Erdőtűz Évia szigetén (Európa / egyedi kép) – Egy helyi asszony, Panayiota Kritsiopi sír, miközben a lángok az otthona közelébe érnek az Évia szigetén fekvő Gouves faluban. Évia Görögország második legnagyobb szigete, ahol erdőtüzek pusztítottak az elmúlt 30 év legmelegebb időjárása miatt. A kiterjedt tüzek megfékezése csaknem két hétig tartott, amit a globális felmelegedés mellett olyan tényezőkkel is magyaráztak a helyi jelentések, mint a vidék elnéptelenedése, a tűzoltóság költségvetésének csökkentése vagy a tűzkezelési stratégiák. „Abban a pillanatban nem csak magamért kiabáltam. Az egész faluért” – mondta Panayiota Kritsiopi, akinek végül sértetlen maradt az otthona.
Idén 65. alkalommal tartják meg a világ legrangosabb sajtófotóversenyét, a World Press Photót, 2022-ben 4066 fotós és 64 823 darab fotó van versenyben. Újdonság, hogy a pályázat szerkezete teljesen megváltozott, ugyanis hat régióra osztották a világot: Afrika, Ázsia, Európa, Észak- és Közép-Amerika, Dél-Amerika, Délkelet-Ázsia és Óceánia. A különböző régiókból érkező fotók pedig nem a megszokott tematikák szerint lettek csoportosítva, hanem új kategóriákban versenyeznek. Egyelőre a verseny regionális győzteseit nevezték meg, akik közül egy újabb bizottság választja ki a verseny nagydíjasait április 7-én.
Virágvölgyi István kurátor, képszerkesztő, a Capa-nagydíj titkára, az idei World Press Photo európai szekciójának zsűritagja arról beszélt, hogy „23 000 kép átnézése után kiválasztani a négy díjazott anyagot elég meredek feladatnak hangzik – és valóban az is. De újfent megerősödtem abban a hitemben, hogy a közösségi médiából ránk zúduló képáradat ellenére sem csökken a jó fotók ereje, egy ütős fénykép még ilyen vizuális tobzódásban is rögtön utat talál az ember szívéhez.”
A pályázat szerkezete mellett a kategóriák is újak, a beérkezett fotókat négy kategóriába sorolták: egyedi kép, sorozat, hosszú távú projekt (long term) és a korábban nem szereplő kötetlen formátum (open format). Ez a kategória teret enged a történetmesélési technikák sokféleségének, a fotókollázsoktól kezdve a többszörös expozíciós képeken át egészen az interaktív dokumentumfilmekig.
Virágvölgyi szerint az idén bevezetett új kategóriák néhány területet nehéz helyzetbe hoztak: „Például sem portréfotót, sem sportfotót nem látunk a nyertes anyagok között még úgy sem, hogy tavaly zajlott a tokiói olimpia. Az új rendszer sok más kérdést is felvet: a regionális alapon kiválasztott sztorik relevánsak-e egy globális közönség számára is; vajon a pályázat által preferált helyi fotósok kevésbé elfogultak-e egy témával kapcsolatban; lehet-e hatékonyan segíteni a női fotóriporterek érvényesülését kvótákkal egy pályázat keretein belül, ha az iparágban eleve alacsony az arányuk?”
A regionális győzteseik munkáiból válogattunk, a fotóikat a szerzők bevezetőivel és képaláírásaival mutatjuk be.
Afrika
Egy tüntető dobja vissza a könnygázgránátot, amit a biztonsági erők lőttek ki a katonai uralom elleni tüntetésen Kartúmban, Szudán fővárosában 2021. december 30-án.
December 30-án tüntetők vonultak végig Kartúm városán, valamint a szomszédos Omdurmán és Bahri városokon, azt követelték, hogy adják át a politikai hatalmat a polgári hatóságoknak. A tüntetéseket brutális módon szétverték, a Reuters jelentése szerint öt ember vesztette életét. A hadsereg október 25-én puccsal átvette az irányítást, feloszlatta az átmeneti kormányt, és őrizetbe vette annak miniszterelnökét, Abdalla Hamdokot. A szudáni származású fotós részt vett a katonai puccsot követő korai tüntetéseken.
