legtöbb tagállam azért elérte a 90 százalék körüli költési arányt). Ez alapján Magyarország esetében a 2021 és 2027 közötti 94 százalékos arány kifejezetten magas lenne (a kohéziós források esetében pedig a 87 százalék átlagos).

Az egyelőre még nem felszabadított kohéziós pénzek mellett a másik nagy kérdés a SAFE-hitel sorsa marad. A hitel lehívására vonatkozó tervet decemberben adta be a kormány az Európai Bizottságnak, ami a magyar beadványt egyedüliként még nem hagyta jóvá. A hitellel kapcsolatban felmerült, hogy a kifizetése is bizonyos jogállamisági és korrupcióellenes intézkedésektől függhet, és az új kormány módosíthatta is a régi tervet. A május végi fejlemények inkább afelé mutatnak, hogy a hitel lehívása sikerülhet, de ez egyelőre azért bizonytalan.