Az ellenfelei erőszakkal akarták megtudni, férfi-e vagy nő a világverő Tamara Pressz

2021. május 16. – 09:27

Az ellenfelei erőszakkal akarták megtudni, férfi-e vagy nő a világverő Tamara Pressz
Irina és Tamara Pressz 1964-ben – Fotó: S&G / PA Images / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

Az atlétikában Caster Semenya 2009-es világbajnoki győzelme után lett forró téma az interszexualitás, a férfias külseje miatt megkérdőjelezték a dél-afrikai futónő nemét és azt, hogy jogosan versenyez-e nők között. Nem Semenya az első, aki interszex sportolóként ért el nagy eredményeket, a sporttal szinte egyidős ez probléma. Az 1960-es években egy orosz éremhalmozó testvérpárról gyanították azt, hogy genetikai rendellenességüknek köszönhetik sikereiket, vagy éppen női ruhába bújtatott férfiak. A nyugati sajtó emiatt kajánul gyakran csak Pressz fivérekként emlegette a Pressz nővéreket. Közülük az idősebb, Tamara a múlt héten halt meg, ezért idézzük fel a történetüket.

1966-ban Budapesten rendezték az atlétikai Európa-bajnokságot, ami előtt egy sor éremesélyes jelentette be hirtelen a visszalépését a női mezőnyben. Volt, aki sérülésre hivatkozott, mint például a román színekben versenyző Balázs Jolán, de sokak számára nyilvánvaló volt, hogy az ekkor bevezetett szexvizsgálatot nem vállalták be többen. Az atlétika szovjet sztártestvérpárosa, Irina és Tamara Pressz is így tűnt el örökre a nemzetközi versenyekről. A szovjet sajtó azt állította, hogy betegeskedő édesanyjuk ápolására kellett fordítani az idejüket, és ezért szakították félbe a karrierjüket.

Már az 1936-os olimpia hozott olyan eseteket, amikor nők között induló sportolók nemét kérdőjelezték még, Avery Brundage, az Amerikai Olimpiai Bizottság elnöke az ugrószámokban induló Zdeňka Koubková és az angol gerelyhajító Mary Edith Louise Weston teljesítményét figyelve kezdeményezte, hogy tisztázzák a nemüket. Később mindkét sportoló nemváltó műtéten esett át, Zdeněk Koubek és Mark Weston néven folytatták életüket. Westonról ki is derült, hogy szexuális fejlődési rendellenességgel született, és atipikus nemi szervei fejlődtek ki.

Az első nemvizsgálatokat a Nemzetközi Atlétikai Szövetség kezdeményezte 1950-ben, mert több kelet-európai és szovjet atlétanőről vélték azt testfelépítésük és megjelenésük alapján, hogy valójában férfiak, de kezdetben azt minden ország maga végezhette el a sportolóin.

A vizsgálat kezdetben inkább vizslatást jelentett, a nők között indulóknak anyaszült meztelenül kellett egy orvosokból álló bizottság előtt megjelenniük.

A már említett budapesti Eb-n már nemzetközi bizottság vizsgálta az indulókat, ez okozhatta a visszalépéseket. A vizsgálaton végül 243 nő jelent meg, és mindannyian el is indulhattak.

Az interszexuális állapot azonban egy kicsit bonyolultabb annál, hogy elég lenne benézni a lábak közé. Ezt elég hamar felismerték, így a férfiakban jelen lévő Y kromoszómát keresték. Ez sem volt tökéletes módszer, de egészen 1996-ig használatban volt. Ma már az atlétikában a tesztoszteronszinthez kötik a nők közötti indulást bizonyos versenyszámokban. Akinek természetesen magas a tesztoszteronja, gyógyszerrel csökkentheti, ha rajthoz akar állni.

De térjünk vissza a Pressz testvérekhez. A 180 centi magas, 102 kilós Tamara az 1958-as Európa-bajnokságon tűnt fel, ahol diszkoszvetésben arany-, súlylökésben bronzérmes lett. Elég meggyőző bemutatkozás volt, de később jócskán sikerült ezt is felülmúlnia. Az 1960-as római olimpián súlylökésben nyert, diszkoszban második lett, majd négy évvel később mindkét számban övé lett az olimpiai bajnoki cím, mindeközben olimpiai és világrekordokat dobott mindkét szerrel.

Tamara Pressz az 1960-as római olimpián – Fotó: Angelo Cozzi; Mario De Biasi; Sergio Del Grande; Walter Mori / Mondadori via Getty Images

Tamara mögött Irina sem maradt el eredményességben, ő is jól dobott diszkoszt, de sikereit 80 méteres gátfutásban és ötpróbában érte el. Mindkettőben olimpiai bajnok lett, gáton Rómában, ötpróbában Tokióban. A két testvér karrierje során összesen 26 világrekordot állított fel.

Tamarát megjelenése miatt már ekkor is sok támadás érte, az amerikai sajtóban az amerikaifutballból kölcsönvett kifejezéssel falemberként emlegették.

De a nemi kérdés a Szovjetunióban is előjött időnként, hazai vetélytársa, Galina Zibina mondta az egyik versenyük előtt, hogy ellenfele inkább férfi, mint nő. Ezért a kijelentésért aztán hat hónapos eltiltást kapott Zibina.

A Die Welt cikke szerint néhány szovjet sportoló és edző erőszakkal akart megbizonyosodni arról egy Tallinnban rendezett bajnokságon, hogy Tamara Pressz férfi, nő vagy esetleg hermafrodita. A szexvizsgálatot az öltözőben akarták végrehajtani, de nem jártak sikerrel. Az ügy résztvevőit pedig szintén eltiltották.

„Bajnok vagyok, és ahogy látják, nő vagyok. Annak, hogy egy lány sportoló, semmi köze a nőiességhez” – mondta 1964-ben a támadásokra válaszolva. Sok pletyka keringett róluk. Van, aki azt gyanította, valójában férfiak női ruhában, mások szerint a szovjet hormonkúra változtatta meg a külsejüket, de az is felmerült, hogy interszexuális személyek. John Hoberman, doppingolással foglalkozó történész pedig még azt is megkockáztatta, hogy a Press nővérek inteszexuálisok voltak, és még szteroidot is kaptak.

Tamara az 1964-es tokiói olimpián – Fotó: Keystone / Getty Images

A magyar sajtóban nemigen foglalkoztak a Pressz testvérek vitatott helyzetével, az Arcanum adatbázisában fellelhető cikkek legalábbis erre engednek következtetni. A határon túli Magyar Szóban viszont többször is előkerült a téma, sőt több cikkben élcelődtek a testvérpáron.

Egy német szociológus, Dennis Krämer szerint a hidegháború is közrejátszott, hogy a nyugati sajtó Tamara Pressz nemét nőietlennek állította be. A súlylökő élesen szemben állt a korszak nyugati konzervatív nőideáljával, a gyengéd anyával és háziasszonnyal, és megjelenése mögött a kommunizmus ideológiájának manipulatív hatását sejtették.

A múlt héten 84 évesen meghalt Tamara Pressz nemét hivatalos orvosi vizsgálat sosem állapította meg, de egyik vetélytársa, a cseh diszkoszvető Olga Fikotová az Eb-től való visszalépés után alighanem jól megragadta az egész történet lényegét:

Tamara sorsa tragikus. Külsejével ellentétben lelke mélyén gyönge és boldogtalan.