2,5 milliárd forintból megalakult a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium

2020. október 27. – 18:55

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

300 ezer hiányzó gyermek megszületését segítheti elő a 2,5 milliárd forintos állami támogatással megalakult Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium, írja a Magyar Tudományos Akadémia közleménye. A HRNL a Pécsi Tudományegyetem vezetésével fogja majd össze a következő években a terméketlenséggel foglalkozó hazai kutatások jelentős részét.

„Sok tízezer pár él az országban, akik szeretnének gyermeket, de valamilyen okból ez nem adatik meg nekik. Legtöbbjükön valószínűleg lehetne segíteni, ha többet tudnánk a probléma hátteréről”

– mondja Kovács L. Gábor professzor, a kutatási projekt vezetője. Szerinte minden civilizált országban nagy probléma az emberi reprodukció zavara, sok nyugati országban pedig alacsony a születések száma. „Magyarországon főként a termékenységi zavarok okoznak problémát, hiszen a gyermekre vágyó párok 15 százaléka nem érheti el e célját. Ez 100-150 ezer párt jelent az országban, ami az átlagos családmérettel számolva 300 ezer hiányzó gyermeket jelent.”

Bár az elmúlt évtizedekben sokat fejlődött az orvostudomány, a 15 százalékos meddőségi arányt tovább lehetne csökkenteni – ebben pedig segítséget jelenthetnek olyan integrált klinikai kutatások, melyek eredményei azonnal hasznosíthatóvá válnának. Ebben lesz segítségére a projektnek a Pécsi Tudományegyetem, ahol a HRNL magjának számító kutatócsoport már nyolc éve dolgozik együtt különböző reprodukciós kutatásokban.

A Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium összefogja majd az elméleti és klinikai kutatásokat, a doktori programokat, az e téren születő szabadalmakat, és a műszerpark fejlesztését célzó beruházásokat is. „Igyekszünk integrálni a szakterület összes kutatócsoportját, és összekötni őket a vállalati szférával” – mondja Kovács L. Gábor. Szerinte a program keretében nem csak tudományos eredmények, de innovatív termékek is születhetnek, a legambiciózusabb tervnek pedig a méh- és petefészek-átültetés lehetőségének megteremtését tartja. IIyen még nem volt Magyarországon, de a PTE szülészorvosai vállalták a megvalósítását.

A terméketlenség globális okairól még ma sem tudunk eleget: ahogy minden egészségi probléma esetén, itt is genetikai, illetve környezeti okok vethetők fel, de hogy ezek hatása hogyan oszlik meg, és hogyan hatnak egymásra, az sokszor nem ismert. A közleményben ismertetett környezeti hatások között szerepel például a farmernadrágok divatja is:

a farmernadrág ugyanis állandóan melegben tartja a heréket, ami a spermiumfejlődés legnagyobb ellensége – ezért vannak a herék a hasüregen kívül a herezacskóban.

„Nyilvánvalóan összetett problémáról van szó, és bár minden területen jelentős előrelépéseket ért el az orvostudomány eddig is, nem lehet olyan területet említeni, ahol ne lenne kívánatos a további innováció” – mondja Kovács L. Gábor.

>>> A Telex legfrissebb cikkeit itt olvashatja <<<