Olvad a Fidesz hátországa az önkormányzatokban: sok képviselő szerint a pártlogó ma már stigma

„Ez nem átöltözés, de logikus gondolkodás a képviselők részéről: a város működését az segíti elő, ha a továbbiakban nem Fidesz-színekben jelennek meg, mert az most stigmát jelent” – mondta Fűzy András, a Fidesz volt győri elnöke, miután bejelentette, hogy hét másik önkormányzati képviselővel együtt kilép a párt önkormányzati frakciójából, és Csak Győr néven új frakciót alapítanak. A 2024-es önkormányzati választáson nagy meglepetésre elbukta a polgármesteri széket Győrben a fideszes Dézsi Csaba András, a közgyűlésben azonban megmaradt a Fidesz többsége. A frakció szakadásával mostanra az is megszűnt. Ilyen húsz éve nem fordult elő abban a városban, ahol 2019-ben még az adriai botránya után pár nappal is bizalmat kapott a folytatásra a Fidesz színeiben induló Borkai Zsolt.

Győr esete messze nem egyedülálló. Az áprilisi országgyűlési választás óta az ország több más településén is úgy érzik a fideszes színekben mandátumot szerző önkormányzati képviselők, hogy a pártjuk ma már inkább hátráltatja az érvényesülésüket, és a politikai túlélésüket azzal tudják elősegíteni, ha függetlenként, az országos pártpolitikától eltávolodva folytatják. A Fidesz április óta elvesztette a közgyűlési többségét Szolnokon, darabjaira hullott a párt frakciója Pécsen és Óbudán, Pakson pedig maguk a képviselőik számolták fel a frakciót. A múlt heti győri szakadás azt jelzi, hogy a folyamat még nem ért véget.

A Fidesz vezetésének ez azért lehet aggasztó, mert az áprilisi vereség után az önkormányzatok maradtak meg a párt legfontosabb politikai és gazdasági hátországaként. A 2024-es önkormányzati választáson 532 polgármester és 1680 települési önkormányzati képviselő szerzett mandátumot a Fidesz–KDNP logójával. Rájuk építhetne most a párt, mint azt tették 2006 és 2010 között ellenzékben.

Nem lesz könnyű rajthoz állnia a Fidesznek a 2029-es önkormányzati választáson, ha a helyi politikusaik nem kérnek a pártból. Ráadásul az se biztos, hogy még három év van az önkormányzati ciklusból. A Tisza Párt áprilisi győzelme óta Magyar Péter többször is utalt arra, hogy akár előbbre is hozhatják az önkormányzati választást. „Ki tudja, mikor” – mondta rejtélyesen a miniszterelnök az október eleji kisvárdai fórumán a választás időpontjáról. Itt arról beszélt, hogy szeretné, ha a rendszerváltás üzenete eljutna a legkisebb településekre is, ahol még mindig vannak polgármesterek, akik földesúrként tekintenek a pozíciójukra.

A fideszes többségű megyei önkormányzatokat már hamarabb felszámolná Magyar Péter, Pintér Bence győri polgármester pedig a Fidesz-frakció szakadása után arról posztolt, hogy Alaptörvény- és törvénymódosítást kezdeményeznek. Így szeretnék elérni, hogy a választók népszavazással a ciklus közben is visszahívhassák az önkormányzati képviselő-testületeket.

Pintér szerint Győr után a Fidesz az ország minden településén el fogja játszani azt a bűvésztrükköt, hogy külön frakciók létrehozásával megszabadul azoktól a politikusoktól, „akik a legsúlyosabb terhet jelentik úgy helyben, mint országosan”. Szerinte a győriek nem arra szavaztak, hogy álruhás frakciók képviseljék őket a közgyűlésben, ezért időközi választást szeretne, ami várhatóan újabb pofont jelentene a Fidesznek.

Szolnokon is elvesztette a közgyűlési többségét a Fidesz–KDNP, miután szeptember elején kilépett a frakciójukból Menkó Gyula. Ezzel a 18 fős testületben 8 fősre csökkent a volt kormánypártok helyi frakciója. „A döntésem nem a Fidesz–KDNP ellen szólt, és nincs mögötte sem harag, sem személyes konfliktus” – válaszolta a Szol24-nek a képviselő, aki korábban az MSZP tagja volt, majd később átpártolt a Fideszhez, hogy aztán most őket is otthagyja. Menkó azért döntött így, mert az elmúlt időszak beszélgetéseiből azt szűrte le: a választókörzetében élők azt várják tőle, hogy a körzet és a város érdekeit tartsa szem előtt.