Biztonsági erők járőröznek Andranondambo falu romjainál Madagaszkár déli részén 2014. június 1-jén. A falut teljesen elpusztították a szomszédos Ambatotsivala faluból származó dahalo zebu tolvajok. A második képen a letartóztatásba helyezett Etosoa Mihary és Tsiry Tam Sudban, Madagaszkáron, 2014. június 3-án. A két ambatotsivalai férfit azzal vádolják a hatóságok, hogy meggyilkolták valakit a szomszédos faluból.
Rijasolo (Riva Press): A Zebu-háború (hosszú távú projekt)
Madagaszkár déli és nyugati részének vidéki lakossága évtizedek óta szembesül az erőszakkal és azzal, hogy a dahalo („banditák”) nevű férficsoportok naponta ellopják zebuikat, púpos szarvasmarháikat. Az ellopott szarvasmarhákat hozományként és rituálékon is használják, és a húsuk miatt is igen nagy becsben tartott szerzemények. Madagaszkáron az 1970-es évek óta növekvő gazdasági egyenlőtlenségek és az élelmiszerválság miatt egyre több a zebulopás, sok esetben erőszakhoz vezetnek, a vidéki közösségek és a dahalo csoportok között gyakoriak a halálos összecsapások is. A kormány keményen lépett fel a zebulopásokkal szemben, emiatt 2014-ben az Amnesty International Nemzetközi Szervezet a helyi rendfenntartó erőket erőszakos cselekményekkel vádolta.
Ázsia
Palesztin gyerekek gyűlnek össze tűzszünet idején Beit Lahiában, Gázában 2021. május 25-én egy, a Gázát ért támadások elleni tiltakozást követően.
Fatima Shbair (Getty Images): Palesztin gyerekek Gázában (egyedi kép)
2021. május 10-én tört ki konfliktus a palesztinok és zsidók között Jeruzsálemben, miután a kelet-jeruzsálemi Sheikh Jarrah negyedben Izrael több tucat palesztin családot akart kilakoltatni, valamint a jeruzsálemi óvárosban az Al-Aksza mecsetnél – az iszlám egyik legszentebb helye – történt összecsapások miatt. A 11 napig tartó összecsapások Izrael más városaira is kiterjedtek. A konfliktus akkor csúcsosodott ki, mikor Izrael rakétákat lőtt ki a Gázai övezet északi részére, ez volt a 2014-es gázai háború óta a legsúlyosabb konfliktus. Az UNICEF közölte, hogy a 2021-es konfliktust követően mintegy 500 000 gázai gyermek szorulhat pszichológiai támogatásra.
Erdészek és állatorvosok boncolnak egy tigrist az indiai Naduban, az Anamalai Tigrisrezervátum közelében 2012. április 28-án, azt vizsgálják, hogy az állat mérgezés miatt pusztult-e el. A második képen egy olyan tigrist szállítanak el, amit azután fogtak be, hogy betört egy faluba, és szarvasmarhákat ölt Valparai város közelében, a tigrisrezervátum közelében 2012. április 27-én.
Senthil Kumaran: Határok: Ember és tigris konfliktus (hosszú távú projekt)
Indiában a bengáli tigrisek veszélyeztetett állatok, legfeljebb 3000 példány él a vadonban. A települések, mezőgazdasági területek és a városfejlesztések egyre inkább betolakodnak a tigrisek természetes élőhelyére, és csökkentik a vadászterületeiket is. A tigrisrezervátumokkal határos falvakban őslakos közösségek élnek, akiknek a megélhetése nagyban függ az állattartástól, a földműveléstől és az őket körülvevő természettől, erdőktől is. Előfordul, hogy a tigrisek megtámadják a falvakban élőket és állataikat. Ritka, hogy a tigris emberre támadjon, általában akkor fordul elő, ha a falvakba betolakodó tigriseket az ott élők megpróbálják közrefogni.
