Nehéz leírni a káoszt, az egész egy posztapokaliptikus jelenetre emlékeztetett

Neveket, életkorokat, munkaköröket, hobbikat sorol a New York Times cikke. Például a 79 éves Marjorie Havardot, aki St. Pete Beach-en lakott, imádta a motorkerékpárokat, régen pedig atomerőművek hűtőtornyait javította országszerte. Fia szerint valószínűleg megfulladt a vihardagályban. A 71 éves Aidan Bowles a figyelmeztetések ellenére Havardhoz hasonlóan szintén nem volt hajlandó elhagyni Indian Rocks Beach-ben lévő otthonát. Bowlest a vihar elvonulása után szomszédja találta meg egy komód alatt, tetőtől talpig sárosan, holtan. A 37 éves Rachel Burch a 2022-es, szintén pusztító Ian hurrikán után segített rengeteg embernek, de Helene-t ő sem élte túl.

Az Egyesült Államok délkeleti részét átszelő Helene hurrikánra vonatkozó durva adatok – 4-es kategória, 225 km/órás széllökések, több száz milliméter eső, 4,5 méteres vihardagály – ellenére eleinte úgy tűnt, hogy alaposak voltak az előkészületek. Azonban ahogy haladt beljebb a szárazföldön, és gyengült, úgy lettek egyre durvábbak a hatásai. Így a legtöbb áldozatot nem is partra éréskor, a floridai félsziget Big Bend nevű részén szedte, hanem az Appalache-hegységben, ahol a villámárvizekkel okozott katasztrófát.

A helyzetre jellemző, hogy a Helene, mint vihar már nagyrészt szétoszlott, de még mindig emelkedik a halottak száma. Míg hétfőn 119 halottról szóltak a hírek, kedden a Washington Post már 130 körüli, szerdán a CNN 162 áldozatról írt, sokakat pedig eltűntként tartanak számon.

Helene szeptember 24-én alakult ki a Karib-tengeren, és még csak trópusi depresszió volt, amikor Kuba és Honduras között északnak haladt. A mexikói Yucatán-félsziget közelében kezdett el gyorsan erősödni, előbb trópusi viharrá, majd hurrikánná. A Mexikói-öböl meleg vizei plusz energiát juttattak a viharrendszerbe, így hamar 4-es fokozatú (5-ös a maximum a hurrikánok szélerejét mérő Saffir–Simpson-skálán) hurrikánná vált. Szeptember 26-án ért partot Floridában, és haladt tovább északra, a szárazföld belseje felé. Az őt tápláló meleg tengervíz már nem volt meg, így erejéből gyorsan vesztett az Appalache-hegység fölé érve, ahol kiadós esőzést okozott, majd 29-én szétoszlott.

Ez a kiadós esőzés okozta a legtöbb gondot. A CNN szerint Észak-Karolinában 56-an haltak meg eddig, az ABC arról írt, hogy egy ponton csak ebben az államban 400 útszakaszt kellett lezárni. „Ez egy precedens nélkül álló tragédia, ami precedens nélküli választ igényel” – mondta Roy Cooper, a tagállam kormányzója. A helyzet annyira komoly, hogy a Nemzeti Gárda tagjai mellett 19 államból érkeztek a térségbe kutató-mentő csapatok. „Nem tudom, hogy bárki is fel tudna-e készülni a mostani áradásokra és földcsuszamlásokra, de már napok óta ott vannak a csapatok” – idézte a Forbes a CBS-nek megszólaló Deanne Criswellt, a szövetségi katasztrófavédelmi vezetőt.

