Ismét elmarasztalta az Európa Tanács a magyar államot Baka András főbíró ügyében

2022. március 17. – 11:46

Másolás

Vágólapra másolva

A korábbiaknál is erősebb döntésben vonta felelősségre az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága a magyar államot azért, mert 2016 óta nem hajtja végre a Baka kontra Magyarország ügyben hozott strasbourgi ítéletet. A Miniszteri Bizottság döntése újabb erőteljes jelzés arról, hogy nem biztosított a magyar bírák függetlensége és véleménynyilvánítási szabadsága, írja közös közleményében az Amnesty International Magyarország és a Magyar Helsinki Bizottság.

A korábbiaknál is erősebb döntést, ún. ideiglenes határozatot (interim resolution) hozott a Baka-ügyben múlt héten az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága, amely azt vizsgálja, hogy a magyar kormány milyen lépéseket tett az Emberi Jogok Európai Bírósága által 2016-ban hozott ítélet végrehajtása érdekében. Hat éve azt állapították meg, hogy

Baka András főbírót azért menesztették idő előtt, személyre szabott jogalkotással a tisztségéből, mert szakmai minőségében nyilvánosan kritizált bizonyos, a bíróságok függetlenségét veszélyeztető lépéseket. Ez a strasbourgi bíróság szerint nemcsak Baka András tisztességes eljáráshoz való jogát és véleménynyilvánítási szabadságát sértette, hanem félelmet és „dermesztő hatást” (chilling effect) keltett a magyar bírák között is, és eltántoríthatta őket attól, hogy szakmai véleményüket nyilvánosan kifejezzék.

Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke a Kúria teljes ülésén Budapesten, a bíróság dísztermében 2013. június 3-án – Fotó: Kovács Tamás / MTI
Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke a Kúria teljes ülésén Budapesten, a bíróság dísztermében 2013. június 3-án – Fotó: Kovács Tamás / MTI

Az ideiglenes határozat egy erőteljesebb eljárási eszköz, mint a Miniszteri Bizottság ülésein rendszerint elfogadott döntések, eddig egyetlen magyar ügyben adtak ki ilyen ideiglenes határozatot. Az ideiglenes határozatban a Miniszteri Bizottság kitért arra, hogy

  • az elmúlt hat évben a magyar jogalkotó semmit nem tett annak biztosítása érdekében, hogy a jövőben ne lehessen a Kúria elnökét önkényesen eltávolítani,
  • a magyar hatóságok ígéretük ellenére sem árulták el, hogy milyen garanciák és biztosítékok védik a magyar bírákat az illetéktelen nyomásgyakorlástól,
  • így a magyar bírák véleménynyilvánítási szabadsága kapcsán továbbra is érvényesül a „dermesztő hatás”.

A Miniszteri Bizottság által azonosított problémák nagyban megegyeznek azokkal, amelyeket az Amnesty International Magyarország és a Magyar Helsinki Bizottság is jelzett az eljárásban.

Az ellenzék tervei között szerepel, hogy kétharmados többségük esetén technikai módosítással leváltsa Polt Pétert, átneveznék a Legfőbb Ügyészséget, mint azt tette a Fidesz 2010 után, amikor átkeresztelte a Legfelsőbb Bíróságot Kúriára, és megszüntették Baka András és helyettesének státuszát.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!