Elszállt a kávé ára, miközben a fél világ pusztító áradatokkal küzdött

Az ENSZ Meteorológiai Világszervezetének (WMO) 2024 novemberi jelentése szerint valószínűleg az idei lesz a mérések kezdete óta a legmelegebb év, és egyben az első, amelynek átlaghőmérséklete több mint 1,5 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet. A bolygó átlaghőmérsékletének növekedése még 2023-hoz viszonyítva is rendkívül gyors, még a klímakutatók sem pontosan értik, miért ennyire gyors a melegedés. A növekvő átlaghőmérsékletek mellett számos más jele is van a klímaváltozásnak, a csapadékeloszlás jelentősen megváltozott, hirtelen kialakuló heves esőzések, trópusi ciklonok hoznak áradásokkal járó pusztítást, miközben hőhullámok, aszályok, bozót- és erdőtüzek jelentik a másik végletet. Az emberiség politikai akarat híján folyamatosan halogatja azokat a lépéseket, amelyekkel lassítani tudná a felmelegedés ütemét, és egyelőre az alkalmazkodásért sem tesz eleget.

A környezeti és gazdasági célok gyakran jelentenek ütközőpontot. Egyes vélemények szerint a mezőgazdaság zöldítésével nagy eredményeket lehetne elérni a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében és a biológiai sokféleség megőrzésével. Az ezt célzó állami és uniós előírások viszont a gazdálkodó társadalom körében nem mindig aratnak osztatlan sikert, sokszor azért, mert a megélhetésüket féltik. Az új vagy éppen hagyományos gazdálkodási módszerekre áttérés elsőre nem feltétlenül kecsegtet anyagi sikerrel is. Főleg, ha a kormányzatok ehhez nem biztosítanak plusz forrásokat. 2024 elején a francia farmerek szerveztek nagyszabású tüntetéseket, mert a kormányuk csökkenteni akarta a dízelolajhoz való hozzájárulást, miközben nagyon alacsonyak voltak az élelmiszerárak.

Minden korábbinál magasabbra szökött idén a kávé ára, mert szinte az összes nagy kávétermesztő régiót szárazság sújtotta. Brazília leginkább az arabica nevű fajtában utazik, de az aszály miatt a szokásos termésmennyiségnél körülbelül 25 százalékkal kevesebbet tudtak csak betakarítani a mostani szüreten. Vietnámban, ahol az instant kávék alapanyagául szolgáló fajtát, a robustát termesztik nagy arányban, szintén az időjárás vitte el a termés nagy részét. Egy hosszabb aszályos időszak után szokatlanul heves esőzések érték el a térséget, ami károsította a kávéültetvényeket is. Indiában is jelentősen visszaesett hasonló okokból a termésmennyiség és a minőség is, az ottani termesztők dolgát a különböző kórokozók és a vadvilággal való konfliktusok is nehezítették. Az arabica egy év alatt körülbelül 70 százalékkal lett drágább, míg a robusta ára megduplázódott. A kakaóbab ára is jelentősen megemelkedett, jó részben ezt is az eltérő mintázatú időjárás alakította ki, nyugat-afrikai termőterületek szenvedték meg a szárazságot.

Több mint ezer csapadékmentes nap után február 1-jén a katalán kormány állami vészhelyzetet hirdetett ki a szárazság miatt, amelyet 15 hónapon át tartanak érvényben. Egyes területeken három éven át semmi csapadék nem hullott, és az állami adatok alapján a vízkészlet 16 százalékára zsugorodott össze. Az egyik legnagyobb víztározóban, ami Barcelona vízellátásban is jelentős szerepet kap, az átlagos vízállás alig négy százalékát mérték. A vízhiány miatt a kormány vízkorlátozást rendelt el, a lakosok fejenként napi kétszáz liter vizet használhatnak, néhány kivételtől eltekintve bezártak az uszodák, tilos feltölteni a magánmedencéket, csökkenteni kellett az öntözést a mezőgazdaságban és a közparkokban is, és az autómosásra is korlátozásokat jelentettek be.

Az Egyesült Arab Emirátusokat és környező országokról a szárazságra asszociálunk, jogosan, hiszen évi 100 milliliternyi csapadék az átlagos – de időnként ott is kell számolni árvízzel. Áprilisban közel egyévnyi esőmennyiség árasztotta el néhány óra alatt Dubajt. Víz alá kerültek az ilyen lehetőségre nem felkészült utcák és a nemzetközi repülőterek. A sok csapadékért egy az Arab-félszigeten átvonuló viharrendszer volt a felelős, de felmerült, hogy emberi beavatkozás hatására hullott az eső. Az Emirátusokban bevett módszer, hogy repülőgépekről szórnak olyan anyagokat a felhőkbe, amelyekkel a csapadékképződést segítik.