„Úgy ítéltem meg, hogy ezt független képviselőként tudom a leghitelesebben és legszabadabban megtenni.”

A polgármesteri széket Győrhöz hasonlóan itt is elveszítette a Fidesz 2024-ben, Györfi Mihály legyőzte a város korábbi polgármesterét, Szalay Ferencet. Györfi Facebook-posztja szerint a fideszes többség megszűnésével új helyzet alakult ki a közgyűlésben. Végre megkezdődhet a város átvilágítása, és „megszűnik az a méltatlan helyzet, hogy minden egyes betöltetlen álláshely betöltéséről a közgyűlésnek kell szavaznia”.

Pakson már 2024-ben vesztett a Fidesz, június végén pedig a párt teljes frakcióját felszámolták. Az azóta függetlenként politizáló négy képviselő (Benke Gábor, Hahn Krisztina, Leber Ferenc, Szél Benjámin) közös közleményében azt írta: mindig arra törekedtek, hogy munkájukat az országos pártpolitikai szempontok helyett Paks érdekei határozzák meg. Állításuk szerint korábban azért tartották fontosnak, hogy a Fidesz–KDNP színeiben képviseljék a várost, mert úgy látták, hogy a város jövője és Magyarország energiabiztonsága szempontjából is az Orbán-kormány atomenergiát támogató politikája biztosította a legerősebb garanciát. Az áprilisi választás óta azonban azt érezték, hogy minden, az atomerőműről és Paks II.-ről szóló felszólalásuk automatikusan országos pártpolitikai kontextusba kerül, és ezt inkább szeretnék elkerülni.

Pécsen április óta megfeleződött a Fidesz korábban 8 fős frakciója. Először Háber István Ervin jött rá, hogy függetlenként, a Fidesz-címke nélkül könnyebb dolga lesz a civil életben a Pécsi Tudományegyetem (PTE) műszaki karának adjunktusaként. Elmondása szerint a nyíltan vállalt politikai hovatartozása miatt a szakmai-tudományos életében is támadások érték, és megkérdőjelezték a szakmaiságát. Július elején aztán a helyi KDNP vezetője, Kamarás Péter lépett ki a frakcióból és a pártból, amit azzal indokolt, hogy a pártpolitikai érdekek helyett a pécsiek érdekeire kell tekintettel lennie. Majd még ugyanabban a hónapban Nagy Klaudia jelentette be, hogy a jövőben ő is függetlenként folytatja. „A 2026-os országgyűlési választáson a szavazók világos üzenetet küldtek a Fidesznek. Úgy érzem, ebből a párt helyi vezetése és én eltérő következtetéseket vontunk le. Bár a Fidesznek soha nem voltam tagja, a megújulásról és a jövő irányáról más elképzeléseim voltak, amelyekről úgy érzem, a választók jelentős része is hasonlóan gondolkodik” – fogalmazott a Facebook-posztjában a képviselő.

Negyedikként pedig Cziráki Attila, a pécsi szívklinika igazgatója dobbantott augusztusban, aki áprilisban még a Fidesz országgyűlési képviselőjelöltjeként indult a pécsi, Baranya 1-es választókerületben. „Az országban zajló kurzusváltás időszakában meggyőződésem, hogy ebben a helyzetben szeretett városunkért akkor tudunk a legtöbbet tenni, ha pártpolitikától függetlenül értelmes párbeszédeket folytatunk, és közös célokért tudunk harcolni a város felemelkedése érdekében” – indokolta a döntését a képviselő, aki egy új pécsi szívcentrumról egyeztetett az új kormánnyal.

Óbudán rövid idő alatt darabjaira hullott és megszűnt a Fidesz önkormányzati frakciója. Június közepén előbb a Fidesz–KDNP helyi frakcióvezetője, a parkfenntartási ügyben gyanúsított Puskás Péter mondott le a mandátumáról, majd egy hónappal később a Fidesz-frakció két képviselője, Kozma János és Malinás Sándor lépett ki, hogy függetlenként folytassák. A távozásukkal a Fidesz frakciója három fő alá csökkent, és megszűnt. Malinás már a júniusi Facebook-posztjában kifogásolta, hogy a frakció tagjaként csak a közösségi médiából értesült arról, hogy Gyepes Ádám, a Fidesz volt óbudai országgyűlési képviselőjelöltje veszi át a frakcióvezetést Puskástól.

