Egyensúly Intézet: Az évtized végéig több mint 8000 milliárd forintot jelentene, ha digitális nemzetté válnánk

A szakpolitikai javaslatcsomagokat készítő Egyensúly Intézet csütörtökön kerekasztal-beszélgetést tartott „Hogyan legyünk digitális nemzet?” címmel. A vitát megelőzte az, hogy a think tank Magyarország egyik legfontosabb kérdéséről, a digitális átállásról tanulmányt készített.

Filippov Gábor, az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója bevezetője és a tanulmány vezetői összefoglalója alapján pár pontban bemutatjuk a megállapításokat és a javaslatokat.

A kórismeret

Kezdjük tehát elsőként néhány figyelemfelhívó megállapítással!

• A digitális szektor az évtized végéig közel 8000 milliárd forint többlettel gyarapíthatja Magyarország gazdaságát, de csak akkor, ha ledolgozzuk eddig felhalmozódott lemaradásunkat.
• Az EU különösen nagy hangsúlyt fektet a gazdasági és társadalmi élet digitalizálódásának ösztönzésére, illetve szabályozására.
• Digitális felzárkózásunk jócskán lemaradt a közvetlen versenytársainkétól és saját lehetőségeinktől. A legsürgetőbb stratégiai feladatok: a digitális kompetenciák fejlesztése, az IKT-szakemberhiány kezelése, valamint a mikro-, kis és közepes vállalkozások digitális felzárkóztatása.
• A digitalizáció négy legfontosabb dimenziója: a digitális tudás, a digitális infrastruktúra, a vállalatok és a gazdaság digitalizáltsága, valamint a digitális állam.
• A magyarok mindössze 49 százaléka rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel.
• Az IT-szakemberhiány egy-két éven belül 25 ezer fős lesz.
• Magyarország hagyományosan a digitális infrastruktúra területén teljesít a legjobban.
• A digitális írástudás mellett a vállalatok digitalizáltságában a legnagyobb a lemaradásunk.
• A digitális közszolgáltatások tekintetében a legjobban az e-kormányzati szolgáltatások felhasználásában állunk, ám számos más tekintetben (űrlapok automatikus kitöltése, digitális lakossági és vállalati közszolgáltatások kínálata, nyílt hozzáférésű adatok) komoly lemaradásban vagyunk.

Mit lehet nyerni a trendfordulóval?

A szakmai vitában Tajthy Krisztina, az IVSZ – Szövetség a Digitális Gazdaságért főtitkára elmesélte, hogy a szövetség méri a digitális gazdaság kibocsátását, a szakember úgy véli, hogy a szektor pályára állítása legkevesebb 4000 milliárd forinttal növelné a magyar GDP-t. A McKinsey ennél is tovább ment, ő 8500 milliárd forint GDP-többletet lát a megfelelő intézkedések meghozatalában.

Csányi Péter, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese szerint a digitalizáció nem kitörési pont, hanem egyfajta kötelező higiéniás faktor, enélkül nem lehet lépést tartani a környező országokkal.

A nagyvállalatok és az állam ugyan viszonylag sokat tesz, meg tudja fizetni a jó szakembereket, a lakosság körében pedig a Covid hozott áttörést. A banki területen ez a kényszer nagyban fejlesztette a mobilbank és az internet banking használatát, de a kkv-szektorban nagy az elmaradás. Vagyis mélyíteni kellene a digitalizációt.

Bíró Pál, a Google Magyarország igazgatója a fenti kettőnek a kombóját érzi fontosnak, akkor lehet kitörési pont a digitalizáció, ha mindenki úgy érzi, hogy enélkül nem fog menni. Sajnálatos tanulságként említette, hogy amikor a régióban a lezárások megszűntek, Magyarország tért vissza a leginkább az offline boltokba, ez a kompetenciák hiányát mutatja.

Generációs kérdés?

Felmerült, hogy például a vállalatok esetében ez mennyire generációs kérdés, vagyis talán a generációváltás majd megoldja a fejlődést. Csányi Péter szerint nem az, mert a Covid alatt az idősebbek is jól alkalmazkodtak. Inkább pénzkérdés (az informatikai fejlesztések drágák), de a szakember-ellátottság is gond, igaz ahogyan az informatikában javulnak a fizetések, lehet abban bízni, hogy a fiataloknak és a nőknek is vonzó lesz a szakma.

A bankár szerint emellett van egy strukturális kérdés, Európa behozhatatlan hátrányban van ezen a területen, nincsen meghatározó európai cég a felhőszolgáltatásokban, a platformpiacon, a mesterséges intelligenciában, amely az amerikai, vagy a kínai cégekkel versenyezne. Európában ez nem volt prioritás, az autóipar, a repülőipar ment, de erre nem fókuszáltunk.

Bíró Pál szerint a hozzáállás is gond,

a cégek 50 százalékának egyáltalán nincs honlapja, illetve a távoli munkavégzés támogatása során is az derült ki, hogy van, ahol problémát jelent egy videóhívás elindítása.

Pedig a McKinsey tanulmánya azt is megmutatta, hogy a válságok idején azok a vállalatok és cégek a válságállóbbak, amelyek digitalizáltak.

Tajthy Krisztina szerint, lehet, hogy ma egy giroszos, vagy egy pék úgy érzi, hogy neki nem kellenek digitális megoldások, de valójában ma nincs olyan cég vagy munkakör, amin ne segítene a digitalizáció.

Abban is egyetértettek a szakemberek, hogy bár természetesen érdemes azzal foglalkozni, hogy a digitális világban mi lesz a magyar munkavállalókkal, de igaza lehet a World Economic Forumnak, amely arra jutott, hogy a következő öt évben nettó pozitív lesz a munkaerőpiaci hatás – viszont csak akkor, ha a munkaerő fel lesz készülve arra, amit ez a világ megkövetel. Vagyis kell-e akkor félni? Igen, ha nem készülünk. De nem lesz kevesebb munkahely, csak figyelni kell az átképzésekre.

És a javaslatok

Végül álljon itt néhány az Egyensúly Intézet konkrét javaslatai közül:

• A legfontosabb teendő a digitális készségek fejlesztése a magyarok minél szélesebb körénél.
• A köznevelési rendszer átfogó, digitális szempontú megújítása mellett a rászorulók (hátrányos helyzetűek, idősek, korai iskolaelhagyók) esetében indítani kellene államilag támogatott digitáliskompetencia-fejlesztést.
• A digitális alapokkal rendelkezők esetében adókedvezménnyel és pénzügyi ösztönzőkkel kellene támogatni a további kompetenciafejlesztő-programokban való részvételt.
• A fiatalokat és különösen a nőket ösztönözni kellene az informatikai képzés választására. Egységes rendszerbe kellene foglalni a rövid ciklusú informatikai és digitális képzéseket.
• Brit mintára startup- és innovátori vízummal kellene megkönnyíteni a digitális szakemberek hazai cégalapítását.
• Segíteni kellene a nemzetközi bajnokok létrejöttét a digitális szektorban.
• Célzott pályázati rendszerrel kellene ösztönözni a hazai kkv-k digitális fejlesztéseit.
• El kellene készíteni valamennyi ágazat digitalizációs stratégiáját.
• 2024-re ki kellene vezetni a távközlési és közműadót.