Fact-check: Nemhogy segítene, de még rontja is a védettséget a sokadik oltás?

Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom képviselője, aktív a Facebookon, és gyakran oszt meg cikkeket a pártja online szócsöveként működő Magyar Jelenről. A párt néhány fő üzenete: a kormány rosszul kezelte a koronavírus-járványt, az oltások rosszak, és a WHO egy diktatórikus világállam kiépítésén dolgozik.

Szerdán Dúró arról posztolt, hogy egy egyetemi tanulmányból kiderült, hogy „a sokadik Covid-oltás csökkenést eredményezett a fertőzés elleni védelemben”. Ehhez, mint nemrég, amikor azt írta, hogy kiderült a védőoltásokról, hogy károsak, most is a Magyar Jelen egyik cikkét linkelte. És mint legutóbb, a lap most sem egy saját anyagot publikált, hanem egyszerűen egy az egyben átvette a Pénzcentrum.hu cikkét.

„Hidegzuhany a Pfizerrel, Modernával oltottakra: döbbenetes, ami most kiderült a vakcinákról”

– ez a címe a cikknek. A jártasabb Ellenőrző-olvasók talán már sejtik, hogy nem olyan hideg az a zuhany, és nem is olyan döbbenetes, ami most kiderült.

A szerző nélküli cikkben az áll, hogy az új Covid-vakcinák nem adnak plusz védelmet a már beoltott vagy fertőzésen átesett személyeknek. Sőt, még enyhén csökken is a védelem. Ezt az NTD, azaz New Tang Dynasty nevű kínai–amerikai tévé online cikkére hivatkozva írják, ami pedig egy nemrég publikált japán tanulmányt mutat be. Eddig tartott a források matrjoskája.

A tanulmány azt vizsgálta, hogy a bivalens oltóanyagok mennyire hatékonyak a japán alanyoknál. A bivalens azt jelenti, hogy kétféle vírusváltozat ellen lett kifejlesztve: az eredeti törzs és az omikron BA.1-es vagy BA.5-ös változata ellen. Bár a magyar nyelvű cikkek úgy tesznek, mintha óriási felismerés lenne, hogy ezek már nem olyan hatékonyak, mint a megjelenésükkor, valójában mi már többször is írtunk arról, hogy a vírus olyan gyorsan változik, hogy ez a fajta oltóanyag már nem olyan hatékony az új törzsek ellen.

Az mRNS-alapú oltóanyagok nagy előnye, hogy viszonylag gyorsan lehet őket alakítani az új törzsekhez, mert elég lecserélni a kódolt információt. Ezért fejlesztettek azóta a gyártók olyan monovalens oltóanyagokat, amik már csak az újabb variánsokat célozzák, elhagyva azt a komponenst, ami az eredeti vírustörzs ellen védett, mert arra már nincs szükség. A Moderna Spikevax nevű vakcinájának legújabb változatát például az XBB.1.5-höz adaptálták, és szeptemberben kapott engedélyt az EU-ban. December óta már a magyarországi oltópontokon is elérhető.

Tehát van újabb, a bivalens ma már régi oltóanyagnak számít. Emiatt a magyar nyelvű cikkeknek már az első mondata sem igaz, mert a kutatás során nem az új vakcinákat vizsgálták, hanem a régieket. Az NTD felütése („updated”, azaz frissített) sem szerencsés, mert félreérthető, de helyes, hiszen az első oltások monovalensek voltak az eredeti törzs ellen, aminek valóban egy frissebb verziója az a vakcina, ami már az omikront is célozta.

Általában jó, de amikor nem, akkor csak egy kicsit rossz

A kutatók azt vizsgálták, hogy milyen hatékony a harmadik, bivalens oltás a 65 év feletti japánoknál. Az eredményeknél figyelembe vették, hogy valaki kapott-e a két vagy több eredeti, monovalens oltására egy extra bivalenst 2022-ben, és azt, hogy korábban elkapta-e a vírust.

Ez alapján arra jutottak, hogy a legalább két eredeti, monovalens oltás és egy bivalens 33,6 százalékkal hatékonyabb volt, mint a semmi, és 18,2 százalékkal hatékonyabb, mint csak a két vagy több eredeti, monovalens oltás. Sőt, azoknál, akik korábban nem kapták el a vírust, a legalább két monovalens és az egy bivalens 18,6 százalék extra védelmet adott a csak legalább két monovalenshez képest. Általában a vakcina először csak egy 0,6 százalékos erősítést adott, de ez 14-20 napon belül érte el a maximális hatékonyságot, ami ez után lassan csökkenni kezdett.

