2022. március 14. – 00:07
A második világháború bővelkedik a hihetetlen, de igaz sztorikban, mi is megírtunk már néhányat a hivatalosan fél évszázadig nem is létező lengyel várostól a bombagyártást népszerűsítő Disney-figurákig. A most következő történet még ezek közül is kiemelkedik, és egy filmben talán nagyobbat nevetnénk rajta, mint az idei Uncharted-mozi csomagokon felugrálós jelenetén. Mert hát mégiscsak arról van szó, hogy valaki egy pisztollyal lelőtt egy repülőt. A levegőben. Ejtőernyőzés közben. Na jó, nem a repülőt, hanem a pilótáját, de ettől nem lett sokkal hihetőbb a dolog.
Bombázóval Burmába
A pisztoly egy bizonyos Owen John Baggett kezében volt, aki amúgy nem lenne jegyzett figurája a történelemnek, a háborúban egy amerikai katona volt a sok közül. 1920-ban született a texasi Grahamben, tanulmányai után pedig New Yorkba vezetett az útja, ahol egy Wall Street-i befektetőcégnél kapott ígéretes állást. Karrierjét azonban hamarosan félbehagyta a Pearl Harbor elleni japán támadás miatt: pár nappal a bombázást követően, 1941 decemberében sok más fiatalhoz hasonlóan jelentkezett hazája hadseregébe, a légierőhöz.
Az alapkiképzés után az indiai Pandaveswarba vezényelték, nem messze Burmától, ami akkor japán megszállás alatt volt. Baggett egy B-24-es nehézbombázó másodpilótája lett a 7-es számú bombázóosztagban, és hadnagyi rangig vitte. A kötelék feladata többnyire az India és Kína közötti szövetséges útvonalak védelme volt, de sokszor jártak Burmában is, hogy célpontokat bombázzanak.
Baggett nagyjából egy éve szolgált már ott, amikor csapata 1943. március 31-én újabb bevetésre indult Burmába. Egy vasúti hidat kellett kellett volna megsemmisíteniük Pyinmana település mellett, de erre nem kerülhetett sor. Nem sokkal a felszállás után a bombázóköteléket – amit nem kísértek vadászgépek – megtámadta pár tucat A6M vadászgép, gyakoribb nevén Zero. A Zero nem véletlenül lett a japán repülőgépgyártás legnagyobb darabszámban gyártott modellje: gyors és jól manőverezhető volt, a légi harcokban félelmetes ellenségnek számított. Baggették B-24-ese ugyan erősebb páncéllal bírt, de amikor az egyik Zero eltalálta az üzemanyagtartályt, a bombázó halálos sebet kapott.
Halálos ejtőernyőzés
A B-24 parancsnoka, Lloyd Jensen főhadnagy utasítására a legénység tagjai kiugrottak a lángoló repülőből. Ejtőernyőt nyitottak, de ez nem garantálta, hogy életben maradnak, mert a japán repülők elkezdték lőni a föld felé szállingózó amerikai katonákat. Baggett későbbi visszaemlékezésében azt mondta, látta, ahogy egy társát szitává lövi az egyik Zero. Miután Baggettet is horzsolta egy lövedék, megpróbált minél ernyedtebben lógni az ernyőn, mintha már halott lenne.Baggett ereszkedése körülbelül 1,3 kilométeres magasságnál tartott, amikor a japán támadók egyike a gépét megdöntve odaszállt mellé, hogy megnézze közelebbről. A pilóta még a gép tetejét is lenyitotta, hogy jobban lássa az amerikait. Baggett ekkor kétségbeesésében elővette M1911-es pisztolyát, és négyszer rálőtt a japánra. Ejtőernyőzve tüzelni vadászrepülőre – ezt nem tanítják kiképzésen, és bizonyára Baggett sem azért találta el a pilótát, mert ennyire jó lövő volt, hanem mert ekkora mázlista. Ha ez egy szerepjátékban történt volna, a Baggettet játszó játékos a mesélő kérésére kétszer egymás után 100-ast dob a százoldalú kockán.