„Az óbudai Fidesz nem tanult abból a történelmi vereségből, amit az országgyűlési választáson szenvedett el a párt. Tovább folytatja azt az erőből történő működést, amit megszokott a választások előtt, annak ellenére, hogy erőnek azóta semmi nyoma”

– fogalmazott a képviselő, aki tavaly januárban időközi választáson szerzett mandátumot. Akkor még Orbán Viktorral készült közös fotója, és a Fidesz elnöke az óbudai időközi választás királyának nevezte.

Nagyot fordult azóta a világ. Malinás szerint az áprilisi választás előtt az óbudai Fidesz elnöksége „szisztematikusan »irtott« vagy tolt el magától mindenkit, aki náluk jobb eredményt ért el az önkormányzati választáson”, és emiatt sok értékes embert és kis közösséget veszítettek el a kerületben. „Hatalmi arroganciával nem lehet újjáépíteni egy közösséget, elég volt a sokszorosan felfelé bukott politikusok vágyálmaiból!” – írta a képviselő, és egy hónappal később kilépett a frakcióból, mert azt tapasztalta, hogy több jelzés ellenére semmi sem változott a Fidesz kerületi vezetésében.

Zuglóban ugyancsak komoly kritikákat fogalmazott meg a Fideszből 18 év után távozó önkormányzati képviselő, Borbély Ádám. Neki az utolsó csepp az volt a pohárban, amikor a zuglói választókerületben vesztes Radics Bélát listáról benyomták az Országgyűlésbe, majd arról beszélt Radics, hogy a szervezet megújítása során az utolsó szálig kigyomlálják mindazt, ami gyengítheti a pártot.

„Ha az a megújulás, hogy a felelősök érinthetetlenek és még minden idők legrosszabb helyi eredményét elérő jelöltjét be is küldik a parlamentbe, akkor én ebből a »megújulásból« nem kérek”

– reagált Facebook-posztjában Borbély. Később arról beszélt, hogy nem tudott azonosulni a Fidesz gyűlöletkampányaival, a Fidesz zuglói alapszervezetét pedig tönkrevágta szerinte, amikor a választókerületek átrajzolása után Deutsch Tamás lett a választókerületi elnök, a helyi közösség onnantól kezdve látványosan elkezdett morzsolódni. „A Tisza István téri rendezvényeknek és a nemzeti összetartozás testvértelepülési kapcsolatainak szellemiségét felváltotta Radics Bélával és Jaberrel a disznóvágás a kerületi Fidesz-iroda kertjében. Annyira kínos volt, hogy a helyszínen sokan inkább ki sem mentünk a kertbe.”

Újbudán, a Duna másik partján is megfogyatkozott április óta a Fidesz frakciója. „Mára egyértelművé vált számomra, hogy akkor maradhatok továbbra is önmagam és lehetek hiteles, ha pártoktól függetlenként folytatom a munkámat. Ezért kilépek a frakcióból” – jelentette be június közepén a Facebook-oldalán Junghausz Rajmund újbudai önkormányzati képviselő.

Ő volt az, aki korábban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest is kritizálta, amikor a KDNP elnöke arról beszélt, hogy „nem ismeri a gyermekvédelmi világot, és soha nem járt ilyen intézményben”. Az egyik személyes nagy csalódása Junghauszt akkor érte, amikor a Fidesz 2017-ben elengedte az olimpiát, és nem vállalta a népszavazást, de az elmúlt pár évben az is gyakorivá vált szerinte, hogy az előremutató tettek helyét a jól hangzó szólamok vették át. Junghausz még 2018-ban és 2022-ben is azzal nyugtatta magát, hogy a Fidesz hamarosan beváltja az összes ígéretét, nekilát az egészségügy rendbetételének, és korszerűsíti az oktatást. „Mindkétszer tévedtem, és néhány éve rájöttem, hogy hiába várok.” Ő volt az egyetlen fideszes képviselő a XI. kerületben, aki egyéni választókörzetből szerzett mandátumot 2024-ben.

A XI. kerületi Fidesz-frakció kizárta volna tagjai közül Balogh Pétert, de állítása szerint ő már korábban jelezte a frakcióvezetőnek, hogy kilép, és függetlenként folytatja a képviselői munkát. Balogh azért vált kegyvesztetté a pártban, mert az ő neve is felmerült a Király Nórához, a Fidesz csepeli jelöltjéhez köthető hét civil szervezet támogatásainak ügyében, amely miatt a kormány júliusban feljelentést is tett. „A frakció és az elnökség megállapította, hogy a kialakult helyzet olyan politikai és közéleti kockázatot jelent, amely a közösség hitelességét és politikai mozgásterét
érdemben befolyásolja” – állította a frakció, és felszólította a képviselőt, hogy adja vissza a listás mandátumát. Ő ezt nem tette meg, és a történetet egy belső leszámolás és pozícióátrendezés részeként értelmezte.

