Fact-check: Nem igaz, hogy Moszkvának meg sem kottyanna, ha a Nyugat leszokna az orosz gázról

Fact-check: Nem igaz, hogy Moszkvának meg sem kottyanna, ha a Nyugat leszokna az orosz gázról
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Török Áramlat gázvezeték megnyitásának alkalmából rendezett ünnepségen Isztambulban 2020 januárjában – Fotó: Onur Coban / Anadolu Agency / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

Orbán Viktor miniszterelnök a március végi EU- és NATO-csúcs után hosszan nyilatkozott a közmédiának. Többek között arról is beszélt, hogy hasznosnak tartja a szankciókat addig, amíg a nemzetközi közösség ki nem terjeszti azokat az energiarendszerre.

„Mi a béke oldalán vagyunk, de nem lehet úgy békét teremteni, hogy olyan szankciókat alkalmazunk, amelyek jobban fájnak nekünk, mint az oroszoknak. Márpedig ha a szankciókat kiterjesztjük az energiára, az a helyzet áll elő, hogy a magyar gazdaság elviselhetetlen nyomás alá kerül, miközben az oroszoknak ez feltehetően meg sem kottyan.”

Két fontos állítás hangzott el:

  1. Az orosz energiapiacról való hirtelen leállás nekünk jobban fájna, mint az oroszoknak.
  2. Ez Oroszországnak meg se kottyanna.

Mit tehet Magyarország orosz gáz nélkül?

Magyarország földgázigénye jelenleg évente 10 milliárd köbméter, ebből 4 milliárd köbmétert használ fel közvetlenül a lakosság. Utóbbi felhasználás döntő többsége fűtési célú, jóval kisebb része a „konyhai”.

A mindenkori ellátásra több forrásunk van, ha a földgáz földrajzi eredetét nézzük: 20 százalék alatt van a hazai kitermelés, 80 százalék felett van az import. Ennek 7/8-a orosz, 1/8-a pedig horvát LNG-terminálra érkező világpiaci (katari, amerikai, nigériai, de akár orosz is lehet).

A magyar háztartások 2013 óta rezsiárat fizetnek, ami azért nehezíti a gázfüggőség csökkentését, mert így a keresletet nem mérsékeli a magas ár. A magyarországi gázár jelenleg a legalacsonyabb az Európai Unióban. 2022 januárjában Budapesten a földgáz lakossági átlagára 2,79 eurócent/kWh volt, amely az uniós fővárosok között a legolcsóbb. Ezzel szemben a 27 uniós tagállam fővárosában fizetendő lakossági földgázárak átlaga januárban 11,99 eurócent/kWh volt, ami több mint négyszerese a magyar árnak.

Bár az elmúlt években történtek lépések, de ezek nem elégségesek ahhoz, hogy a lakosságnak ne tűnjön fel, ha Oroszország elzárja a gázcsapot. Ha nincs orosz gáz, az talán elkerülhető, hogy megfagyjunk, de rövid távon a magyar gazdaság súlyos zavarokkal küzdene.

Mit tehet Oroszország a nyugati gázeladások nélkül?

Oroszország szénhidrogén-bevételei rendkívül nagy mértékben függenek az aktuális ártól. A földgáz, a kőolaj és az olajszármazékok éves bevétele a költségvetés harmadát-felét fedezi, az export 80 százalékát teszi ki. Rosszabb évben napi 0,5 milliárd dollár, a jelenlegi extrém magas árak mellett napi 1 milliárd dollár folyik be ebből az oroszoknak. A korábbi években a legfontosabb az olaj, majd az olajszármazék, végül a földgáz volt, de a gáz ára annyival gyorsabban emelkedett, hogy ma már évi 170-180 milliárd dollár a potenciális gáz- és olajbevétel is.

A korábbi mennyiségek alapján Oroszország napi 5 millió hordó olajat, és 3 millió hordó olajszármazékot adott el. Emellett évi 175 milliárd köbméter földgázt értékesített csak Nyugat-Európába. Összehasonlításképpen Kína csak 16,5 milliárd köbmétert importál Oroszországtól évente.

A teljes nyugati szénhidrogén-kereskedelem leállítása hatalmas érvágás lenne Oroszország számára. A nyugati vezetékekbe szánt földgázt nem könnyű LNG-terminálokba elvinni, főleg nem könnyű (sőt, gyakorlatilag lehetetlen) a Szibéria Ereje kínai vezetékbe eljuttatni. Ha egy eddig vezetékbe termelő gázmezőt le kell állítani, azt sokszor el is kell zárni (egy ideig lehet csak a természetes tárolókat tölteni), és újraindítani nagyon nehézkes.

Oroszországnak egy szélesebb szankció technológiailag is gond, a szénhidrogén-iparukban nagyon sok mindenre van szükségük nyugatról. Olyan speciális körülmények felé megy a kitermelésük, ahol mélyre kell fúrni, vagy tengerre kell kimenni, ahol másodlagos kitermelési technológiák szükségesek. Ezekben a nyugati cégek az erősek, de ezek most mind kiszállnak a partnerségekből.

Oroszország számára óriási érvágás lenne, ha a bejáratott partnerek hirtelen nem vennék tovább az energiahordozóit. Putyin valószínűleg nem bukna bele, mert a hívei

  • nem fognak éhen halni (Oroszország nagyjából önellátó),
  • nem fognak fázni (tele van energiahordozóval),
  • biztonságban érzik magukat (ott a nukleárias potenciál).

De minden ezen túli életszínvonal-elem (főleg a nyugati áruk, a globális kapcsolatok, a fizetések, megtakarítások, utazások) gyorsan összeomlottak, vagy még ennél is jobban összeomlanak.

Támogasd a Telexet! Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogatom