2022. október 9. – 06:56
Van, aki tortát, valami márkás piát, vagy csak egy szimpla „te is öregszel” feliratú születésnapi kártyát kap a tizennyolcadik születésnapjára – a Kína déli részén élő vörös yao törzs női tagjai pedig egy hajvágást. Ez azért is különleges, mert az ő hajukat életükben csak egyszer, a nagykorúvá válásuk napján vágják le. A levágott copfokat pedig nem dobják el, hanem megtartják, ugyanis ezek a hajtincsek fontos kellékei a különböző frizurák elkészítésének. A falubéli nőket sokan csak élő Rapunzeleknek nevezik extrém hosszú hajuk miatt, aminek ápolásához a vörös yao törzs lányai és asszonyai évezredek óta rizsvizet használnak.
A kínai Kuanghszi tartományban, a Longji rizsteraszok között fekszik a Huangluo nevezetű falu. Egészen sokáig, pontosan 2002-ig gyakorlatilag megközelíthetetlen volt, és elzárt a külvilágtól, amíg a kínai kormány úgy nem döntött, hogy felvirágoztatja a turizmust a déli hegyvidékeken. A faluban a vörös yao nép tagjai élnek – a „vörös” jelző azért szerepel a közösség nevében, mert a faluban élő nők rendszerint saját kézzel készített, vörös színű kabátokat és inget viselnek a különféle ünnepségeken.
De a Huangluo falujában élő nők nem erről lettek híresek. Sokan csak élő Rapunzeleknek hívják őket, mert a törzs hagyományai szerint a nők haját csak életükben egyszer vágják le, így a hajuk (csakúgy, mint Rapunzelnek a mesében) extrém hosszúra, akár kétméteresre is meg tud nőni. Huangluo a Guinness-rekordok könyvébe is bekerült ezzel, „a falu, ahol a leghosszabb hajú nők élnek” cím alatt.
A legenda szerint évezredekkel ezelőtt a yao törzs egyik asszonya a saját haját használta ostorként, hogy elkergessen egy nem kívánatos kérőt. Az asszony bátor cselekedete és nem mindennapi harci eszköze akkora hatással volt a közösség tagjaira, hogy a faluban hagyománnyá vált a hajkorona mély tisztelete és tudatos ápolása is.
Huangluo falujába évente emberek ezrei látogatnak el, hogy utánajárjanak az ott élő nők hajápolási praktikáinak. A vörös yao törzs női tagjai a rizsvízre esküsznek, ez a titka annak, hogy a hajuk nemcsak erős, fényes, kívül-belül egészséges, de a rizsvíz segíti megőrizni a haj színét is, így a Huangluoban élő nők – állítólag – egyáltalán nem őszülnek. A források szerint a falubéli nők naponta mossák a hajukat a Jinsha folyó (ez a Jangce folyó felső szakaszának kínai neve) vizével, három-négy naponta pedig rizsvízzel is.
A rizsvíz elkészítése nagyon egyszerű. Fel kell tenni egy adag rizst főni, és a vízbe a Yao törzs receptje szerint kerülnek különböző gyógynövények, teafüvek, pomelo héj, gyömbér és a gyapjas tisztesfű gyökere is. Amikor a rizs és a többi összetevő megfőtt, kiáztak belőlük az értékes tápanyagok, az elkészült főzetet kiöntik kis edényekbe, majd három-négy napra félreteszik. Így készül a vörös yao asszonyainak alternatív samponja, ami tele van antioxidánsokkal, ásványi anyagokkal, B-, C- és E-vitaminokkal, amik nemcsak hidratálják, de erősítik a hajszálakat, és elősegítik a haj növekedését. Hajmosásnál a falubéli nők egy fából készült fésűt használnak, aminek segítségével egyenletesen el tudják oszlatni az értékes tápanyagokat tartalmazó rizsvizet egészen a hajtövektől a hajvégekig.
A falu hagyományai szerint az ott élő lányok haját életükben csak egyszer, a tizennyolcadik születésnapjukon vágják le. A levágott hajtincseket nem dobják el, hanem megtartják, és később póthajként használják különböző frizurák elkészítéséhez. Sőt, még azokat a hajszálakat is felhasználják, amelyek fésülködés vagy hajmosás közben kihullanak, ezért azokat is gondosan gyűjtögetniük kell. A Huangluoban élők körében az sem mindegy, ki milyen frizurával lép ki az utcára reggel, ugyanis a faluban a különböző hajviseleteknek különböző jelentésük van.
A törzsben élő hajadonok például nem hordhatják a hajukat kiengedve, csak felkontyolva, és egy kendővel is le kell takarniuk. Ettől a kendőtől csak akkor válhatnak meg, ha férjhez mentek. Egyes források szerint a faluban egészen az 1980-as évekig az volt a hagyomány, hogy ha egy férfi meglátta egy férjezetlen lány haját, annak a férfinak három évig a lány családjával kellett együtt élnie, mint potenciális férjjelölt. Ha egy nő a haját egyszerűen csak feltekerve a feje tetejére tűzi, az az jelenti, hogy házas, ha pedig kontyban hordja, az pedig azt, hogy már gyerekei is vannak.
Huangluo és az ott élő „Rapunzelek” ma már turisztikai látványosságnak számítanak Kína déli hegyvidékén. A faluban külön színházat is építettek arra, hogy ott naponta akár többször is fellépjenek a helyi nők: népdalokat énekelnek, táncolnak, és persze fésülködnek és hajat mosnak. Persze mindezt nem ingyen csinálják, az előadásokra eladott jegyekből a falunak komoly bevételei vannak. Aki szeretne, a falut járva még rizsvízből is bevásárolhat.
A hajvágásnak nem csak a vörös yao törzs női tagjai tulajdonítanak nagy jelentőséget. Az utóbbi időben nők ezrei vágnak bele saját hajukba, hogy így fejezzék ki szolidaritásukat a szabadságukért harcoló iráni nőkkel. Nemrég több mint ötven francia művésznő vágott le a hajából egy-egy darabot a kamerák előtt. A napokban pedig egy svéd EP-képviselő vágta le saját copfját, miközben beszédet tartott az Európai Parlament közgyűlésén. Iránban heteken át tartó tüntetéssorozat indult, miután egy 22 éves nőt, Mahsza Aminit az erkölcsrendészet emberei őrizetbe vettek, mert nem viselte az előírás szerint kötelező fejkendőt, a hidzsábot. Szemtanúk szerint a nőt a rendőrautóban megverték, pár nappal később Amini belehalt sérüléseibe. Erről bővebben ebben a cikkben írtunk. Hogy hogyan élik most a mindennapjaikat a nők Iránban, mit várnak a demonstrációktól, arról lapunk ott élőket kérdezett, erről ebben a cikkben olvashatnak.
Források:
Vogue – Meet the Chinese women who only cut their hair once in a lifetime
Outlook Traveller – Meet China's Real-Life Rapunzels
Messy Nessy – The Chinese Village of Long Haired Rapunzels
Great Big Story – China’s Village of Real-Life Rapunzels
