A Legfelsőbb Bíróság korábbi, a Fidesz által leváltott elnökével találkozott Magyar Péter
Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökével találkozott szerda reggel Magyar Péter miniszterelnök és Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter. Magyar a Facebook-oldalán azt írta, hogy Baka András az európai jog és az alkotmányozási folyamatok egyik legelismertebb hazai szakértője, nemzetközi szinten is jegyzett jogtudós, akivel „volt miről beszélgetni”.
A miniszterelnök kiemelte, hogy Bakát az Alaptörvény 2011-es elfogadásakor, az uniós joggal ellentétesen távolították el a Legfelsőbb Bíróság éléről. Ezután a Kúria tanácsvezető bírájaként dolgozott tovább. Emellett főiskolai tanár is, az állam- és jogtudományok kandidátusa, aki korábban volt az Államigazgatási Főiskola főigazgatója. Ezen kívül két cikluson át volt az Emberi Jogok Európai Bíróságának a bírája.
2016-ban az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy Baka András főbírót azért menesztették idő előtt, személyre szabott jogalkotással a tisztségéből, mert szakmai minőségében nyilvánosan kritizálta a bíróságok függetlenségét veszélyeztető lépéseket. A strasbourgi bíróság szerint a magyar állam nemcsak a tisztességes eljáráshoz való jogát és véleménynyilvánítási szabadságát sértette ezzel, hanem félelmet és „dermesztő hatást” (chilling effect) keltett a magyar bírák között is, és eltántoríthatta őket attól, hogy szakmai véleményüket nyilvánosan kifejezzék. Később az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága felelősségre vonta a magyar államot azért, mert 2016 óta nem hajtotta végre a Baka kontra Magyarország ügyben hozott strasbourgi ítéletet.
Baka András és Magyar Péter találkozója valószínűleg nem független attól, hogy az Országgyűlésnek heteken belül új köztársasági elnököt kell javasolnia a leváltott Sulyok Tamás helyére. Sulyok távozása után Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke vette át ideiglenesen az államfői feladatokat, de Magyar azt ígérte, hogy augusztus 20-án már új köztársasági elnöke lesz az országnak.
A miniszterelnök azt kérte a magyaroktól, hogy ajánljanak neveket az államfői posztra, majd alig egy nappal ezután már be is jelentette, hogy szerinte a sakkozó Polgár Judit megfelelő lenne a feladatra. A társadalom azonban túl megosztott volt Polgárt illetően, aki ezért visszautasította a felkérést. Magyar Péter ezután Romsics Ignác Széchenyi-díjas történésszel és a Vidéki prókátor néven ismertté vált ügyvéddel, Fülöp Botonddal is személyes találkozót tartott.
A köztársasági elnök személyéről a parlament dönt, ahhoz, hogy valakinek a neve felkerüljön a szavazólapra, az országgyűlési képviselők legalább egyötöde, azaz 40 képviselő ajánlására van szükség. A Tisza Párt mellett így egyedül a 44 fős Fidesz-frakció tudna önállóan köztársasági elnököt állítani, a KDNP vagy a Mi Hazánk a Fidesz nélkül nem tudja ezt megtenni. A Fidesz és a KDNP azonban korábban azt jelezte, hogy bojkottálják az államfőválasztást. A Mi Hazánk múlt héten dr. Tóth Máté energiajogászt jelölte a posztra, ami más frakciók támogatása nélkül tulajdonképpen csak szimbolikus gesztus.
A köztársaságielnök-castingban Polgár Judit túl korai bejelentésével nehéz helyzetbe kormányozta magát a Tisza Párt, a Medián szerint ez is hozzájárulhatott enyhe népszerűség-csökkenésükhöz. Az elnökválasztás körüli dilemmákról ebben az adásban beszélgettünk.
