Bekebelezte az állam a lombikbébiszektort: mostantól csak állami intézetben végeznek beültetést

Rendőri felvezetéssel szállították át a budapesti Szent János Kórházba azt a 935 embriót és 1200 spermiumot és ivarsejtet, amelyet eddig a Versys Clinics magánklinikán tároltak – mondta a Telexnek dr. Vereczkey Attila, a lombikbébi-beültetést megszüntetni kényszerülő egyik magánklinika orvosigazgatója.

Szinte napra pontosan egy éve jelent meg az a törvény, amely szerint 2022. július 1-jétől csak az állami meddőségi centrumokban lehet mesterséges megtermékenyítést végezni Magyarországon. Ezzel megszűnik az erre vonatkozó engedélye annak a két utolsó magánklinikának is, amely eddig még működött, a Versys Clinics és a Reprosys Kft. tehát mostantól nem végezhet reprodukciós tevékenységet itthon.

Így kerülnek a Szent János Kórház Budai Meddőségi Centrumához a Versys klinika eddigi páciensei, de közülük már most sokan úgy döntöttek, hogy inkább külföldön, jellemzően szlovákiai és csehországi magánintézetekben végeztetik el a beültetést. Ezt jogszabály nem tiltja, szabadon megtehetik. Vereczkey Attila a Telexnek azt mondta, sok kérdés maradt még az államosítás miatt, de további információt későbbre ígért.

Mikor kezdődött ez az egész?

A meddőségi centrumok nagy léptékű államosítása 2019 karácsonya előtt kezdődött, amikor a kormány bejelentette, hogy állami kézbe vesz hat meddőségi magánklinikát, és ingyenessé teszi a szűrővizsgálatokat, a kezeléseket, illetve a hozzájuk kapcsolódó gyógyszereket. A folyamat részeként tavaly ősszel került állami kézbe a Róbert Károly Magánkórház meddőségi részlege, de az átalakításhoz kapcsolódik az is, hogy 2,5 milliárd forintos állami támogatással megalakult a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium.

Ki áll a rendszer tetején?

A meddőségi központok irányítására idén márciusban jött létre a Humánreprodukciós Igazgatóság az Országos Kórházi Főigazgatóság részeként. A lombikszektor átalakításának élére Vesztergom Dóra nőgyógyász-endokrinológus, meddőségi specialista, Novák Katalin köztársasági elnök sógornője került. Az ő feladata az ágazati-szakmai koncepció kialakítása, a finanszírozás megszervezése, az ellenőrzés és az adatszolgáltatás is.

De miért volt erre szükség?

A törvény indoklása szerint „Magyarországon a demográfiai kihívások állami szerepvállalást igényelnek”, tehát a kormány több babát szeretne látni, ezért segíteni akar annak a körülbelül 150-200 ezer párnak, akik meddőségi problémákkal küzdenek.

Emellett Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azzal is indokolta az államosítást, hogy hatékonyabb, ha állami kézbe veszik a reprodukciós eljárásokat, mert ezeknek jelentős a finanszírozási vonzata, ráadásul azt látták, hogy vannak visszaélések. Hogy pontosan milyen visszaélésekre gondolt, az máig nem derült ki, de Kaáli Nagy Géza, a Kaáli Intézetek korábbi tulajdonosa szerint az államosítás előtt fillérre pontosan kiszámolták, mennyi egy lombikbébi-kezelés önköltségi ára.

Mi lesz most a magánklinikákon tárolt embriókkal?

A Reprosys Kft.-nek és a Versys Clinicsnek is át kell adnia a nála tárolt embriókat és ivarsejteket az állami ellátóhelyeknek. A Reprosystól a korábbi Dévai Intézetbe, a Versys Clinicsből pedig a Szent János Kórház Budai Meddőségi Centrumába szállítják az embriókat és ivarsejteket. A párok azonban dönthetnek úgy is, hogy más intézetet választanak a kijelölt helyett, ám erről külön nyilatkozniuk kell.

Hány embert érint ez?

A Telex információi szerint több ezer ivarsejt és legalább kétezer fagyasztott embrió kerül át a jogutód intézményekbe, legalább ötszáz pártól. Kerestük mindkét magánklinikát, hogy megtudjuk, összességében pontosan hány embriót és ivarsejtet szállítottak el tőlük, és szerettük volna megtudni, hogy mit gondolnak az átalakításról, és azt is, hogy mekkora összegű kártalanítást kaptak az államtól. Mint fentebb kiderült, a budapesti Szent János Kórházba 935 embriót és 1200 spermiumot és ivarsejtet szállították át, amelyet eddig a Versys Clinics magánklinikán tároltak, a Reprosystól azonban nem kaptunk idevágó tájékoztatást.

Mennyit fizetett az állam a magánklinikákért?

Első körben, 2019–2020 fordulóján hat meddőségi klinika került állami fenntartásba, majd utolsóként tavaly ősszel a TritonLife Róbert Magánkórház meddőségi részlegét vette meg az állam a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőn keresztül. Az adásvételről akkor Fábián Lajos, a TritonLife csoport társtulajdonos elnöke azt írta:

kölcsönösen előnyös megállapodást kötöttünk a magyar állam képviselőivel, fair piaci feltételek szerint.

