A hadsereg feloszlatta a Szudánt kormányzó katonai-civil tanácsot, rendkívüli állapotot hirdettek ki

FRISSÍTÉS 13:45-kor

A szudáni katonai-civil tanács és az átmeneti kormány feloszlatását, valamint a rendkívüli állapot bevezetését jelentette be hétfőn tévés beszédében a tanács vezetője, Abdel-Fattáh al-Burháni tábornok, nem sokkal azt követően, hogy katonák őrizetbe vették a kormány sok civil tagját, köztük a miniszterelnököt is – írja az MTI.

Burháni azt is kijelentette, hogy nemsokára új technokrata kormányt alakítanak, hozzáértők részvételével, valamint új parlamentet fiatalok részvételével, mert a hivatalban lévő politikusok csak veszekedtek egymással, ami miatt a hadseregnek be kellett avatkoznia.

A tájékoztatási minisztérium szerint Szudánban totális katonai puccs zajlik, amelyet a népnek meg kell akadályoznia, mert a hadsereg épp megakasztja a demokratizálódási folyamatot. A miniszterelnöki iroda vezetője azt mondta, hogy a hadsereg kihasználta, hogy belpolitikai válságban van az ország, sőt, további feszültséget szított az ország keleti részén.

Kelet-Szudánból hetek óta tüntetéseket jelentenek, október elején pedig az emberek elfoglalták az ország egyik legfontosabb kikötőjét, Port-Szudánt is.

A minisztérium később arról tett bejelentést, hogy katonák megszállták az állami rádió- és tévé székházát a Kartúmmal átellenben, a Nílus másik partán lévő Omdurmán városában, és letartóztatták az ott dolgozókat.

A 2019-es kormányellenes tüntetéseket megszervező Szudáni Szakmai Szövetség ugyancsak tiltakozásokra és általános sztrájkra és tüntetésre szólított fel. A Reuters szerint pedig a katonaság mellett félkatonai egységeket is az utcákra vezényeltek.

Az események miatt mély aggodalmát fejezte ki az Arab Liga, Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Jeffrey Feltman, az amerikai kormány Afrika szarvával foglalkozó különmegbízottja is.

Feltman éppen szombaton megbeszélést tartott Kartúmban több szudáni civil és katonai vezetővel, köztük Hamdokkal. Ennek során a különmegbízott hangsúlyozta, hogy Washington támogatja a szudáni demokratizálódási folyamatot, Kartúm pedig azt közölte, hogy a tárgyaláson egyezség született Abdel-Fattáh al-Burháni tábornok, a szudáni katonai-civil szuverén tanács (kollektív államfői testület) vezetője és a miniszterelnök között.

Ennek értelmében a hadseregnek néhány hónapon belül egy civilre kellett volna ruháznia a tanács vezetői tisztségét.

Moussa Faki Mahamat, az Afrikai Unió elnöke és az ENSZ szintén az őrizetbe vettek szabadon engedése és az emberi jogok tiszteletben tartása mellett állt ki, közleményében pedig hangsúlyozta a párbeszéd fontosságát az átmeneti kormány tagjai között. Heiko Maas német külügyminiszter pedig a puccs azonnali leállítására szólította fel a hadsereget.

FRISSÍTÉS 11:30-kor

Letartóztatták Szudán miniszterelnökét, Abdullah Hamdokot és feleségét, Muna Abdullahot, majd ismeretlen helyre vitték őket, erősítette meg a korábban felröppent hírt a CNN-nek Adam Hireka, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója.

Hétfőre virradóra a hadsereg őrizetbe vette az átmeneti kormány több civil tagját, az ország egyik legjelentősebb demokráciapárti szervezete puccsnak minősítette a történteket, és tüntetésekre szólított fel, írja az MTI.

A szudáni tájékoztatási minisztérium időközben megerősítette a hírt, miszerint a hadsereg kormánytagokat vett őrizetbe, ám nem közölték, hogy kiket, és hogy hol tartják őket fogva.

Szemtanúk szerint a fővárost körbevette a hadsereg, a lakosok pedig az utcára vonultak tiltakozásul, ennek jeleként autógumikat gyújtottak föl.

Az internet forgalmát figyelő Netblocks civil szervezet szerint „komoly zavarok” vannak a szudáni internetforgalomban, a telefonszolgáltatás leállásáról is érkeztek információk.

Szudánban ismét hetek óta tüntetnek demokratikus reformokért, a demonstrációk miatt a miniszterelnök válságstábot hívott össze. Az emberek egyebek között azt követelik, hogy a katonák távozzanak a kormányból.

Szudánban harminc évig Omár el-Basír elnök irányított kemény kézzel. Basírt a tömegtüntetések nyomán 2019-ben a hadsereg megbuktatta, ezt követően pedig a civilek a katonasággal karöltve átmeneti kormányt hoztak létre.

Omar el-Basír egyébként korábban az egyetlen aktív vezető volt, akit a Nemzetközi Büntetőbíróság körözött. 2009-ben és 2010-ben adták ki ellene a nemzetközi elfogatóparancsot. A vád az volt, hogy a szudáni hadsereg Dárfúr régiójában népirtást, emberiesség elleni és háborús bűncselekményeket követett el, de el-Basír tagadta az ellene felhozott vádakat.