Baka Andrást jelöli köztársasági elnöknek a Tisza

Baka Andrást jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt frakciója. A párt szombaton tartott frakcióülést, itt döntöttek arról titkos szavazással, hogy a 73 éves jogtudóst, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelölik az államfői posztra.

Magyar Péter miniszterelnök a bejelentésről szóló posztjában azt írta: „Dr. Baka András egész eddigi életútja során kiemelten fontosnak tartotta a hatalmi ágak elválasztásának elvét, mindig következetesen kiállt a jogállam és a bírói függetlenség mellett.

Életútja példát mutat a demokratikus jogállam és az alkotmányos elvek melletti elkötelezettségről.”

Magyar azt írta, meggyőződésük, hogy Baka „tapasztalata és egész életútja során mutatott szakmai függetlensége különös értéket jelent abban az időszakban, melynek során Magyarország új alkotmányos berendezkedésének alapjait készülünk közösen megteremteni”. A kormányfő szerint az előttünk álló alkotmányozási időszakban olyan köztársasági elnökre van szükség, akinek „szakmai tekintélye, függetlensége és közjogi, alkotmányos tapasztalata biztos alapot jelent ahhoz, hogy hazánkat sikerrel visszavezessük a jogállami és alkotmányos útra és hogy megtestesítse a magyar nemzet egységét” – Bakát pedig méltónak tartják a feladatra.

Baka András az emberi jogi, kisebbségi jogi kérdések kutatója. Neve akkor vált különösen ismertté, amikor 2011-ben jogellenesen eltávolították a Legfelsőbb Bíróság éléről, miután bírálta az Orbán-rendszer az igazságszolgáltatás átalakítására vonatkozó terveit. Baka András 1952-ben született Budapesten. 1978-ban az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi doktorátust, majd több mint húsz éven át a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos kutatójaként dolgozott, később az Államigazgatási Főiskola főigazgatójaként tevékenykedett. 1991 és 2008 között két cikluson át volt az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája.

Az 1980-as évektől az Egyesült Államok több egyetemén volt vendégprofesszor, és többször hívták meg előadni Franciaországba és az NSZK-ba is. Baka a rendszerváltás utáni első parlamenti ciklus elején, 1990-1991-ben az MDF országgyűlési képviselője, de a pártba nem lépett be. Szakszervezeti múlttal is rendelkezik: 1988-1990 között a Tudományos Dolgozók Szakszervezetének (TUDOSZ), 1989-1990 között az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülésnek (ÉSZT) volt az elnöke.

Baka 2016 júniusában jogerősen pert nyert az Emberi Jogok Legfelsőbb Bíróságán. A testület megállapította, hogy Baka András főbírót azért menesztették idő előtt személyre szabott jogalkotással a tisztségéből, mert szakmai minőségében nyilvánosan kritizálta a bíróságok függetlenségét veszélyeztető lépéseket. Később az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága felelősségre vonta a magyar államot azért, mert 2016 óta nem hajtotta végre a Baka kontra Magyarország ügyben hozott strasbourgi ítéletet.

Augusztus 19-én léphet hivatalba

Magyar Péter és 42 másik kormánypárti képviselő kezdeményezésére a keddi ülésen már meg is választja az új államfőt az Országgyűlés. A szavazás vélhetően csak formaság lesz, mivel az új államfő megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadára van szükség, a 141 fős Tisza-frakciónak pedig ehhez bőven megvan a többsége.

Az új köztársasági elnök a keddi titkos szavazás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon léphet hivatalba. Ez azt jelenti, hogy augusztus 19-én foglalhatja el a helyét az új államfő, így augusztus 20-án már ő adja át az állami kitüntetéseket és díjakat. A Sulyok Tamás helyére lépő új államfő megbízatása az Alaptörvény 17. módosítása értelmében az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre szól. Magyar Péter korábban azt mondta, hogy következő köztársasági elnöknek olyan embernek kell lennie, aki őrködik a nemzet egysége és az alkotmányosság fölött. Szerinte olyan emberre van szükség, aki érti a kimondott szó súlyát, képes higgadtan mérlegelni, meghallgatja az ellentétes véleményeket, és tudja, hogy minden döntésének következménye van.

Amilyen simán ment Sulyok Tamás eltávolítása, olyan döcögősre sikerült a lehetséges államfőjelölt kiválasztása. Miután Sulyok július 18-án aláírta a megbízatását megszüntető 17. Alaptörvény-módosítást, ismert művészek és tudósok Polgár Judit sakknagymestert javasolták a posztra. Magyar Péter miniszterelnök szinte rögtön be is jelentette, hogy szerinte a sakkozó lenne a legalkalmasabb a feladatra, noha előtte még azt kérte a magyaroktól, hogy ajánljanak neveket. Az eljárást és Polgár személyét is sok kritika érte, a sakkozó végül visszautasította a felkérést.

Magyar ezután Romsics Ignác Széchenyi-díjas történésszel, a Vidéki prókátor néven ismertté vált ügyvéddel, Fülöp Botonddal, majd Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökével is találkozott, amiből arra lehetett következtetni, hogy ők a lehetséges államfőjelöltek. Bujdosó Andrea frakcióvezető csütörtöki közleményében azt írta, hogy még folyamatban van a jelöltek kiválasztása, de az a céljuk, hogy a szombati frakcióülésen több ember közül válasszanak.

A Fidesz és a KDNP nem vesz részt az új államfő megválasztásában. Már korábban azt jelezték, hogy bojkottálják a választást, mert illegitimnek tartják Sulyok Tamás eltávolítását. „Kár a gőzért. Közjogilag érvénytelen, ezért fölösleges köztársasági elnökválasztást tartani. A poszton nincs üresedés” – közölték. A Mi Hazánk Tóth Máté energiajogászt jelölte a posztra, ami más frakciók támogatása nélkül tulajdonképpen csak szimbolikus gesztusnak tekinthető. Ahhoz, hogy valakinek a neve felkerüljön a szavazólapra, az országgyűlési képviselők legalább egyötödének, azaz 40 képviselőnek az ajánlására van szükség, a Mi Hazánknak viszont csak 6 képviselője van.

Magyarék tíz jelölttel tárgyaltak

Magyar Péter a szombati bejegyzésében azt írta, az elmúlt hetekben sok ezer magyar ajánlott több tucat jelöltet a Tisza figyelmébe, köztük számos kiváló szaktekintélyt vagy elismert közéleti személyiséget. A Tisza vezetése végük tíz olyan jelölttel tárgyalt, közülük szombaton három jelöltet ajánlottak a Tisza frakciójának figyelmébe. A frakció titkos szavazással döntött Baka András személyéről.

„Büszkék vagyunk arra, hogy a rendszerváltás óta először zajlott úgy az államfő kiválasztása, hogy nem pártalkuk alapján vagy pártjelöltek között döntünk, hanem egy valóban független, pártatlan, szakmájával és életútjával már bizonyított tekintélyt ajánlunk a nemzet élére” – fogalmazott a miniszterelnök.