Ez ugye alapvetően azt mutatja, hogy többnyire igenis segített a bivalens booster. Na de akkor honnan veszi Dúró, hogy „a sokadik Covid-oltás csökkenést eredményezett a fertőzés elleni védelemben”?

Onnan, hogy ez részben igaz. Annyi a probléma, hogy az, hogy „sokadik Covid-oltás”, nagyon általános, hiszen sok különböző fajta van, és a kijelentésből úgy tűnhet, mintha ez mindenkire igaz lenne. Pedig a tanulmány szerzői csak akkor vettek észre csökkenést, amikor azokat vizsgálták, akik megkapták a legalább két monovalenst és rá az egy bivalenst, és korábban már a vírust is elkapták. Náluk valóban –0,3 százalékos hatékonyságcsökkenést figyeltek meg, viszont ez a csökkenés csak relatív, tehát azokhoz képest -0,3 százalék, akik csak a kettő vagy több monovalenst kapták meg, de a bivalenst nem. Emellett az eredmény konfidencia-intervalluma -127,4 százalék és 55,8 százalék között van, tehát az eredmény statisztikailag nem is szignifikáns. Azt is fontos hangsúlyozni, hogy a kutatás során csak 65 évesnél idősebb felnőtteket vizsgáltak.

A szerzők arra jutottak, hogy a bivalens oltóanyagok valamennyire hatékonyak a fertőzés ellen az idősebb felnőtteknél, főleg, ha nem kapták már el korábban a vírust. Arra nem találtak sok bizonyítékot, hogy ez a koktél hatékony lenne azoknál az idősebb felnőtteknél, akik korábban már megfertőződtek. Olyannyira nem hideg zuhanyról van szó, hogy a szerzők megjegyzik, hogy több korábbi kutatás (például egy amerikai, egy holland és egy amerikai egyetemi) nagyjából hasonló eredményre jutott.

A magyar nyelvű cikkek vége felé kiderül ugyan, hogy léteznek újabb monovalens oltások, de nem írják azt, hogy amiket a cikkben „új Covid-19 vakcinának” hívnak, azok valójában a régi bivalensek. Sőt, az első mondatban hibásan szerepel, ezért félrevezető, hogy „a már beoltott vagy fertőzésen átesett” személyeknél csökken a hatékonyság, de a következő bekezdésben „vagy” helyett már helyesen „és”-t írnak.

Emellett idéznek egy amerikai szakértőt (szintén az NTD nyomán), aki azt mondta, hogy „az emlékeztető oltások nagyobb jelentőséggel bírhatnak azoknál, akik még nem estek át korábban a betegségen”. Felmerülhet a kérdés, hogy Dúró Dóra, aki finoman szólva oltáskritikus – bár kétszer beoltatta magát –, vajon egyetért-e az általa hivatkozott cikknek azzal a részével, hogy az oltásnak lehetnek pozitív hatásai.

Dúró Dóra válaszolt

Az esettel kapcsolatban több kérdést is küldtünk a képviselőnek. Ezek közül a legtöbbre válaszolt, csak arra nem, hogy olvasta-e a tanulmányt. Viszont azzal a kikötéssel válaszolt, ha azt teljes terjedelmében közöljük. Így is teszünk, viszont szükség van ezeknél is néhány kiegészítésre. Emiatt egy bekezdés a kérdésünk, egy a képviselő válasza, amit az elemzésünk követ. Ez a sorrend ismétlődik mindhárom kérdésnél.

Telex: Nem tartja félrevezetőnek, hogy a bejegyzéséből (és a cikkből) úgy tűnik, mintha minden oltásra igaz lenne az állítás, pedig a kutatás csak a régebbi, bivalens oltóanyagokat érintette?

Dúró Dóra: „Nem tartom félrevezetőnek a cikkben szereplő leegyszerűsítést, mivel annak ellenére, hogy Magyarországon keleti oltóanyagok is rendelkezésre álltak, a legtöbb oltást nálunk is a cikkben szereplő típusú (Pfizer és Moderna) oltóanyagokból adták be, nyugaton ez az arány pedig még nagyobb."

A válaszokból nem derült ki, hogy Dúró olvasta-e a tanulmányt, pedig abban ugye arról van szó, hogy a bivalens oltások hatékonyságát vizsgálták, nem az új monovalensekét. A legtöbb országban már inkább ezt a fajtát használják, ezért lehet félrevezető, ha valaki összemossa az összes oltást, mert nem mindegyik ugyanúgy működik, tehát nem mindegyik ugyanolyan hatékonyságú.