Az egyik legsúlyosabban érintett térség Észak-Karolinában Buncombe megye, ahol a hírekben sokat szereplő, 95 ezer fős Asheville is található. A magyar mércével nagynak számító városban napok óta nincs vezetékes víz, és nem működnek a mobiltelefonok. Az előbbit lajtos kocsikból próbálják megoldani, az utóbbira pedig a helyiek találtak egy megoldást: egy dombot, aminek tetején még akad térerő. Az Asheville melletti Canton polgármestere, Zeb Smathers apokaliptikus helyzetről számolt be. Az Észak-karolinai Egyetem asheville-i campusa október 9-ig be is zárt. Érdemes megnézni ezt a videót is, amin látható az alapesetben festői Lake Lure, de a tó maga nem vehető ki az irtózatos mennyiségű törmeléktől, amit belemosott a vihar.

Esther Manheimer asheville-i polgármester azt mondta a CNN-nek, az ár épületeket rombolt le, autókat borogatott. „Az elektromos kábelek úgy néznek ki, mint a spagetti” – mondta a városvezető, aki szerint nehéz leírni a káoszt, az egész egy posztapokaliptikus jelenetre emlékeztet. Ami még nehezíti a mentést és a kárfelmérést, hogy több hegyi utat elmostak a hirtelen megemelkedő folyók és patakok, Asheville közúton szinte megközelíthetetlen.

A Tennessee-t és Észak-Karolinát összekötő 40-es autópályát is le kellett zárni, mivel egy szakasza beomlott. Az észak-karolinai közútkezelő minden autóst figyelmeztetett, hogy lehetnek még vezetés közben nem láthatóan alámosott útszakaszok és instabil hidak, ezért vezessenek óvatosan – írja a Knox News. Így jelenleg légi úton szállítanak segélyt a katasztrófa sújtotta területre.

A közeli Chimney Rockból a Fox Weather tudósított, a Broad River nevű folyó itt is vitt magával mindent, fákat, autókat, házakat, utakat, közműveket. „A pusztítás elmondhatatlan” – mondta Banff Luther helyi lakos egy videóban még szeptember 28-án. Akkor úgy vélte, hogy a településének vége, és azt se tudja, hogy fog kijutni onnan.

Cooper kormányzó külön felszólította a katasztrófaturistákat, hogy ne jöjjenek nézelődni, csak akkor menjenek a környékre, ha segíteni akarnak.

A halottak száma mindenki szerint növekedni fog, de részben az akadozó kommunikáció miatt sem lehet még véglegeset mondani. Manheimer polgármester szerint láttak komplett házakat, amikben benne voltak a lakóik, és elragadták őket a folyók. Ugyan több ezer gárdistát mozgósítottak, Manheimer szerint nem elég gyorsan jött a segítség, pedig a víztől a mobilvécékig sok mindenre szükségük volt.

Az emberek most egymásnak is igyekeznek segíteni, a CNN például írt a vietnámi háborús veterán és tüdőrákban szenvedő Gary O’Dellről, aki a pótlólagos oxigénjét osztotta meg szintén tüdőbeteg szomszédjával. Az NBC miami kiadása arról írt, hogy Sommerville Johnston az őzpörköltjét ajánlotta fel a környékbelieknek, mielőtt megromlik a leállt hűtőjében. Sokan vízért álltak sorba, egy férfi arra panaszkodott, valamelyest felkészült a viharra, de arra nem, hogy harmadik napja nem lesz ivóvize.

Mike Toberer a közlekedési nehézségeket segített áthidalni, 12 öszvérét vetette be, és azzal szállított élelmet, vizet és pelenkát a nehezen megközelíthető hegyvidéki területekre. Persze láncfűrészt is vitt magával, minden kidőlt fát az öszvér se tud áthágni.

A katasztrófát tehát fokozta, hogy az állam egyes részei akár 760 milliméter esőt is elszenvedtek (összevetésül, a Közép-Európát szeptember közepén sújtó Borisz ciklon egyes területeken kb. 400 milliméter esőt hozott). Mindez hirtelen árvizeket, a hegyvidéki területeken földcsuszamlásokat okozott, de rengeteg fa is kidőlt az erős szélben. Volt, aki szerint kb. 50 kidőlt fán kellett átmásznia, hogy a szomszédjához eljusson (vélhetően külterületi ingatlanokról van szó). A Verge szerint még a csipgyártásban kulcsfontosságú kvarc bányászata is leállt ezen a részen.

