A sportvilág legértelmetlenebb hat percét eredményezte, amikor két olyan játékos találkozott a baseballpályán, aki mindkét kezével jó
2022. február 14. – 05:04
A baseball egy meglehetősen régóta velünk élő sport, az elődjének tekinthető játékot már a 18. századi Angliában is játszották a modern baseball pedig a 19. század Amerikájában jelent meg. Mivel több mint százéves, joggal gondolhatnánk, hogy a mostanra 188 oldalasra duzzadt szabálykönyvben mindent elsimítottak, amit valaha el kellett simítani, és minden lehetséges vitás szituáció előkerült a jóval több mint a 100 év alatt.
Nos, rosszul gondoljuk, 2008-ban egy Pet Venditte nevű játékos annyira érthetetlen és értelmetlen eseménysort hozott össze, hogy külön szabályt kapott, ami az ő nevét viseli. Nézzük is, mi volt ez az eset.
A helyszín pedig nem a profik csúcsbajnoksága, az MLB volt, hanem az egyik alsó liga, azon belül pedig a Staten Island Yankees és a Brooklyn Cyclones mérkőzése. Az őrületet az okozta, hogy Venditte különleges képességgel született: kétkezes volt, vagyis jobb és bal kézzel is nagyjából ugyanolyan ügyesen tudott dolgokat csinálni.
Ez a baseballban kifejezetten fontos tulajdonság, ha ugyanis valaki dobójátékos, és jobb, illetve bal kézzel is hatékonyan tud dobni, akkor azonnal tud alkalmazkodni az ellenfél ütőjátékosaihoz, legyen az jobb-, vagy balkezes alapfelállású. A dologban idáig semmi különleges nincs, ilyen úgynevezett switch pitcherek, vagyis kétkezes dobójátékosok, akik bármikor képesek oldalt váltani, régóta vannak a sportágban, ha nem is kifejezetten nagy számban. A csavar az volt, hogy a Brooklyn Cyclones egy Venditte-hez hasonló játékost küldött pályára: Ralph Henriquez ugyancsak kétkezes volt, tudott jobb és bal kézzel is ütni.
Henriquez látta, hogy Venditte bal kézzel melegített be, de amikor felállt ütésre készülve, a labda már Venditte jobb kezében volt, a balon pedig a labda elkapására szolgáló kesztyű volt. Henriquez, aki a dobójátékoshoz hasonlóan mindkét kezével jó volt, úgy gondolta, neki jobb lesz, ha átáll a másik oldalra, azt gondolva, hogy
„Aha, ha te jobb kézzel dobsz, akkor én átállok balkezes ütésre, és minden jó lesz.”
Erre Venditte: „Aha, ha te bal kézzel akarsz ütni, akkor én átállok balkezes dobásra, és minden jó lesz.”
Mire Henriquez: „Aha, ha te bal kézzel akarsz dobni, akkor én jól átállok jobbkezes ütésre, és minden jó lesz.”
Nem folytatnánk a végtelenségig, el tudják képzelni, hogy minden egyes oldalváltást egy újabb oldalváltás követett az ellenfélnél. Közben a közönség és a kommentátorok sem nagyon hitték el a szemeik előtt kibontakozó abszurd színházat.
A legnagyobb értetlenkedésben viszont talán az edzők és a bírók voltak, a főbíró meg is elégelte az egészet Venditte második kézváltása után, és megpróbált rendet tenni. Igen ám, csakhogy a szabálykönyvben semmi ilyen kitétel nem volt, mert korábban még csak hasonló helyzet sem fordult elő a baseball bő százéves történetében. A nagy tanakodás a két játékos speciális fizikai adottsága miatt kemény hat percig ment.
A pláne az egészben, hogy ráadásul teljesen értelmetlen volt a helyzet, a mérkőzés ugyanis az utolsó játékrészben tartott, a kilencedik inning aljában jártak, egészen pontosan az utolsó ütőjátékost küldték pályára a 7-2-es hátrányban levő Brooklyn Cyclonesnál. Emellett volt már két kiejtett ütőjátékos, ami azt jelentette, hogy a Cyclonesnak már nem volt hibalehetősége, így kellett volna valahogy ötfutásos (ötpontos) hátrányból fordítani. Európai analógiával élve rosszabb helyzetben voltak, mintha egy focicsapat a 93. percben a szögletnél előreküldött kapustól várná a gólt.
Abszolút megérte tehát a hatperces dili a pályán a jobb és bal kezek cseréjével, úgy, hogy a két érintett játékos egy nemlétező szabály körül keménykedett egymással. A jelenetsor persze eljutott a profi liga szabályalkotóihoz is, akik még 2008 nyarán gyorsan beleírták a szabálykönyvbe, hogy a dobójátékosnak a dobódombra érkezés előtt vizuálisan egyértelmű jelzéssel mutatnia kell, hogy melyik kézzel dob majd, tehát nincs cserebere. Ez az egyértelmű jelzés az, hogy amelyik kézen nincs kesztyű, azzal fog dobni. Ütőjátékosok között cserélhet, ha akar, de a Venditte-Henriquez őrület újra nem történhet meg.
Henriquez nem vitte sokra, Pat Venditte viszont az eset után hét évvel, 2015-ben bemutatkozhatott a profiknál. Azt figyelembe véve, hogy az apja hároméves korától tanította a kétkezes dobótechnikára, nem lett kiemelkedő játékos, utoljára 2020 augusztusában játszott a profik között. A különlegességét viszont jól jelzi, hogy aktív évei alatt a profi liga egyetlen kétkezes dobójátékosa volt, jelenleg nincs is ilyen az MLB-ben.
Forrás: Secret Base