Fél attól, hogy nem lesz földgázunk? Mutatunk egy megnyugtató interaktív térképet!

2022. február 25. – 18:14

Fél attól, hogy nem lesz földgázunk? Mutatunk egy megnyugtató interaktív térképet!
Nyomásmérő a beregdaróci kompresszorállomáson, ahol az Ukrajnából érkező gázt fogadják. Fotó: Balázs Attila / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Jön még a gáz, az olaj, az áram, a nukleáris fűtőelem keletről? Ez a háború egyik kiemelt ellátásbiztonsági kockázata. Péntek délután éppen különös események zajlottak, de mindenki nyugodjon meg, egyelőre legalábbis működnek a hálózati infrastruktúrák!

Az orosz-ukrán krízis egyik legnagyobb gazdasági kockázata az, hogy mennyire fog összeomlani a kelet-nyugati energiaáramlási irány. Magyarország ugyanis Oroszországtól olajat és földgázt (illetve nukleáris fűtőelemet) is vásárol, a földgáz egy része ráadásul éppen Ukrajnán keresztül lép be az országba,

Ukrajna emellett olykor áramot is ad el Magyarországnak. Ha megfordítjuk ezeket a szállítási irányokat, az ugyan egyáltalán nem jellemző, hogy Magyarország adna el olajat, vagy fűtőelemet Oroszországnak, de a másik két energia tud fordulni, azaz arra bőven van példa, hogy a földgáz szállítása, esetleg az áram külkereskedelme irányt vált, és mi adunk el a keleti szomszédunknak gázt, vagy éppen villamos energiát.

Február 25-én, péntek délután 5 órakor, aki megvizsgálja a vonatkozó „áramlásokat”, meglepő információkat láthat.

Áram éppen nem jön Ukrajnából, viszont földgáz eléggé dinamikusan érkezik. Ez elsőre azért lehet meglepő, mert a háború kirobbanása előtt Magyarország adott el gázt Ukrajnának, vagyis „kimenő” forgalom volt, most bejövő gáz látszik, nem is kevés. Megbolondultak az ukránok, hogy a felkészülés helyett kiengedik a nyersanyagot az országból, esetleg végre az oroszok növelik a szállításokat? Egyik sem.

FGSZ-térkép

Az áramlásokat bárki ellenőrizheti, hiszen, ha rákattint az FGSZ Zrt. oldalára, akkor a nyitólapon láthatja, hogy az FGSZ nagynyomású földgázvezeték-rendszerén éppen milyen gázáramok vannak. Mivel mi Magyarországon inkább köbméterben szoktunk számolni, érdemes a nyitólapon átkattintani (a térkép adatai ugyanis kWh/h, köbméter/h 0 fokon és köbméter/h 15 fokon adatokkal is elérhető).

Az energia-egyenértékes ugyan pontosabb, szakmaibb megközelítés, de mi már megszoktuk a köbméteres számokat, viszonyításképpen Magyarországnak például évente kerek 10 milliárd köbméter gázra van szüksége.

Nézzük meg a VIP Bereg részét a térképnek! Biztos vannak fontos („vip”) emberek Beregdarócon, de itt a VIP jelentése virtual interconnection point, vagyis virtuális határkeresztező pont. Ezen éppen óránként 180 ezer köbméter gáz érkezik Magyarországra, ez azt jelenti, hogy ezen a szállítási irányon egy nap alatt bejönne 4,3 millió köbméter, egy év alatt pedig 1,5 milliárd köbméter.

Tavaly október óta a legtöbb gáz dél, azaz Szerbia felől, Kiskundorozsma irányából érkezik, e sorok írásakor óránként 590 ezer köbméter, ami évente 5,1 milliárd köbméter. Emellett fontos beszállítási irány Ausztria (Mosonmagyaróvár belépéssel) és Szlovákia (Balassagyarmat belépéssel) is. Utóbbi pontokon most több jön, mint Ukrajna felől, úgy 260-260 ezer köbméter óránként.

Na de miért nőtt meg most Ukrajna felől is az import? A kereskedők szerint valójában ezt a forgalmat is tényleg a háború magyarázza, de azt is mutatja, hogy a szénhidrogén-kereskedelem működik. Azok a nyugati kereskedők, akiknek ukrajnai gáztárolókban volt, vagy van még jelenleg is földgáz-mennyisége, most megpróbálják minél hamarabb kihozni azt onnan. Vagyis azért ez is egyfajta pánikreakció, de az megnyugtató, hogy senki nem gátolja a piaci mechanizmusokat.

Van gáz itthon

Mire jó még ez a térkép? Gyakorlatilag mindenki online láthatja, hogy jön a gáz Magyarországra, ha tetszik, megnyugodhatunk. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) friss adatai alapján egyébként azt is lehet tudni, hogy másfél hónappal a betárolási időszak kezdete (2022. április 1.) előtt a hazai tárolókban a biztonsági készlettel együtt még mindig mintegy 1,76 milliárd köbméter földgáz van, ami 27,77 százalékos töltöttséget jelent.

Vagyis a helyzet megnyugtató, igaz hozzá kell tenni, hogy amikor már nem kell majd fűteni, a magyar gazdaság akkor is komoly gázimportra szorul. Vagyis, ha az Európa gázfogyasztásának 40 százalékát adó Oroszország nem küldene Európának molekulákat, előbb-utóbb természetesen valamilyen hiány bekövetkezne.

Áram viszont nem jön

A villamosenergia-piacon eközben egészen mást látni. E sorok írásakor áramforgalom éppen nincsen Ukrajna és Magyarország között. Az áram jellemző mozgásairól a MAVIR oldalán lehet tájékozódni.

Ennek azonban a szakemberek szerint nem a háború a magyarázata, hanem egy öt hónappal korábban elhatározott teszt. Minden évben van ugyanis egy olyan nagy teszt az áramrendszerben, amikor az ENTSO-E (ez a hálózatirányítók európai szövetsége) teszteli a rendszereket. Ha igaz, amit mi hallottunk, egy szerencsétlen egybeesés folytán a nyugat-ukrajnai teszt és a háború kirobbanása egybeesett.

Az ukrán villamosenergia rendszerben van egy speciális erőmű, a Burshtyn TES, ez egy olyan cég, amelynek néhány egysége a belső (ukrán) piacra termel, de néhány egysége, az úgynevezett Burshtyn-sziget, egy EU-s rendszerrel is össze van kötve. Állítólag a nyugat-ukrajnai erőmű zavartalanul üzemel, csak most éppen nem ad áramot az uniós szigetrendszerbe.