Az április végi vietnámi halpusztulás jó példája annak hogy alaposan mellé lehet lőni a vízgazdálkodással, ha egyszerre több igényt próbálnak kielégíteni. A Dong Nai tartományban található Song May felületét szinte teljesen beborította a milliónyi haltetem. Egy hőhullám miatt megbuggyant a víz és oxigénhiány lépett fel. A tározóban túl kevés víz volt ahhoz, hogy ennyi halnak megfelelő életkörülményeket biztosítson. A víztározó üzemeltetői viszont nem rájuk gondoltak, hanem a tározó alatt aszálytól sínylődő mezőgazdasági területre, így jelentős mennyiségű vizet engedtek ki.

Egy trópusi ciklonnak köszönhetően májusban Kenya és Tanzánia is hatalmas árvizet volt kénytelen átvészelni. A heves esőzés, amelyet kutatók a klímaváltozásnak tulajdonítottak, az áradásokon kívül földcsuszamlást is okozott, és összesen legalább 257 halálos áldozattal járt. A településeket, utakat elöntő, gátakat átszakító árvíz miatt 55 ezer embert telepítettek ki.

Brazília Rio Grande do Sul állama májusban élt át heves esőzést, amelyet áradások és földcsuszamlások követtek és 600 ezer ember ideiglenes kitelepítésével jártak. A gátakat is átszakító áradásnak 181 áldozata volt, és az elmúlt nyolcvan év legsúlyosabbjának tartották Brazíliában. Ezt a katasztrófát is nyugodtan lehet a klímaváltozáshoz kötni, egy 2015 tanulmány már előrevetítette, hogy Brazília déli államaiban akár 15 százalékkal is nőhet a csapadék éves mennyisége.

Idén minden korábbinál hamarabb indult be a hurrikánszezon az amerikai térségben. Az úttörőnek számító Beryl először keresztülszelte a Kis-Antillák szigetcsoportjait, különösen megtépázva Barbadost, Grenadát, Saint Vincent és a Grenadine-szigeteket és Venezuela partvidékét, majd Jamaicán gázolt át. Mire elérte Mexikó Yucatán-félszigetét legyengült, de ott is okozott károkat. Utána a Mexikói-öböl meleg vizei felett visszaerősödött, mielőtt lecsapott volna Texasra, ahol vihardagályt is okozott, és több mint egymillió ember maradt áram nélkül.

A Karib-tenger egyik panamai öblében, a Guna Yalában rengeteg trópusi, idilli sziget fekszik. Az 1300 lakosú Cartí Sugtupu nem ilyen. Szinte minden négyzetméterét beépítették bádogviskókkal. Az éppen hogy csak kiemelkedő sziget komoly veszélyben van, a jégsapkák globális olvadása miatt egyre gyorsabban emelkedő tengerszint és az egyre szélsőségesebb ciklonok együtt már-már élhetetlen körülményeket teremtettek. A panamai kormány 2015-től kitelepítési programot indított, és mára a lakosság jó része el is hagyta a szigetet. A szigetről és lakóiról ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

A felmelegedésért felelős üvegházhatású gázok közül az egyik a metán, amelyikből rengeteg halmozódott fel a grönlandi jégtakaró alatt. Ezt a 22-es csapdájának is lehet tekinteni, mert ahogy emelkedik az átlaghőmérséklet – ez a sarkvidékeken a leggyorsabb – , egyre több metán szabadul fel az olvadó gleccserek alól, ami pedig a levegőbe kerülve gyorsítja a felmelegedést. A grönlandi jégtakaró megfigyelési programja szerint a jégtakaró tömege 1996 óta folyamatosan csökken, az 1986 óta felhalmozott veszteség pedig megközelíti a hatbillió tonnát

Kaliforniában szinte menetrendszerűen érkeznek az erdőtüzek. 2023. december 24-étől egy év alatt közel nyolcezer kisebb-nagyobb tüzet regisztráltak az államban, ami összesen 425 ezer hektár felperzselésével járt. Ehhez képest szinte csoda, hogy csak egyetlen egy emberi áldozatot szedett. A tüzek közül a legnagyobb a Butte és Tehama megyéket érintő volt a legnagyobb, július végén több mint 167 ezer hektár égett le, a szárazság miatt nagyon gyorsan tudtak terjedni a lángok. Kalifornia történetének ez volt a negyedik legnagyobb erdőtüze, 709 építményt pusztított el. A kipattanásának oka gyújtogatás volt,

Szeptember közepén Közép-Európa nagy részén jelentős károkat okozott a Borisz ciklon. A mediterrán térségben fejlődő ciklon rengeteg csapadékot hullatott a Duna vízgyűjtőjén. Volt, ahol három nap alatt félévnyi mennyiség, 400 milliméternyi eső esett. Először Alsó-Ausztriában alakult ki árhullám, majd Csehországban is kiöntöttek a folyók. Az árhullám aztán levonult a környező országokba, Németország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia is érintetté vált. Az áradások összesen 27 halálos áldozottal jártak, és több ezer embert kellett ideiglenesen kitelepíteni.