Európa
Mary Gelman: M+T (külön dicséretben részesült)
Ez egy bensőséges történet egy Down-szindrómás pár szerelméről. Minya és Tatyana mindketten 50-es éveikben járnak, és Szvetlana szociális falujában élnek, amely otthont ad a különböző mentális problémákkal élő embereknek, valamint mentoraiknak és önkénteseiknek. A Szvetlana nem egy elmegyógyintézet vagy klinika. Minden lakó önálló személyiség, és mindenki a közjóért dolgozik. A fotós 2016 óta kéthavonta látogatja a Szvetlanát, és ott tölt néhány napot, és úgy érzi, hogy az életének részévé vált. Ez egy közös projekt – a történetben szereplő polaroidokat Tatyana maga készítette.
Jonas Bendiksen: Velesz könyve (kötetlen formátum)
A Veles könyve 2021 áprilisában jelent meg mint dokumentumfilm-projekt az álhírek előállításáról. Velesz egy észak-macedóniai város, amely 2016-ban az álhírgyártás epicentrumaként került fel a világ térképére. A projekt arra hívja fel a figyelmet, hogy milyen könnyen lehet álhíreket gyártani, terjeszteni és elhinni. Virágvölgyi István is ezt emelte ki Bendiksen munkájával kapcsolatban: „A norvég fotós díjazott sorozata a macedón Velesz városáról úgy ért el szakmai sikereket, hogy a fotók szereplői mind 3D generált figurák, tehát a sajtófotós etikával ellentétes, manipulált fotókat látunk. Érdekes lecke és görbe tükör a riportfotós klisékről ez mindannyiunknak a fake news világában.”
Erdőtűzben lángoló fák Kürelyak közelében, Szahában, Szibériában, Oroszországban, 2021. július 5-én.
Nanna Heitmann (Magnum Photos): Ahogy a fagyott föld ég (sorozat)
Az Oroszországi Föderáció messzi északkeleti részén, több mint hárommillió négyzetkilométeren elterülő Szahát, más néven Jakutföldet 2021-ben pusztító erdőtüzek, súlyos füstszennyezés és a permafroszt olvadása sújtott. Augusztus közepéig több mint 17,08 millió hektárt pusztítottak el a tüzek a Greenpeace szerint Oroszországban.
Észak- és Közép-Amerika
Egy férfi a mexikói Guerrero tartománybeli Cochoapa el Grande városában 2021. február 2-án. A település máktermelése miatt jelentős, de egyben Mexikó egyik legszegényebb települése is.
Yael Martínez: Az idő virága: A Guerrero vörös hegye (kötetlen formátum)
Mexikó a világ harmadik legnagyobb ópiumtermelő országa, a kitermelt kábítószer mennyiségének felét a második legszegényebb állam, Guerrero adja. A fotókon karcolások és tűszúrások is láthatóak, olyanok ezek a karcolások, mint amik a mákvirág ópiumkitermelése közben szerezhetők.
Donald Trump bejelenti Amy Coney Barrett bírónő kinevezését a Legfelsőbb Bíróságba a washingtoni Fehér Házban 2020. szeptember 26-án. Trump elnök és Melania, a first lady koronavírustesztje is pozitív lett később. A második képen a Nemzeti Gárda katonái pihennek a Capitolium épületében 2021. január 7-én. A katonákat a Capitolium előző napi lerohanását követően hívták be, hogy megvédjék a törvényhozókat és a komplexumot a további támadásoktól, a katonák május 24-ig készenlétben voltak.
Louie Palu: Nullás politikai év (hosszú távú projekt)
Donald Trump amerikai elnökségének utolsó évében az ország polarizálódása, a félreinformálás mértéke és a társadalmi nyugtalanság is növekedett. Ez akkor csúcsosodott ki, amikor január 6-án megostromolták a Capitolium épületét Washingtonban. Később, januárban Trumpot másodszor is vád alá helyezték, és felkelésre való felbujtással vádolták, később a szenátus ismét felmentette.