Az átalakulásról azt írták, egyetlen dolog változik: az, hogy a meddőségi kezelés állami finanszírozásúvá válik, tehát a meddő pároknak nem kell érte fizetniük. Az azonban, hogy mennyit fizetett az egyes magánklinikáknak az állam, továbbra sem derült ki. Információink szerint egyébként az államosítás előtt a meddőségi szektor teljes piaca nem érte el a 10 milliárd forintot.

Hova mehet, akinek természetes úton nem lehet gyereke?

Jelenleg tizenkét meddőségi központ működik Magyarországon, ezek közül öt vidéken (Debrecenben, Pécsen, Kaposváron, Szegeden és Tapolcán), a többi pedig Budapesten. A fővárosiak közül a legrégebbi és információink szerint a legleterheltebb is a Szent János Kórház Budai Meddőségi Centruma, itt évente körülbelül 1500 beavatkozást végeznek. Bár az állami meddőségi centrumoknak egy 2008-as kormányrendelet alapján kötelezően meg kellene jelentetnie a mesterséges megtermékenyítéshez kapcsolódó adatokat, a legutolsó ilyen elérhető jelentés 2012-es.

Tényleg ingyen lesz a lombikbébiprogram?

Igen, az állami intézetekben a meddőségi kezeléshez és a hozzátartozó gyógyszerekhez is ingyenesen hozzáférhetnek a meddő párok. Az állam eddig is kétféle megtermékenyítési eljárást támogatott: a méhen belüli mesterséges ondóbevitelt (inszemináció), valamint a lombikbébi-eljárást, azaz a testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés különböző módszerekkel végzett eljárását. Az inszeminációból hat, a lombikbébi-eljárásból öt alkalmat áll a NEAK, azaz a társadalombiztosító.

Az öt sikertelen beavatkozás után az állami klinikákon is fizetni kell az eljárásért, igaz, lényegesen kevesebbet, mint a magánszektorban kellett. A magánklinikákon az első konzultációtól a mesterséges megtermékenyítésig egymilliótól akár kétmillió forintig terjedő összeget is elkölthetett a pár. Igaz, ezért több olyan szolgáltatást is kapott, ami az állami rendszerben nem automatikus: ilyen például az is, hogy a konzultációk során az orvossal és az embriológussal is beszélhet.

Mi a helyzet a várólistákkal?

Most úgy tűnik, nincsenek vagy nem látszanak. Több, lombikbébiprogram előtt álló nő is azt mondta a Telexnek, hogy két-három héten belül kapott időpontot valamelyik központba meddőségi konzultációra. Pedig az államosítás előtt a meddő párok egy jelentős része azért fordult a magánklinikákhoz, mert az állami meddőségi központokban hosszú várólisták alakultak ki. Még tavaly nyáron, az államosítás bejelentésekor is kb. fél évet kellett várni az első konzultációra egy-egy állami központban.

Kerestük az Országos Kórházi Főigazgatóságot, a Humánreprodukciós Igazgatóságot és Vesztergom Dórát is, hogy megtudjuk, hogyan szűntek meg hirtelen a várólisták, és milyen koncepció szerint működik tovább a lombikszektor, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ a kérdéseinkre.

Ha minden szép és jó, miért mennek olyan sokan külföldre?

A szektorra rálátó forrásaink szerint a magánklinikák államosításával és ellehetetlenítésével nem lesz több szakorvos és embriológus a rendszerben, és ahogyan általában a magyar egészségügy, ez a terület is szakemberhiánytól szenved. Forrásunk szerint legalább öt év, amire lesz elég megfelelően képzett szakember Magyarországon, illetve a magánklinikákon dolgozó orvosok várhatóan nem szívesen ülnek be az állami kórházakba, és ennek oka főleg a szolgálati jogviszonyról szóló törvényhez kapcsolódik. Erről itt írtunk korábban részletesen.

A meddő párok egy jó része inkább nem kér az állami rendszerből, és Csehországba, Szlovákiába utazik lombikkezelésre, ahol már egy ideje magyar nyelvű tájékoztatókkal is várják a meddő párokat. A 10,7 millió lakosú Csehországban egyébként összesen negyven magán és állami fenntartású meddőségi központ működik.

Az itthoni magánklinikákon egyébként a meddő párok hozzászoktak egy ellátási színvonalhoz, egy személyesebb, közvetlenebb orvos-beteg viszonyhoz, a gyors, és pontos, várakozás nélküli ellátáshoz. Ezzel szemben háttérbeszélgetések során többen is a futószalagszerű működést kifogásolták a hazai állami intézetekkel kapcsolatban.

Akkor ettől több gyerek születik majd?

Nem biztos, és az sem, hogy a lombikbébiszektor államosítása megoldja a népességfogyást. Ha a KSH legutóbbi adatait nézzük, abból az derül ki, hogy 2021. május és 2022. április között 89 875 gyermek jött a világra, 2470-nel, 2,7 százalékkal kevesebb a megelőző 12 havinál. Bár a hivatalos listákat az állami intézetek nem közlik, forrásaink szerint

a megszületett gyerekeknek körülbelül a 2 százaléka születik meg lombikbébiprogramokból, a magánklinikák bezárásával viszont jelentősen leszűkült a választás lehetősége.

A meddőségi szektor államosítása annak ellenére ment végbe, hogy a top 3 szakág, ahol jellemzően a magánegészségügyhöz fordulunk Magyarországon, az a fogászat, a nőgyógyászat, illetve a bőrgyógyászat. A magánegészségügy viszont nem tud bedurranni, a NER buldózerei itt hatástalanok, ebből a cikkünkből kiderül, hogy miért.