A kaszáspók valójában nem is pók

2021. augusztus 10. – 04:58

A kaszáspók valójában nem is pók
A kaszáspókok rendjébe tartozó Forsteropsalis pureora egy nőstény példánya – Fotó: Erin Powell / Wikimedia Commons

Másolás

Vágólapra másolva

Honnan jön a kaszáspók neve? – Ha ezt a kérdést hallja, elsőre biztosan azon kezd el gondolkodni, vajon miért lett kaszás az a pók. Pedig jobban tenné, ha azzal kezdené a töprengést, hogy vajon miért hívják egyáltalán póknak ezt az állatot. A kaszáspók ugyanis leginkább csak a nevében pók, rendszertanilag annyi köze van a pókokhoz, mint mondjuk a skorpiókhoz – sőt, utóbbiak még közelebbi rokonai is.

Kezdjük az elején: a kaszáspókok rendje (Opiliones) a pókszabásúak (Arachnida) osztályához tartozik. Ide sorolhatók még több más rend között az atkák, a skorpiók és igen, a pókok is – az elnevezésbeli keveredést jelzi, hogy ugyanitt külön rendet alkotnak az álskorpiók, a sapkás pókok és a rovarpókok, úgyhogy nem nehéz elveszni a különféle csáprágós ízeltlábúak között.

A kaszáspókok számos fontos tulajdonságban különböznek a pókoktól:

  • csak egy szempárjuk van, szemben a pókok három-négy párjával;
  • az előtestük és az utótestük (avagy a fejtor és a potroh) nem tagolódik olyan látványosan két részre, inkább olyan, mintha egyetlen tömb lenne (valójában egyébként náluk sem az);
  • az utótestük viszont általában jól láthatóan szelvényezett, ami a pókok körében nagyon ritka;
  • nincs méregmirigyük, így mérgük se (azaz teljesen alaptalan az a legenda, hogy az ő mérgük a világ legerősebbje, és csak azért nem jelentenek halálos fenyegetést, mert nem elég erős a csáprágójuk, hogy átharapja az emberi bőrt);
  • sőt, szövőmirigyük sincs, úgyhogy ha egy sok, hosszú lábon közlekedő állatot egy pókháló közepén lát, akkor biztos lehet benne, hogy az vagy egy pók, vagy egy nagyon csúnyán eltévedt kaszáspók.

Na de akkor miért hívjuk őket magyarul póknak? Valószínűleg egyszerűen azért, mert ránézésre mégiscsak igen erősen hasonlítanak egy nagyon hosszú lábú pókra.

Azt hihetnénk, hogy az angolban okosabban oldották meg a kaszáspókok elnevezését, mert ott semmiféle pók nem mászott bele a névbe. Valójában azonban az angolszász kultúrában sem sokkal jobb a helyzet, mert bár az egyik köznapi nevük, a harvestman vagy harvester aratót jelent, és ez csak az övék, szokás őket daddy longlegsnek is hívni, amelyet viszont két másik családra is használnak: a lószúnyogokra és az álkaszáspókokra.

Igen, jól olvasták. Hogy még kuszább legyen a dolog, létezik az álkaszáspókfélék családja is, amely a pókok rendjébe tartozik. Az „ál-” előtag tehát nem a pókságuk hamisságára utal – hiszen ők valóban pókok –, hanem a kaszáspókságuk megtévesztő mivoltára. (Itt viszont jár a pont az angolnak: őket cellar spidernek, azaz pincepóknak is hívják.) Na és miért hívják így az álkaszáspókokat? Mert bár pókok, a hosszú lábaikkal és kis testükkel eléggé hasonlítanak sok kaszáspókfajra.

Végül a kegyelemdöfés az angolba menekülőknek: néha használatos a kaszáspókokra a shepherd spider kifejezés is, ami nagyjából pásztorpókot jelent. Engesztelésül egy érdekesség: Európa egyes vidékein régen a pásztorok gólyalábon őrizték a nyájat, hogy jobban rájuk lássanak, innen jön a pásztorpókozás, sőt a kaszáspókok latin neve, az Opiliones is ezt az asszociációt őrzi: az opilio jelentése juhász, juhpásztor.

Már egy éve van Telex! 🎉

Ez azt is jelenti, hogy sok támogatónk regisztrációja lejárt. Ha e-mail-címed megadásával kéred, megnézzük, hogy tartozik-e regisztráció az e-mail-címedhez, és ha igen, milyen támogatási adatokkal.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!