Az ország, ahol kiderült, hogy egy diktátor elűzése még nem elég a rendszerváltáshoz

2021. november 03. – 14:01

frissítve

Az ország, ahol kiderült, hogy egy diktátor elűzése még nem elég a rendszerváltáshoz
A katonai hatalomátvétel végét követelő szudáni tüntetők Kartúmban 2021. október 25-én – Fotó: AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Brutális infláció, élelmiszer-ellátási zavarok, üzemanyaghiány előzte meg a katonai hatalomátvételt Szudánban. A 43 milliós országban a puccsot széles körű utcai tiltakozások fogadták. A tiltakozók a gazdasági nehézségek rendezését nem a két éve elűzött rezsimben részt vevő katonai vezetés visszatérésében, hanem a demokratikus átmenet biztosításában látják. A hatalmától megfosztott civil vezetés nem ismeri el a puccsot, egyelőre bizonytalan, hogyan alakul a helyzet Afrika harmadik legnagyobb területű, klímaváltozástól is sújtott, etnikailag vegyes országában. Egy Szudánban járt magyar régésszel is beszéltünk a tapasztalatairól.

Utcai barikádok, bezárt hivatalok, boltok és iskolák, megbénított internet, farkasszemet néző tüntetők és fegyveres milíciák

– ez a kép jellemzi a fővárost, Kartúmot és több nagyvárost Szudánban, ahol legalább 12 halottja és több száz sebesültje van az október végén kezdődött tüntetéssorozatnak. A tiltakozások azután robbantak ki, hogy a múlt héten a hadsereg elragadta a hatalmat az átmeneti kormánytól, házi őrizetbe zárva a kabinet civil tagjait, köztük a kormányfőt. Abdalla Hamdokot és feleségét egyenesen a katonai hatalomátvételt levezénylő Abdel Fattah al-Burhan tábornok otthonában tartják fogva.

A hatalomátvétel azonban nem zárult le: sem a nemzetközi közösség, sem az utcára vonult tömegek nem fogadták el, és a hatalomból eltávolított civil vezetés sem ismeri el. Al-Burhan tábornok helyzetét nehezíti az is, hogy a korábban 2,4 millió négyzetkilométeres ország negyedét kitevő Dél-Szudán 2011-es elszakadásával az ország elesett olajbevételeinek háromnegyedétől, és a súlyos gazdasági problémákat ő sem tudja hirtelen megoldani, így nem számíthat arra, hogy a gazdaság fellendüléséért cserébe megszerezhetné a társadalom többségének támogatását.

Ingatag helyzetét jelzi az is, hogy a házi őrizet ellenére a miniszterelnököt sem zárhatta el egészen a külvilágtól: Hamdok, őrzői jelenlétében ugyan, de fogadhatta az ENSZ küldöttjét, és nyilvános nyilatkozatot is tett, kijelentve, hogy önként nem mond le kormányfői posztjáról.

Erősíti a házi őrizetben lévő kormányfő helyzetét az is, hogy a katonai szárnnyal szemben a nemzetközi közösség is a közgazdász, ENSZ-diplomata múlttal bíró Hamdokot tekinti legitim vezetőnek. Az Egyesült Államok elítélte a katonai puccsot, és több más segélyszervezethez hasonlóan felfüggesztette az országnak szánt segélyeket. Ezután a Világbank is leállította a pénzfolyósítást, az Afrikai Unió pedig felfüggesztette Szudán tagságát.

Két év kényszerházasság

Szudánban 2019 óta működött az átmeneti kormány a civil vezetés és a hadsereg törékeny együttműködésével, miután a tiltakozási hullám elsodorta Omar el-Basír – szintén katonai puccsal indított – 30 éven át tartó rendszerét. A kényszerű szövetség azonban a kezdetektől feszült volt, miután a hadsereg vezetése csak a tiltakozás ereje láttán ment bele az együttműködésbe a valódi rendszerváltást ígérő civil kormánnyal, amely a hadsereghez köthető üzleti körök érdekeit is sértette.

A korábbi szudáni elnök Omar el-Basír érkezik az 1989-es puccsról folyó tárgyalására 2021. június 15-én – Fotó: Mahmoud Hjaj / Anadolu Agency / AFP
A korábbi szudáni elnök Omar el-Basír érkezik az 1989-es puccsról folyó tárgyalására 2021. június 15-én – Fotó: Mahmoud Hjaj / Anadolu Agency / AFP

A most 77 éves Omar el-Basír volt 2019-es elmozdításáig az egyetlen hatalomban lévő politikus, aki ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki. Hiába volt a népirtás, a Dárfúrban elkövetett bűncselekmények vádjával 2009-ben kiadott parancs, kiadatását sem elnöksége alatt, sem az azóta eltelt két évben nem sikerült elérni – épp az átmeneti kormányban helyet foglaló katonai erők miatt.

A katonai vezetés kimondatlanul attól tart, hogy el-Basír kiadatásával, akár a volt elnök vallomása alapján újabb vádak fogalmazódhatnak meg a hadsereg jelenlegi vezetésével szemben is. Al-Burhan a kezdetektől ellenezte a kiadatást, Hága helyett a volt elnök szudáni bíróság elé állítását javasolva.

