Kéthetes kihagyás után hétfőn újra összeül a parlament, két új képviselő veheti át a mandátumát, a keddi ülésen pedig megválasztják az új köztársasági elnököt. Múlt héten az extrém hőség és az energiaválság miatt tartott pihenőt az országgyűlés, takarékosságra hivatkozva elhalasztották a hétfőre és a keddre összehívott rendkívüli ülést, és több bizottsági ülés is elmaradt.
A program ezúttal is sűrű lesz. A hétfői ülés szokás szerint Magyar Péter napirend előtti felszólalásával kezdődik 13 órakor, amire 8-8 percben reagálhatnak a parlamenti pártok frakcióvezetői, ha 20 percnél többet beszél a miniszterelnök. Téma ezúttal is lesz bőven, hiszen az elmúlt két hétben minden a hatalmas forróságról, az energiaválság elleni küzdelemről szólt. Magyar Péter az energiaválság miatt az elmúlt 16 év mulasztásait olvashatja a fideszes képviselők fejére, amihez az is muníciót adhat, hogy Lázár János még minisztereként tavaly beismerte: az Orbán-kormány nem készült fel a súlyos vízhiányra, és hibát követtek el, amikor tíz éve nem építettek nagy víztározókat, a volt vízügyi államtitkár pedig megcáfolta Orbán egyik sokat hangoztatott mondását, miszerint víznagyhatalom vagyunk.
Az ellenzék a Fidesszel az élen várhatóan a mostani kormány válságkezelését kritizálja majd. A Fidesz eddig is kapkodással, felkészületlenséggel és alkalmatlansággal vádolta a Tisza-kormányt. Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője arról beszélt a Sándor-palotában tartott összpárti egyeztetés után, hogy „hosszú hetek óta lehet tudni”, hogyan alakul a Duna vízállása, mégsem készült fel a kormány, az pedig a Fidesz és Orbán Viktor kormányzásának köszönhető, hogy egyáltalán még működik a hazai villamosenergia-hálózat.
A napirend előtti felszólalások után átveszi parlamenti mandátumát Palóc André, a Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi szóvivője és Hortay Olivér volt megafonos véleményvezér, a Századvég elemzője. Mindketten a Fidesz frakciójába ülnek be, Budai Gyula és a BYD-hez igazoló Szijjártó Péter helyét veszik át. „Olyan képviselők ők, akik értik a szakmájukat, helyén van az eszük és a szívük, jól kommunikálnak, fiatalok, dinamikusak, olyan képviselők, akik kommunikációjukban, tevékenységükben meg fogják mutatni politikai közösségünk valódi erejét” – így méltatta őket Bóka János frakcióvezető.
Az interpellációk és azonnali kérdések mellett több törvényjavaslatról is vitáznak majd a képviselők a hétfői ülésen, köztük lesz az a módosító is, ami megszüntetné a párhuzamosságokat a rendészetben: a TEK nem lesz önálló rendvédelmi szerv, az Országgyűlési Őrség pedig megszűnik októbertől.
Szintén szó lesz Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész lemondási idejéről is. A legfőbb ügyész június 22-én nyújtotta be a lemondását, egyben kérte, hogy a lehető leghamarabb, augusztus 25-ével szűnjön meg a jogállása. Kérését azzal indokolta, hogy az ügyészség nem lehet napi politikai érdekek vagy hatalmi játszmák színtere. Erről és a rendészeti feladatokról szóló módosítóról is kedden szavaz majd az Országgyűlés.
Bojkott és többhetes casting kísérte az államfőválasztást
Valószínűleg az új köztársasági elnök jelölése is előkerül a hétfői szócsatákban, mivel a Fidesz–KDNP Sulyok Tamás eltávolítása óta azt hangoztatja, hogy bárki is lesz az utódja, az illegitim lesz. Ennek megfelelően bojkottálni fogják az új államfő megválasztását. „Kár a gőzért. Közjogilag érvénytelen, ezért fölösleges köztársasági elnökválasztást tartani. A poszton nincs üresedés” – jelentette ki korábban Bóka János.
