Digitális oktatás
RSS
Országszerte egyre több osztály áll át online oktatásra.
A kormány 2020 novemberében tette ingyenessé az internetet a digitális oktatásra átállni kényszerülő diákoknak.
Lépjünk túl a tantárgyakon? Hozhassanak újra saját döntéseket az iskolák? Tegyünk róla, hogy jó legyen pedagógusnak lenni? Az Eötvös Csoport előadói szerint nem lehet megúszni a gyökeres változtatásokat a közoktatásban, de máshol már sikerült, nálunk se lenne lehetetlen.
Stiller Ákos fotóriporter a járvány harmadik hulláma alatt járta a tanyavilágot és a leszakadó kistelepüléseket, hogy bemutassa, hogyan birkóztak meg a távoktatás kihívásaival azok a hátrányos helyzetű családok, amelyeknek számítógépük és internetjük sincs.
Az Informatikai Karon úgy szervezik meg a tanítást, hogy egyszerre csak a hallgatók egyik felének kelljen bejárnia.
A McKinsey tanácsadócég globális kutatásban vizsgálta, hogy a Covid idején kényszerből is felgyorsult digitális átállás mennyire tetszett az embereknek. Ki maradna az online térben? És ki térne vissza a bankfiükokba, postákra, boltokba?
A digitális oktatás rendkívül flottul ment a budapesti Madách Gimnáziumban, ahol a diákok az utóbbi hetekben már tényleg nem nagyon találkoztak, nehogy megfertőződjenek. A győri Révai Gimnázium igazgatója szerint nehezebb dolga van a most érettségizőknek.
Az idei érettségizők az elmúlt két tanév nagy részét otthon töltötték. Őket kértük, mutassák meg, hol és hogyan tanultak a rendhagyó járványkörülmények között.
Az ADOM Diákmozgalom nem reprezentatív becslése szerint az alsó tagozatos diákok 44%-a nem kezdte el hétfőn a személyes oktatást.
Egy felmérés szerint a pedagógusok 87 százaléka nem szeretné, hogy minden nevelési és oktatási intézmény kinyisson április 19-én. Több szervezet is sztrájkra buzdítja a diákokat és pedagógusokat. Alapos indokkal igazolhatják a szülők a hiányzást, csak épp nem tudni, mi számít annak, és azt se, hogy miként oldanák meg az iskolák, ha a diákok fele otthon maradna.
Az ITM még dolgozik a konstrukción.
Több mint egy évvel az első Nagy Otthontanulási Hullám után ismét nyakig süllyedtünk a digitális oktatás mocsarába. Pattintott digitális kőkorszak, apuka alsógatyában, esti mesét olvasó tanítók és néha túl kicsi lakás – a telexes szülők vegyes, de inkább pozitív benyomásokkal élték meg az egyéves évfordulót.
De „kizárt”, hogy év végéig maradjon, mondta Maruzsa Zoltán a Magyar Nemzetnek.
De hol van az igazság az egymásnak ellentmondó hivatalos információk között?
A járvány alatt rá kellett döbbenni, hogyha a diák szabadon rendelkezhet a mobiljával, akkor az iskolai kérdések többsége röhögve megválaszolható.
Majdnem minden ötödik pedagógus elkaphatta a vírust, miközben a szülők több esetben is fertőzött gyerekeket engedtek vissza az iskolákba. Ennek ellenére a tanárok közel fele továbbra is frissnek érzi magát a Pedagógusok Szakszervezete és a 21 Kutatóközpont felmérése szerint.
Nyugodtan mondhatjuk, hogy az oktatásirányítás magára hagyta a tanárokat és az igazgatókat, egy pár hét késéssel megjelent linkgyűjteményen túl nem sok segítséget adott nekik. És nem véletlen, hogy a tanulók napi négy-öt képernyő előtt töltött teljesen passzív óra után, ahol még a szünetben sem tudnak a társaikkal szaladgálni, igazi ülő halottak lesznek, menekülnek is a helyzetből.
A kormányzati kedvezményből kimaradtak az egyetemisták és a mobilinternet-előfizetők, és azoknak sem nyújt segítséget, akiknél nincs bevezetve az internet. Egy felmérés szerint a tizedik osztályosok 12 százaléka nem tud érdemben részt venni a digitális oktatásban.
Bizonytalan a középiskolai kollégiumok sorsa, és nem tudni, mikor kezdődik az átállás a digitális oktatásra. Kettészakadnak a hat- és a nyolcosztályos gimnáziumok, az általános iskolákban pedig továbbra is veszélyt jelent a fertőzés. A szakszervezet hibrid oktatást, a pedagóguskar tömbösített órákat javasol.