Fact-check: Orbán szerint csak magyarok halnak meg a háborúban az ukránokon kívül, de ez nem igaz
2022. július 26. – 21:29
frissítve
Orbán Viktor tusványosi beszéde egyértelműen aszteroidaként robbant be nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi közbeszédbe is, elsősorban a miniszterelnök kevert fajokról szóló fejtegetései miatt. Civilek és értelmiségiek után az ellenzéki pártok egy része is kiakadt az elhangzottakon, a Roma Parlament elnöksége „fajvédő, avagy nyilasbeszédként” hivatkozott rá, Hegedüs Zsuzsa miniszterelnöki megbízott pedig egyenesen Goebbelshez hasonlította a beszédet, és lemondott, aminek hatalmas üzengetés lett a vége. Nem ez volt ugyanakkor az egyetlen megkérdőjelezhető elem Orbán beszédében.
A német Bild például arról cikkezett, hogy a beszéd azon részlete, ahol a miniszterelnök a németek „régebbi” gázfogyasztási praktikáiról értekezett, nem más, mint egy „undorító holokauszt-vicc”. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke kérdésünkre annyit válaszolt ennek kapcsán, hogy „a miniszterelnök az einstandra gondolt – ld. A Pál utcai fiúk”. Egy hétfő délután Orbán Viktor Facebook-oldalán is megosztott részlet pedig részben arról szólt, hogy az Ukrajnát pénzzel és fegyverekkel támogató nyugati országoknak nincs joga bírálni a magyarokat azért, mert nem elég elkötelezettek az ukránok mellett, mert a háborúban az ukránokon kívül csak magyarok halnak meg. Orbán, akinek Facebook-oldalán egy némileg módosított változat lett megosztva, egészen pontosan a következőket mondta:
„…vannak országok, amelyek bírálnak bennünket, mert nem vagyunk eléggé elkötelezettek az ukránok mellett szerintük, de ők messze vannak, és ők legfeljebb pénzügyi vagy fegyvertámogatást adnak, de mi, magyarok vagyunk az egyetlenek az ukránokon kívül, akik ma meghalnak abban a háborúban. A mi nyilvántartásunk szerint eddig 86 magyar ember halt meg abban a háborúban. És ez egy egészen más nézőpont. Csak mi, magyarok adtunk vért abban a háborúban, a bennünket kritizálók egyet sem.”
Magyarok valóban haltak meg az orosz–ukrán háborúban, már február végén érkezett hír arról, hogy két kárpátaljai katona életét vesztette a fronton, ez a szám pedig azóta csak nőtt, többször is érkezett hír újabb áldozatokról. Az nem egyértelmű, hogy a miniszterelnök milyen nyilvántartásról beszélt, ahogy az sem, hogy ebben csak katonákat tartanak számon, vagy civil áldozatokat is. A tisztánlátás érdekében megkerestük Havasi Bertalant, a miniszterelnök sajtófőnökét, de cikkünk megjelenéséig nem válaszolt a levelünkre. Az mindenesetre egyértelmű, hogy a kormány szorosan követi az ukrán helyzetet, különös tekintettel a kárpátaljai magyar kisebbségre, így ez a szám valószínűleg helytálló lehet, de két okból is érdekes a fent idézett részlet.
Az egyik ok az, hogy a háborúban korántsem csak magyarok vesztették életüket az ukránokon kívül. A miniszterelnök egyértelműen az ukrán oldal veszteségeire gondolt, így az orosz veszteségeket nyilván figyelmen kívül kell hagyni, de enélkül sem áll meg a dolog. Az orosz–ukrán háború áldozatainak saját Wikipédia-oldala van, azon belül pedig külön részt szenteltek a külföldi áldozatoknak. Ezek természetesen csak hozzávetőleges számok, ám legalább 35 olyan civil áldozatról tudni, akik dokumentálhatóan életüket vesztették Ukrajnában a háború miatt. Mariupol ostromában például hivatalosan tizenkét görög állampolgár vesztette életét, de többek közt amerikai, brit, litván és izraeli civil áldozatokról is tudni. Külföldi katonák is haltak már meg Ukrajnában, igaz, ők zsoldosként érkeztek az országba, nem pedig ukrán állampolgárként mentek a frontra, ellentétben a vélhetően kettős állampolgársággal rendelkező kárpátaljai magyar katonákkal.
Az viszont tagadhatatlan, hogy az Ukrajna által létrehozott nemzetközi légióban, illetve a környező országok – Azerbajdzsán, Grúzia, Belarusz – önkénteseiből szerveződött légiókban a magyarokon kívül más külföldiek is vérüket adták. Erre természetesen az anyaországoknak semmilyen ráhatása nem volt, a meghalt katonákat nem az Ukrajnát pénzzel és fegyverrel támogató Németország vagy Egyesült Államok küldte oda harcolni. Ugyanezt viszont el lehet mondani a kárpátaljai magyar katonákról is – ugyan van magyar állampolgárságuk, a magyar honvédséghez, sőt, a magyar államhoz sem volt semmi köze annak, hogy fegyvert fogtak az oroszok ellen, ahogy annak sem, hogy meghaltak a háborúban. Az állítás akkor sem igaz, ha csak az ukrán állami hadsereg katonai áldozatairól beszélünk, több azeri és grúz katona is itt teljesített szolgálatot.
Éppen emiatt az is érdekes, hogy míg a magyar kormány az orosz–ukrán háború kitörése óta azt az álláspontot képviseli, hogy Magyarország nem ad katonai segítséget Ukrajnának, sőt, azt sem engedélyezik, hogy fegyvereket szállítsanak át a nyugati szövetségesek Magyarország területén, Orbán Viktor arra hivatkozva legitimálja Magyarország Ukrajna mellett elköteleződését, hogy az ukránokon kívül csak magyarok haltak meg eddig a háborúban. Egyrészt mert ez tényszerűen nem igaz, másrészt pedig mert ezek az emberek ukrán állampolgárként, ukrán katonaként ontották a vérüket. Havasi Bertalant arról is kérdeztük, hogy Orbán Viktor szavait úgy kell-e érteni, hogy magyar katonáknak számítanak a kárpátaljai katonák, és ha nem, hogyan ad az ő küzdelmük komolyabb igazolást Magyarországnak azoknál az országoknál, amelyek pénzzel vagy fegyverekkel támogatják Ukrajnát. Cikkünk megjelenéséig erre a kérdésünkre sem kaptunk tőle választ.