Hogy mindez miért történt, arról Christiaan Patterson, a Nemzeti Időjárási Szolgálat meteorológusa azt mondta, az Appalache-hegység ezen része már eleve el volt ázva, a hurrikán előtt is sok esőt kapott. Helene maradványai az erdős, hűvös, magasabban fekvő vidékre érve még több esőt okoztak, amit a felázott talaj nem tudott elnyelni. A rengeteg eső pedig a mély völgyekbe zúdult – ahol a települések zöme is van –, és hirtelen árvizeket okozott.

A szomszédos Tennessee-ben legalább két ember meghalt, de 70 ember hollétéről még nem lehetett tudni hétfőn. Dél-Karolinában 30, Georgiában 25, a hurrikán által elsőnek sújtott Floridában 11 halottról tudnak. Vasárnap este még 600 ember hollétéről nem tudtak Észak-Karolina leginkább érintett részén, míg Tennessee-ben 153 embert próbáltak elérni. Hétfőn még 1,9 millió otthonban nem volt áram, így például a 200 ezres georgiai Augustában sem.

Sok helyen történelmi árvizet emlegetnek, Dél-Karolinában sem volt ennyi áldozata trópusi viharnak 1989 óta. A térségbe kisebb esőket még mindig jósolnak, ami önmagában nem lenne baj, ha a folyók jelentős részén nem lenne árvízveszély alapból is.

A térségbe várhatóan Joe Biden elnök és Kamala Harris alelnök is ellátogat, amint nem akadályozzák a mentési munkálatokat – közölte hétfőn a Fehér Ház. A republikánus elnökjelölt, Donald Trump is megszakította kampánykörútját, és a georgiai Valdostába utazott – és Bident, valamint a demokraták elnökjelöltjét, Harrist támadva kritizálta a kormány reakcióját a hurrikánra.

Közben mindenki azt várja, hogy apadjanak a folyók, és gőzerővel megkezdődjön a rendrakás, majd az újjáépítés. Azonban ahogy Cooper kormányzó megjegyezte, sokkal ellenállóbb és átgondoltabb építkezésekre lesz szükség a jövőben. „A vizek lassan visszahúzódnak, de évekbe fog telni az állam nyugati részének helyrehozatala” – mondta a térséget Washingtonban képviselő Greg Murphy a Fox Businessnek. Murphy egyszerűen elmagyarázta a helyzetet: az állam keleti fele síkabb, itt az esőzések után elterül a víz, viszont a nyugati, hegyvidéki területeken a szűk völgyekben felduzzadnak a folyók. A legtöbb település márpedig völgyekben, patakok, folyók partján fekszik.

Mint írtuk, a Helene hurrikán az Egyesült Államok elmúlt 50 évének leghalálosabb hurrikánjai közé tartozik. A listát a 2005-ös Katrina hurrikán vezeti: a vihar és az azt követő áradások akkor legalább 1833 halálos áldozatot követeltek. A 2022-ben Florida délkeleti részére lecsapó Ian hurrikánnak 150 halálos áldozata volt. A Helene jelenleg a harmadik a listán, már megelőzve a 2017-es Irma hurrikánt, amely 92 halálos áldozatot követelt az Egyesült Államokban, főként Floridában.

És már ki is alakult a következő erős vihar, ami a szokásos abc-sorrendben haladva a Kirk nevet kapta (Helene és Kirk között volt két kisebb ciklon, Isaac és Joyce is). Kirk az Atlanti-óceán közepén halad jelenleg északi irányba, messze az amerikai partoktól, ellenben a meteorológusok szerint hamarosan hurrikánná erősödik. Kirk útját a New York Times oldalán is lehet követni.