A kormány civil szárnya azonban eltökélt volt a kiadatás kérdésében, amit idén augusztusban is megerősített a kormányfő. Kézenfekvő, hogy ez volt a fő oka az átmeneti kormány civil tagjaival szembeni katonai fellépésnek, majd a rendkívüli állapot kihirdetésének.

Ezzel azonban nem sikerült megszereznie a hadseregnek az ellenőrzést az ország felett: országszerte és a fővárosban is többezres tüntetések voltak, ám ezeket a könnygázt és a halálos áldozatokról szóló beszámolok alapján éles lőszert is bevető milíciák révén sem tudta felszámolni a katonai vezetés.

Nagy szerepet játszanak a nők a megmozdulásokon

„Akivel csak találkoztam, mindenki a civil kormány visszaállítását támogatta”

– mondta a Telexnek a Szudánból a hétvégén visszatért Lassányi Gábor. Az országot 16 éve régészként és turistacsoportok vezetőjeként is látogató Lassányi szerint az emberek nem félnek elmondani politikai véleményüket, bár tapasztalata szerint ez el-Basír idején is így volt.

„Nem kérnek egy újabb katonai rezsimből, civil kormányt akarnak, a 2023-ra beígért választással” – mondta a napokban Észak-Szudántól Kartúmig utazó núbiológus. A választást egyébként al-Burhan is megígérte, ám a civil kormánytagok őrizetbe vételének ismeretében sokan kételkednek szavaiban, és a gazdasági nehézségek megoldását sem tőle várják. Ellene sztrájkolnak a pénzintézetek és ellene szólított fel a forradalom védelmében polgári engedetlenségre több érdekvédelmi szervezet.

Az internet az elmúlt héten folyamatosan akadozott, ez azonban nem akadályozta meg a tüntetések megszervezését, bár helyenként a vonalas telefon-összeköttetés is szünetelt. „Ez nem új, már 2019-ben is szembesültünk ezzel” – mondta a BBC-nek egy női aktivista. „A tiltakozásokban nagy szerepet játszanak a nők. Az utcai demonstrációkban is nagyon nagy jelentőségük van, és nagy kockázatnak teszik ki magukat, ahogyan 2019-ben is” – mondta Lassányi, megjegyezve, hogy a civil kormányzatban is fontos szerepük van a nőknek.

A Szuverenitási Tanács elnöke, Abdel Fattah Abdelrahman al-Burhan és alelnöke, Mohamed Hamdan Dagalo részt vesznek a különleges erők diplomaosztó ünnepségén Kartúmban 2021. szeptember 22-én – Fotó: Mahmoud Hjaj / Anadolu Agency / AFP
A Szuverenitási Tanács elnöke, Abdel Fattah Abdelrahman al-Burhan és alelnöke, Mohamed Hamdan Dagalo részt vesznek a különleges erők diplomaosztó ünnepségén Kartúmban 2021. szeptember 22-én – Fotó: Mahmoud Hjaj / Anadolu Agency / AFP

Zuhanórepülésben az euróval szemben

Márpedig gazdasági gond van bőven a világ egyik leggyorsabban növekvő népességű országában, ahol évi 2,9 százalék a gyarapodás, több mint 20 százalék a munkanélküliség, és a lakosság fele él az ottani mércék szerint is a szegénységi küszöb alatt. „Brutálisan elszaladtak az árak: a feketepiacon tavaly februárban egy euróért még 93 szudáni fontot adtak, most már 500-at.” Az infláció hivatalosan is 300 százalék feletti – ez az egyébként Szudánban megszokottan magas pénzromláshoz képest is kiugró –, a valóság azonban még nyomasztóbb: a kenyér hatósági áron öt font, ám amint ezt szétkapkodják hatalmas sorok végigállása után, a pult alól már csak tízszereséért lehet kapni, hozott példát Lassányi.

Eközben hiány van az üzemanyagból is. Szudán csekély mértékben kőolajexportőr – napi százezer hordóval nem éri el a szaúdi export 1, az orosz export 2 százalékát –, finomítók híján azonban az üzemanyagot importálja Port Szudánon keresztül. A kikötőt azonban még szeptemberben blokád alá vonta a bedzsa törzs tiltakozásul, mert kiemelt stratégiai fontossága ellenére a térség keveset kap a központi költségvetésből. (Amely egyébként is súlyos hiánnyal küzd: a GDP-hez viszonyított 10 százalékos deficit után Hamdok ezt 1,4 százalékra szorította le, ehhez azonban 24 százalékkal csökkentenie kellett a kormányzat kiadásait is.)

Felmerült azonban az is, hogy a blokád már a civil kormány helyzetét nehezítő akció volt, amit támogathatott a katonai szárny. Ezt a gyanút erősíti, hogy a blokáddal egy időben, szeptemberben már volt egy sikertelen katonai puccs, ekkor több tucat tisztet vettek őrizetbe, de azóta is viszonylag csendben vette tudomásul a hadsereg, hogy az ország legfontosabb kikötője lebénult.