Sarah Reingewirtz (Los Angeles Daily News/Southern California News Group): Magas halálozási arányok miatt a fekete nők bábákhoz fordulnak segítségért (külön dicséretben részesült)
A fekete nők születés utáni szövődmények miatti halálozási aránya jelentősen magasabb, mint a fehér nőké. Az Egyesült Államokban a fekete nők nehezen bíznak meg az egészségügyi intézményekben, ugyanis a tapasztalataik szerint a mélyen gyökerező rasszizmus befolyásolhatja az orvosi eredményeket. 2020-ban a nem spanyol ajkú fekete nőknél 100 000 élve születésre 55,3 halálozás jutott, ami 2,9-szerese a nem spanyol ajkú fehér nők arányának az USA Nemzeti Egészségügyi Statisztikai Központja szerint. Ez a projekt Aysha-Samon Stokes történetét meséli el, aki a harmadik trimeszterben talált egy fekete bábát, és anyák napján egészséges kisfiút szült egy Los Angeles-i szülőközpontban.
Dél-Amerika
Kóbor kutyák bámulnak egy hentesüzletet a Vila da Ressacában, a korábban aranybányászattal foglalkozó, de mára szinte teljesen elhagyatott területen, a brazíliai Pará tartománybeli Altamirában 2013. szeptember 2-án. A második képen a Quilombola afro-brazil közösség egyik tagja részegségtől ájultan fekszik egy padon Pedras Negrasban, São Francisco do Guaporéban (Rondônia, Brazília) 2021. január 29-én. A Quilombola közösség fekete brazilokból áll, tagjai az afrikai kontinensről származó rabszolgasorban élő népek leszármazottai.
Lalo de Almeida (Folha de São Paulo/Panos Pictures): Amazóniai Disztópia (hosszú távú projekt)
Jair Bolsonaro megválasztása előtt is lassan, mostanra pedig teljesen megrekedt a folyamat, hogy a közösségek földekhez jussanak, mivel az elnök elhatározta, hogy nem jelöl ki további földterületeket az érintett közösségeknek az Amazonas vidékén. 2019 óta a brazil Amazonas pusztulása gyors ütemben zajlik. A terület több mint 350 különböző őslakos közösségnek ad otthont. Az Amazonas kiaknázása számos társadalmi hatással jár, különösen az őslakos közösségekre nézve, amelyek kénytelenek szembenézni a környezetük pusztulásával, és így az életmódjuk jelentős romlásával.
Délkelet-Ázsiai és Óceánia
Ta Mwe (Sacca Photo): Felkelés Mianmarban (külön dicséretben részesült)
Ez a projekt a 2021. február 1-jei katonai puccsot követő első hónap tiltakozását dokumentálja a mianmari Rangunban. A mianmari hadsereg puccsal leváltotta Mianmar demokratikusan megválasztott kormányát. A diktatúra első hete alatt a tiltakozások egyre nagyobb méreteket öltöttek, a kisebb ellenállásoktól kezdve országos felkeléssé nőttek, amelyet a tüntetők Tavaszi Forradalomként kezdtek emlegetni. A hadsereg erőszakkal és tömeges letartóztatásokkal válaszolt a tiltakozásokra. A fotós a védelme érdekében álnevet használ.
Conrad Maralngurra füvet éget, hogy megvédje a Namadawerre közösséget a száraz évszakban keletkező erdőtüzektől, az ausztráliai Arnhem-földben, Mamadawerre-ben 2021. május 3-án. A második képen a 11 éves Stacey Lee meggyújtja a fák kérgét, hogy a tűz fényénél vadásszanak kígyókra az ausztráliai Arnhem Landben, Djulkarban, 2021. július 22-én.
Matthew Abbott (National Geographic/Panos Pictures): Erdők megmentése tűzzel (sorozat)
Az ausztrál őslakosok által alkalmazott „hideg tüzelés” technikája az, amikor csak az aljnövényzetet égetik el, így lassan és biztonságosan tudják elégetni azokat a részeket, amik nagyobb, pusztító tüzekhez vezethetnének. Az ausztráliai Nyugat-Arnhem-földön élő Nawarddeken népe több tízezer éve gyakorolja a „hideg tüzelés” technikáját. A vadőrök hagyományos tudásukat a modern technológiákkal ötvözik, hogy megelőzzék az erdőtüzeket.
