Az Országgyűlés keddi, rendkívüli ülésén köztársasági elnökké választotta a Tisza által jelölt Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökét. A 73 éves jogtudóst 140 igennel, 6 nemmel, 0 tartózkodással titkos szavazáson választották meg a következő köztársasági elnöknek. Hivatalosan augusztus 19-én lép hivatalba.
A Fidesz és a KDNP már korábban közölte, hogy nem vesz részt az új államfő megválasztásában. Helyette a frakció tagjai a tatai '56-os emlékművet koszorúzzák meg.
Az ellenzék egy 1956-os és egy 2006-os ügyben hozott korábbi ítélete miatt bírálta Baka Andrást. A KDNP-s Rétvári Bence azt állította a Facebookon, hogy Baka András az Emberi Jogok Európai Bíróságának tagjaként „felmentette” az 1956-os sortűzperek egyik vádlottját. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke pedig arról beszélt a parlamentben, hogy Baka megtagadta a jóvátételt „a 2006-os politikai terror áldozataitól”.
Baka András jelölését szombaton jelentette be Magyar Péter, a jogtudós elfogadta a felkérést. Hosszas huzavona és konfliktusok előzték meg ezt a pillanatot.
Sulyok Tamást az áprilisban megválasztott Tisza-kormány egy bábnak tartotta, és már a választási kampányban jelezte, hogy nem maradhat hivatalban. Magyar az április 12-i győzelmi beszédében is elszámoltatást ígért, és távozásra szólította fel Sulyok Tamás előző köztársasági elnököt. A Tisza-kormány eredetileg a május 31-i határidőt jelölte meg végső dátumnak, amikor Sulyok Tamásnak le kellett volna mondania.
A legkényelmesebb az lett volna, ha Sulyok magától lép vissza, de ez a jelzett határidőig nem történt meg. Aznap kitett videójában Sulyok megerősítette, hogy nem mond le posztjáról, hanem megvárja a Velencei Bizottság állásfoglalását, illetve jelezte, hogy alkotmányos úton kell eljárni az ügyében. A Sándor-palota hivatala is azt kommentálta, hogy „a köztársasági elnök jogállását és a hivatalviselésének feltételeit az Alaptörvény egyértelműen szabályozza”. A hatályos alkotmányos rend szerint a köztársasági elnöknek együtt kell működnie a mindenkori kormánnyal, a kormánynak pedig az előző parlament által megválasztott elnökkel.
Ezután egy ideig patthelyzet alakult ki: Sulyok nem mondott le, Magyarék pedig kivártak. A rendszerváltás óta még soha nem fordult elő olyan, hogy a köztársasági elnököt megfosztották volna a hivatalától, így ez nyilván a nehezebb út volt a kormány előtt.
A módosítás előtti Alaptörvény szerint a köztársasági elnököt akkor lehet csak idő előtt elmozdítani a helyéről, ha nem tartja be az Alaptörvényt, a tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsért, vagy szándékos bűncselekményt követ el.
Mivel ilyen nem történt, így a végső megoldás az Alaptörvény módosítása volt. A tiszás többségű parlament július 13-án megszavazta azt az Alaptörvény-módosítást, ami lehetővé tette a köztársasági elnök elmozdítását. Elég egyszerűen fogalmaztak: „Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.” Ezután már csak arra volt szükség, hogy ezt Sulyok Tamás aláírja, aki végül néhány nap várakozás után jelentette be, hogy ezt megteszi, így másnaptól megszűnt a megbízatása.
Ezután ideiglenes Forsthoffer Ágnes házelnök vette át a köztársasági elnöki feladatokat, majd hamar elindult a találgatás a következő köztársasági elnök személyéről. Ez már alapból azért jelentett nehézséget, mert a Fidesz szerint illegitim módon lemondatott Sulyokot csak egy illegitim módon megválasztott következő elnök válthatja. Gyorsan el is indult a találgatás, ki lehet az.
Erre nem is kellett sokáig várni: a tudomány, a kultúra és a sport tizenhat szereplője levelet írt az Országgyűlés elnökének, amiben Polgár Judit sakkozót javasolták köztársasági elnöknek. Erre Magyar Péter Facebook-posztban reagált. A szerint Magyarországnak egységre, békére és olyan elnökre van szüksége, akire minden magyar büszke lehet. Szerinte Polgár Judit is ilyen személy, ezért személyes találkozóra invitálta.
A jelölést sok kritika érte elemzőktől, jogvédő szervezetektől és ellenzéki pártoktól is. Polgár a bizonytalanságot egy Facebook-poszttal törte meg, amiben közölte, megtisztelőnek tartja a felkérést, „ugyanakkor nem érzek magamban elég erőt ahhoz, hogy magamra vállaljam egy megosztott nemzet egyesítésének történelmi felelősségét, így a felkérésnek nem tudok eleget tenni”. Ezt a Tisza-frakció „sajnálattal, de tisztelettel” tudomásul vette.
Ezután ismét beindult a találgatás, hogy na jó, de akkor ki lesz a befutó? Majd jöttek az újabb nevek: Magyar Romsics Ignác Széchenyi-díjas történésszel, a Vidéki prókátor néven ismertté vált ügyvéddel, Fülöp Botonddal, majd Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökével is találkozott, amiből arra lehetett következtetni, hogy ők a lehetséges államfőjelöltek. Magyar Péter bejegyzésében azt írta, az elmúlt hetekben sok ezer magyar ajánlott több tucat jelöltet a Tisza figyelmébe, köztük számos kiváló szaktekintélyt vagy elismert közéleti személyiséget. A Tisza vezetése végül tíz jelölttel tárgyalt, közülük szombaton három jelöltet ajánlottak a Tisza frakciójának figyelmébe. A frakció titkos szavazással döntött Baka András személyéről.
De ki is Baka András, aki egy ilyen éles és konfliktusos helyzetben veszi át az államfői posztot? Baka András az emberi jogi, kisebbségi jogi kérdések kutatója. Neve akkor vált különösen ismertté, amikor 2011-ben jogellenesen eltávolították a Legfelsőbb Bíróság éléről, miután bírálta az Orbán-rendszer az igazságszolgáltatás átalakítására vonatkozó terveit. Baka András 1952-ben született Budapesten. 1978-ban az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi doktorátust, majd több mint húsz éven át a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos kutatójaként dolgozott, később az Államigazgatási Főiskola főigazgatójaként tevékenykedett. 1991 és 2008 között két cikluson át volt az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája.
Az 1980-as évektől az Egyesült Államok több egyetemén volt vendégprofesszor, és többször hívták meg előadni Franciaországba és az NSZK-ba is. Baka a rendszerváltás utáni első parlamenti ciklus elején, 1990-1991-ben az MDF országgyűlési képviselője, de a pártba nem lépett be. Szakszervezeti múlttal is rendelkezik: 1988-1990 között a Tudományos Dolgozók Szakszervezetének (TUDOSZ), 1989-1990 között az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülésnek (ÉSZT) volt az elnöke.
Baka 2016 júniusában jogerősen pert nyert az Emberi Jogok Legfelsőbb Bíróságán. A testület megállapította, hogy Baka András főbírót azért menesztették idő előtt személyre szabott jogalkotással a tisztségéből, mert szakmai minőségében nyilvánosan kritizálta a bíróságok függetlenségét veszélyeztető lépéseket. Később az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága felelősségre vonta a magyar államot azért, mert 2016 óta nem hajtotta végre a Baka kontra Magyarország ügyben hozott strasbourgi ítéletet.