Telex: Nem tartja félrevezetőnek, hogy nem jelzi, hogy csökkenés mindössze 0.3%, és csak azoknál jelentkezett, akik korábban már elkapták a vírust?

Dúró Dóra: „Nem tartom félrevezetőnek, mivel a cikkben szereplő önmagában is botrányos tény arról szól, hogy a beadott vakcinák nem csak, hogy nem növelték a védettség mértékét, hanem egyenesen csökkentették azt. Úgy gondolom, hogy már a védőhatás elmaradása is értelmetlenné teszi egy vakcina alkalmazását, így a csökkenés mértékének kérdése irreleváns. Az oltási kampány induló szakaszában a Semmelweis Egyetem rektora úgy nyilatkozott, hogy már 4 millióan eshettek át a fertőzésen. A hatóságok végig hangsúlyozták, hogy a fertőzésen ténylegesen átesettek száma sokszorosa a regisztrált fertőzöttek számának, így a cikkben szereplő jelenség nagyon sokakat érinthetett."

A képviselő nem reagált arra a fontos részletre, hogy a csökkenés csak azoknál mutatkozott, akik korábban már megfertőződtek. Tehát azoknál, akik nem estek át a fertőzésen, igenis növelte a védelmet, azoknál meg még inkább, akik egyáltalán nem voltak beoltva. Tehát nem minden esetben csökkent a védelem, és azzal, hogy a képviselő összemossa az összes oltást, olyan képet fest, mintha az új monovalens oltások is csökkentenék a védelmet, pedig ezt nem vizsgálta a kutatás. Az sem mindegy, hogy milyen helyzetről van szó: amikor a bivalens oltások megjelentek, akkor hatékonyabbak voltak, mint most, mert azokra a vírustörzsekre készültek, amik akkor dominánsak voltak. Azt lehetett tudni már az első oltás fejlesztésekor is, hogy változtatni kell majd, hogy alkalmazkodjunk a folyamatosan változó vírushoz.

Azt is érdemes megjegyezni, hogy nem minden „beadott vakcináról" van szó, hanem ahogy a képviselő a posztjában írja, csak a sokadik oltásról, és az a legtöbb esetben növelte a védelmet.

Telex: Egyetért az azzal, ami az ön által linkelt cikkben is áll, „hogy az emlékeztető oltások nagyobb jelentőséggel bírhatnak azok számára, akik még nem estek át korábban a betegségen? Ha igen, akkor az oltások hasznosak ön szerint? Ha nem, miért osztotta meg a cikket, amiben ez szerepel?

Dúró Dóra: „A Mi Hazánk álláspontja végig következetes volt. Az állampolgároknak meg kell hagyni a lehetőségét, hogy maguk mérlegeljék, a vakcinák okozta mellékhatások kockázatát vagy a megbetegedéssel járó kockázatokat tekintik-e nagyobbnak. Senki se érezze úgy, hogy az egészsége kockáztatására kényszerítik, mindenki választhasson az oltásokkal kapcsolatosan. A cikk is
jól jelzi, hogy mekkora a zűrzavar a tudományos világban még most is, évekkel a járvány kezdete után. A cikket azért osztottam meg, hogy a járványkezelés kapcsán felmerült sokadik visszásságra is rámutassak."

A Pénzcentrum és a Magyar Jelen cikke valóban azt sugallja, hogy váratlan fordulat történt, de a kutatás valójában pont azt támasztja alá, amit a tudományos világ többsége eddig is gondolt az oltásról: hogy alapvetően hatékonyak, sokkal erősebb védelmet nyújtanak a fertőződés, a halálos kimenetel és a hosszú Covid vagy poszt-Covid ellen, mint a fertőzésen való átesés. És igen, azt is alátámasztja (ahogy több korábbi kutatás is), hogy egy fajta vakcina nem lesz örökké ugyanolyan hatékony, mint az első bevetéskor, ezért fejleszteni kell. Ahogy ez történik is. De ez nem egy új, a koronavírus idejéből származó felfedezés. Amióta vannak vakcinák, azóta fejlszetgetik azokat, hogy a gyógyszerek alkalmazkodjanak a vírusokhoz, amik megpróbálják kijátszani az oltásokat. Elég csak az influenza elleni oltásra gondolni, amelyet minden évben az épp keringő vírustörzsekhez igazítanak.