Baggett csak annyit látott, hogy a Zero átesik, és zuhanni kezd a föld felé. Nem gondolta, hogy az ő lövései miatt. Volt elég gondja amúgy is: figyelte a többi vadászgépet, a társait, az egyre közeledő földet. Sikeresen talajt ért, ellenséges területen. Lent egymásra találtak Jensen főhadnaggyal és az egyik lövésszel, így hármasban estek hadifogságba. Utóbb kiderült, hogy B-24-esük kilencfős legénységéből öten meghaltak a levegőben.
Nincs más magyarázat
A foglyokat kihallgatták. Miután Baggett elmesélte a fogságba esését megelőző eseményeket, a japánok felajánlották neki, hogy becsülettel meghalhat, azaz harakirit követhet el. A katona nem élt a lehetőséggel, és furcsállta, hogy csak neki kínálták fel a nemes halált, társainak nem. Később, még mindig fogolyként találkozott Harry Melton ezredessel, akinek voltak információi a bevetésükről. Melton korábban egy japán ezredestől megtudta, hogy a Zero pilótája kirepült a gépből, amikor a repülő lezuhant. A pilótán lőtt fejsebet találtak, ez okozta a halálát, nem a becsapódás. Melton szerette volna hivatalosan is jelentésbe foglalni a hallottakat, de nem sokkal ezután meghalt.
Baggett társai rögtön alkottak egy elméletet: valószínűleg a japánok kihallgatás közben összerakták, hogy az amerikai katona lőtte le a japán pilótát, ezért ajánlották fel neki a harakirit. Baggett viszont szkeptikus volt, azt gondolta, valami más okozhatta a gép lezuhanását. Hihetetlennek tűnt, hogy az ő lövései közül akár egy is célba találhatott, nem is igen beszélt erről sokáig. A háború hátralevő részét hadifogolytáborban töltötte, ahol mindennapos volt a kolera. Több mint 80 kiló volt, amikor fogságba esett, valamivel több mint 40, amikor 1945. szeptember 7-én végre a szövetségesek felszabadították a tábort. Baggett ezután 1973-ig szolgált a légierőnél, ahonnan ezredesként szerelt le. Ezt követően a Litton hadipari beszállítónál dolgozott, mielőtt nyugdíjba ment.
A repülőt pisztollyal kiiktató amerikai katona sztorija szárnyra kapott a szóbeszédben, bekerült újságokba is. 1996-ban az Air Force Magazine nevű aviatikai szaklap egyik újságírója, John L. Frisbee elhatározta, hogy utánajár a legendának. Felkutatta a korabeli hivatalos háborús jelentéseket, feljegyzéseket, és rengeteg adatot gyűjtött be a végzetes napról. Hogy a japán Zero-pilóta halálát lövés okozta, azt sehol nem találta meg leírva, de sok körülményt megismert. Amikor a Zero lezuhant, nem volt a környéken szövetséges repülő, és véletlen baráti tűznek sem volt nyoma a jelentésekben. A Zero 1,3 kilométerről zuhant le, ilyen magasságból a pilótának bőven lett volna ideje, hogy a jól manőverezhető géppel kijöjjön az átesésből, de még egy hirtelen motorhibára is tudott volna reagálni. Minden jel arra mutatott, hogy a pilóta egyszerűen hagyta lezuhanni a gépet, vagyis nem volt képes irányítani. Frisbee kutatásának konklúziója az volt, hogy nincs más magyarázat a japán vadászgép lezuhanására, csak az, hogy Baggett egyik golyója eltalálta a pilótát.
Owen Baggett 2006-ban, 85 évesen halt meg texasi otthonában. Gyászjelentése megemlíti és tényként kezeli a pisztollyal lelőtt gép esetét. Viszont a szöveg szerint a katona legnagyobb érdeme mégis az volt, hogy „keserűség és gyűlölet nélkül élte túl a háború borzalmait és a fogságát”.