A főváros déli részén található piacot kiszolgáló járművek hada várakozik a megállóhelyen 2021. szeptember 22-én – Fotó: Ebrahim Hamid / AFP
A főváros déli részén található piacot kiszolgáló járművek hada várakozik a megállóhelyen 2021. szeptember 22-én – Fotó: Ebrahim Hamid / AFP

Megmaradt a volt elnök kedvenc fegyveres szervezete

„Nagyon nehéz most üzemanyaghoz jutni, de kapcsolatokkal minden megoldható. Az sosem kérdés, hogy sikerül eljutnunk A-ból B-be, legfeljebb azt nem tudom megmondani, hogy pontosan mikor” – jellemezte a körülményeket Lassányi, hangsúlyozva, hogy mindeddig nem volt aggasztó a biztonsági helyzet. „Ez mindig a helyiek segítőkész hozzáállásán múlt, nem pedig azon hogy ki van hatalmon”.

Lassányi szerint azonban tény, hogy nyugtalanító a különböző milíciák jelenléte, akik el-Basír alatt nem annyira voltak szem előtt a fővárosban. Ezek egyike a gyorsreagálású RSF – amelyet a dárfúri mészárlásokhoz és az el-Basírt elűző tiltakozási hullám ellen Kartúmban elkövetett vérengzésekhez kötnek. Jellemző, hogy a csoport hadseregbe való integrálását az új vezetés katonai szárnya megígérte ugyan, de mindmáig nem valósította meg, és az sem véletlen, hogy az RSF vezetője is aktívan ellenzi el-Basír hágai kiadatását.

Az RSF-en kívül is sok fegyveres csoport van, egyelőre azonban néhány összecsapástól eltekintve a tüntetők farkasszemet néznek a fegyveresekkel.

A kínaiak már a spájzban vannak

Az ország északi és középső részét közelről ismerő régész szerint az elmúlt tizenhat évben hatalmas infrastrukturális fejlesztések is voltak – többek között épp ezek révén vett részt núbiai feltárásokon, amikor egy újabb gát épült a Níluson. Északon utak is alig voltak, ezer kilométeren át egyetlen híd sem volt a folyón keresztül, az áramellátás is nagyon akadozott, a mobilkapcsolat pedig gyakorlatilag nem létezett. Azóta mindezekben hatalmas volt az előrelépés, igaz, nagyrészt az adósságot gyorsan növelő kínai hitelekből, amelyek egyre nagyobb terhet jelentenek az országnak, ahol az egy főre eső GDP alig háromezer dollárral (kb. 931 ezer forinttal) a magyarországi mutató hetedét sem éri el.

Más kérdés, hogy ez a gyarapodás egyenlőtlenül oszlott el Szudánban, ahol a munkaerő 80 százalékát most is a mezőgazdaság foglalkoztatja, ráadásul az éghajlatváltozás miatt egyre nehezebb körülmények között. Épp ez az egyenlőtlen eloszlás a másik fontos tényező el-Basír kiadatásán túl, ami miatt a rendszerváltást ígérő civil kormányzat és a volt elnök örökségét valójában továbbvivő katonai szárny között érdekellentét van. Hamdok ugyanis rendszeresen kritizálta, hogy a gazdaságot átszövik a hadsereg vezetéséhez kötődő üzleti érdekek.

A tüntetők által egy hónapra blokád alá vont Port Szudán kikötő az ország északkeleti részén, a Vörös-tenger mentén, balra a Szudáni Mezőgazdasági Bankkal 2021. október 9-én – Fotó: Ashraf Shazly / AFP
A tüntetők által egy hónapra blokád alá vont Port Szudán kikötő az ország északkeleti részén, a Vörös-tenger mentén, balra a Szudáni Mezőgazdasági Bankkal 2021. október 9-én – Fotó: Ashraf Shazly / AFP

Létrejött a hosszú nevű elszámoltatási bizottság is „az 1989. június 30-i rezsim leépítését, a korrupció visszaszorítását, a helyreállítási alapok megerősítését” célozva. Márpedig ez közvetlenül sértheti a pályázatok útján nyertes, gyakran adókedvezményekkel működő, tábornokok által tulajdonolt vállalkozások érdekeit – jegyezte meg a BBC.

Ezek a továbbörökített érdekeltségek is nagy szerepet játszanak abban, hogy erős a társadalmi ellenállás a katonai hatalomátvétellel szemben.

Ráadásul al-Burhannak nem csupán az egyébként is erős civil ellenállással, de katonai erőkkel is számolnia kell, hiszen az országban két területen is polgárháború zajlik: nyugaton Dárfúrban, délen pedig a Dél-Szudánnal határos Dél-Kordofánban – a másfél Magyarországnyi, de csak egymillió lakosú terület Szudán utolsó olajban gazdag része. Mindkét területen a szudáni erőkkel szemben álló szervezet vezetői a civil kormányfőt tekintették tárgyalópartnernek. A házi őrizetben lévő Hamdok nélkül, tárgyalások híján ismét kiújulhatnak a harcok, újabb menekültáradattal súlyosbítva a helyzetet.