A Tisza-frakció többhetes casting után szombaton jelentette be, hogy Baka András jogtudóst, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli az államfői posztra, akit 2011-ben távolított el jogellenesen pozíciójából a Fidesz. Érdemes felidézni, hogy nem Baka volt a Tisza első számú államfőjelöltje. Miután Sulyok Tamás július 18-án aláírta a megbízatását megszüntető 17. Alaptörvény-módosítást, ismert művészek és tudósok Polgár Judit sakknagymestert javasolták a posztra. Az egyértelmű volt, hogy Magyar Péter őt szerette volna látni az államfői székben, azonban vélhetően a jelölési eljárást és a személyét ért kritikák miatt Polgár végül visszautasította a felkérést.
A miniszterelnök ezután többek közt Romsics Ignác Széchenyi-díjas történésszel, a Vidéki prókátor néven ismertté vált ügyvéddel, Fülöp Botonddal, majd Baka Andrással is találkozott, és hármójukkal rakott ki közös képet a Facebook-oldalára. Ebből arra lehetett következtetni, hogy ők a lehetséges jelöltek, de Magyar még a pénteki kormányzati tájékoztatón is igyekezett ködösíteni. Arról beszélt, hogy tíz jelölt közül választották ki azt a hármat, akikről aztán a szombati frakcióülésen szavaztak.
A Fidesz azzal reagált Baka jelölésére, hogy egy jogsértő eljárásban vesz részt, szerepvállalásával hozzájárul a demokratikus intézményrendszer lebontásához és Magyar Péter önkényének kiépítéséhez. „Baka András a funkcióját csak addig fogja betölteni, amíg Magyar Péter egy kommenttel le nem váltja. A Tisza-többség bábja lesz, és ezzel neki is tisztában kell lennie.”
A Mi Hazánk más utat választott, mint a Fidesz és a KDNP, saját jelölttel is előálltak. Toroczkaiék Tóth Máté energiajogászt jelölték az államfői posztra, ami más frakciók támogatása nélkül tulajdonképpen csak szimbolikus gesztusnak tekinthető. A Mi Hazánk szerint egyébként Baka András alkalmatlan a köztársasági elnöki posztra, mert elfogadhatónak tartott olyan rendkívüli politikai beavatkozásokat, amikkel szemben korábban pont ő a saját ügyében Strasbourgig ment.
Így zajlik majd az új államfő megválasztása
Maga az államfőválasztás a keddi ülésen lesz, az eredeti napirend szerint 9:40-kor kezdődött volna a folyamat. Magyar Péter posztja alapján ez úgy módosult, hogy előre hozták a többi napirendi pontot, így körülbelül 14 órakor kezdődik a szavazás. A szavazás előtt benyújtják a házelnöknek a jelöléseket, amiből várhatóan egy lesz, mivel ahhoz, hogy valakinek a neve felkerüljön a szavazólapra, az országgyűlési képviselők legalább egyötödének, azaz 40 képviselőnek az ajánlására van szükség. A Fidesz ugye eleve bojkottálja az egész folyamatot, a Mi Hazánknak pedig csak 6 képviselője van.
Ha ez megvan, és érvényes a jelölés, akkor következik a titkos szavazás. Ez vélhetően csak formaság lesz, mivel az új államfő megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadára van szükség, a 141 fős Tisza-frakciónak pedig ehhez bőven megvan a többsége. Ezután kihirdetik a szavazás eredményét, majd 15 óra körül esküt tesz, és beszédet mond a frissen megválasztott köztársasági elnök.
Az új köztársasági elnök a keddi titkos szavazás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon léphet hivatalba. Ez azt jelenti, hogy augusztus 19-én foglalhatja el a helyét az új államfő, így augusztus 20-án már ő adja át az állami kitüntetéseket és díjakat. A Sulyok Tamás helyére lépő új államfő megbízatása az Alaptörvény 17. módosítása értelmében az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre szól.
Frissítés: Magyar Péter posztja alapján módosítottuk a cikkben az államfőválasztás időponját.