A szeptemberben kialakuló Helene hurrikán az Egyesült Államok elmúlt ötven évének egyik leghalálosabb hurrikánja volt, több mint 160 áldozattal járt. A négyes erősségű hurrikánt szeptember 26-án ért partot Floridában, és haladt tovább északra, a szárazföld belseje felé, majd az Appalache-hegység fölé érve kiadós esőzést okozott, ami pusztító áradásokkal, földcsuszamlásokkal járt együtt. Georgia állam legnagyobb városában, Atlantában az ítéletidő két nap alatt 280 milliméter esőt hozott, amivel az, 1886-ból származó csapadékrekord dőlt meg. Észak-Karolinában volt olyan település, Spruce Pine, ahol keddtől szombatig 610 milliméter csapadékot jegyeztek fel.

A felmelegedés leginkább az elvileg fagyos, jeges vidékeken érhető tetten. A magashegységekben található gleccserek évről évre zsugorodnak. Idén a Svájci-Alpokban található Rhône-gleccser kapott nagy publicitást, ami egy év alatt 2,4 százalékát veszítette el, ráadásul még a Szaharából odafújt homok is gyorsította az olvadását. Volt, olyan turista, akit a sírás kerülgetett, látva, hogy mi történt a gleccserrel. A régióban a felmelegedés kétszeres ütemű a Föld átlagához képest, a svájci gleccserek két éve alatt víztömegük közel tíz százalékát veszítették el.

Spanyolország keleti tartományaiban egy nap alatt majdnem egy teljes évnek megfelelő mennyiségű csapadék hullott le október 29-én. A következő napokban újabb villámárvizek alakultak ki a térségben, az ország történetének egyik legsúlyosabb elemi csapásában, amely a legnagyobb pusztítást Valenciában okozta, 234 ember vesztette életét.

Az iskolában mindenki megtanulja, hogy a dél-amerikai Amazonas a Föld legbővízűbb folyója, amelyet rengeteg kisebb-nagyobb vízfolyás táplál. Ezért is megdöbbentő azokat a képeket látni, amelyek mellékfolyók kiszáradt medreit mutatják. A Cemaden, Brazília katasztrófafigyelő központja szerint az ország az 1950-es feljegyzések kezdete óta a legsúlyosabb szárazsággal küzdött 2024-ben. Két egymás utáni évben is szélsőséges aszály volt, ami az ország közel 60 százalékát érintette. A fővárosban, Brasíliában például több mint 140 napon át nem esett csapadék. Több mellékfolyón, mint például a Rio Negrón vagy a Solimõeson rekordalacsony vízállást mértek, a medreik szinte hihetetlenül kicsire húzódtak össze. Az alacsony vízállás nemcsak az ökoszisztémát zavarta meg, de a helyi közösségek életére is kihatott, sokaknak a folyó az egyetlen járható közlekedési útvonaluk, amelyen élelmiszert, gyógyszert és egyéb hasznos cikkeket tudnak szállítani.

A Jamuna folyó Új-Delhin keresztül folyik át, és nemcsak azért fontos, mert az indiai főváros ivóvízellátásának egy részét biztosítja, de a hindu lakosság szentként is tiszteli, gyakran merülnek meg benne szertartásosan és halottak hamvait is bele szokták szórni. Novemberben viszont fehér, mérgező habfelhők borították be a folyót. Bár több tucat szennyvíztisztító telepet létesítettek már a Jamunán, az mégis egyre szennyezettebb az Új-Delhi körüli ipari létesítményeknek, a mezőgazdaságból származó, bemosódó növényvédő szereknek köszönhetően. A hatóságok a habot vegyszerekkel próbálták semlegesíteni, míg a lakosságot barikádokkal tartották távol a folyótól. Nem sikerült mindenkit, volt, aki a hagyományokat meg nem törve, így is belekortyolt.

Az emberiség most azon dolgozik, hogy hátrahagyja maga mögött a fosszilis energiahordozókat, és áttérjen a tisztának gondolt megújuló energiaforrásokra. Óriási napelemparkok nőnek ki a földből világszerte, vagy jelennek meg szélerőművek a tájban. Az időjárásnak való kitettségük viszont az egyik hátrányuk. Idén decemberben például az Egyesült Királyságban a heves esőzéssel és széllökésekkel jelentkező Darragh vihar okozott jelentős károkat a napelemparkokban is.