Miskolcot is elérte az áprilisi választás utórezgése. Előbb lemondott az alpolgármesteri posztról a KDNP-s Hollósy András és a fideszes Bajusz Gábor, majd kilépett a frakcióból és a pártból Czinkné Sztán Anikó, aki a Telexnek adott interjúban mesélt arról, hogy miként élték meg a Fidesz kampányát belülről, és milyen módon félemlítette meg a párt segítőit a vezetés. Állítása szerint sokakat az egzisztenciájukkal való nyílt vagy burkolt zsarolással bírtak rá arra, hogy részt vegyenek a kampányban. Ő maga is kapott olyan fenyegetést, amelyben Orbán Viktor tavaly szeptemberi mondata szerepelt, miszerint „minden fel lesz jegyezve és minden el lesz rendezve”. Ezzel arra utaltak, hogy aki nem áll be a sorba, az a választás után így vagy úgy, de megnézheti magát. Azt is mondta, hogy ő már tavaly ősszel szólt a Fidesz két miskolci vezetőjének, hogy kilépne a városi Fidesz-frakcióból, de akkor még nem engedték, így ezt végül az áprilisi választás után tette meg.

Balassagyarmat polgármestere, Csach Gábor harminchét év után hátat fordított a Fidesznek, és távozásakor a párt megújulását kritizálta.

„Kilépésem legfőbb indokai személyi és szervezeti okok, melyek szkeptikussá tesznek a párt megújulását illetően”

– írta a május közepén közzétett posztjában. Csach szerint az áprilisi választás eredménye azt bizonyítja, hogy a mai politika már nem művelhető a hagyományos pártszervezeti struktúrákban, és teljesen másként kell országos politikát csinálni. „Nem vagyok köpönyegforgató, jelen döntésem nem a választásokon győztes Tisza, vagy bármely ma létező hazai párt felé való közeledést jelenti, hanem éppen a mindegyiküktől való távolságtartást, függetlenséget” – tette hozzá az immár független polgármester.

Nógrád megye egy másik településén, Bátonyterenyén is megfogyatkozott a Fidesz: az egyik alpolgármester, Mikuska Józsefné júniusban jelentette be, hogy a jövőben független képviselőként folytatja a munkát. Szerinte így tudja mindkét oldalt képviselni a munkája során. A választás után két héttel távozott a soproni Fidesz-frakcióból Péli Nikoletta, aki a döntését azzal indokolta, hogy a jövőben még inkább a helyi ügyekre szeretne koncentrálni. Július elején otthagyta a Fidesz helyi frakcióját Vácon Szádoczki Imre, aki korábban öt évig volt a párt városi vezetője. Sárváron júliusban csappant meg a Fidesz frakciója, Németh Róbert a pártból is kilépett. Közleményében úgy fogalmazott, hogy továbbra is jó a kapcsolata a város vezetésével, az értékrendje és beállítottsága nem változott, de a személyiségéből fakadóan nem párton belül képzeli el a jövőjét.

Szeptember közepén érkezett a hír, hogy Vörös Péter távozik a Fidesz kaposvári frakciójából.

„Úgy érzem ebben a helyzetben mindenki számára az a legtisztább és legkorrektebb, ha képviselői munkámat a továbbiakban független képviselőként folytatom”

– írta a képviselő, aki a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campusának főigazgatójaként kötelességének érzi, hogy korrekt szakmai kapcsolatot ápoljon a mindenkori kormánnyal. A döntésében szerepet játszott az is, hogy az elmúlt időszakban egyre többször tapasztalt szakmai kérdésekben pártpolitikai szempontokat, és több méltatlan támadás érte amiatt, mert a munkáját a szakmai meggyőződése szerint végezte.

Megkérdeztük Havasi Bertalant, a Fidesz sajtófőnökét, hogy az áprilisi választás óta összesen hány önkormányzati képviselő és polgármester lépett ki a Fidesz helyi frakciójából, és kíváncsiak voltunk arra is, hogy a pártvezetés szerint mi az oka a sorozatos távozásoknak. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.