A Fidesz úgy próbálja áttolni a felelősséget Magyar Péterre, mintha ők sehol se lettek volna 16 évig

Alig három hónappal a kormányváltás után megérkezett az első válsághelyzet, amivel Magyar Péteréknek meg kell küzdeniük. A miniszterelnök nemzeti összefogást hirdetett a napok óta tartó hőhullám, a Duna alacsony vízállása és az energiaválság miatt, de az ellenzék szerint az összefogás maximum a szavak szintjén van meg. Orbán Viktor a tusványosi beszédében 133 napot adott a Tiszának, majd ismét eltűnt a nyilvánosságból, és a Fidesz első számú frontpolitikusa Bóka János, a párt alelnöke és új frakcióvezetője lett, aki a volt Orbán-kormány egykori minisztereként faarccal tudja a kamerába mondani, hogy a mostani helyzetért kizárólag a májusban hivatalba lépő kormány a felelős. Nem ez az egyetlen pont, ahol megbicsaklik a támadásba lendült fideszes kommunikáció hitelessége és következetessége.

Amikor múlt csütörtökön már harmadfokú hőségriasztást rendeltek el az ország egész területére, és elkerülhetetlennek látszott Paks leállítása, a Fidesz és a párt parlamenti frakciója még ezerrel a magas üzemanyagárakon, Kapitány István Shell-részvényein pörgött, és egy szóval sem próbálta meg figyelmeztetni a nyilvánosságot, hogy a közelgő hőség miatt baj lehet. Mindezt csak azért fontos megjegyezni, mert péntek délelőtt Bóka János már azzal támadta a kormányt, hogy nem készültek fel idejében a rendkívüli helyzetre, pedig szerinte „hosszú hetek óta lehet tudni”, hogy alakul a Duna vízállása, és hogy „a jelenlegi helyzet bekövetkezik”.

A felkészülés természetesen a kormány feladata, de az ellenzékbe került Fidesz frakcióvezetője még a hétfői parlamenti felszólalásában sem tartotta fontosnak, hogy legalább felhívja a figyelmet az aszályra és a kánikula egyéb következményeire, mint ahogy korábban se igen foglalkoztak ezzel a kérdéssel. A témát az ellenzékből egyedül a Mi Hazánk karolta fel, a párt elnöke, Toroczkai László az elmúlt hetekben többször is beszélt a vízgazdálkodási stratégia hiányáról, és múlt hétfőn is ő említette meg a parlamentben, hogy a dél-alföldi Homokhátságon eltűnt a víz a kutakból.

„Amit most látunk, az a kapkodás, felkészületlenség, alkalmatlanság” – állapította meg pénteken Bóka, és a fideszes kommunikáció fő csapásiránya a hétvégére már az lett, hogy Magyar Péteréket felkészületlenül érte a mostani helyzet, és nem képesek megoldani a válságot, bezzeg Orbán Viktor milyen jól kezelte a hasonló szituációkat az elmúlt 16 évben. Egy videóban még szembe is állították a miniszterelnök július 26-i Hungaroringen tett látogatását azzal, amikor Orbán Viktor a járvány alatt egyeztetésekre járt, vagy a térképet bújta az árvíz idején.

A fideszes Németh Balázs szerint a hétfői parlamenti ülést is azért napolták el, mert Magyar menekül a felelősségvállalás elől, és nem akar válaszolni az ellenzéki képviselők kellemetlen kérdéseire. A Fidesz többi politikusa is elővette a videóiban a 2019-es önkormányzati kampányból jól ismert alkalmatlan jelzőt, amely már akkor sem jött be: Karácsony Gergely legyőzte Tarlós Istvánt a főpolgármester-választáson.

„Önmagában az a tény, hogy az energiaválság közepén frakcióvezetői megbeszélést kell tartani, mutatja, hogy az elmúlt hónapokban a kormányzati felkészüléssel, a kormányzati munkával valami nagyon nem volt rendben”

– fogalmazott Bóka János, miután vasárnap a köztársasági elnök feladatait ideiglenesen ellátó Forsthoffer Ágnes a rendkívüli helyzet miatt egyeztetésre hívta Magyar Pétert és a parlamenti pártok frakcióvezetőit a Sándor-palotába. A Tisza Párt politikai érdekeihez és narratívájához igazodva a cél az volt, hogy közösen azt demonstrálják: most félre kell tenni a pártpolitikai csatákat, és nyugalomra, nemzeti összefogásra van szükség. Ezt a retorikát előszeretettel használja a mindenkori hatalom, hogy az ellenzék kritikáit elnémítsa. Az újdonság legfeljebb most az volt, hogy a Fidesz által megválasztott köztársasági elnökök nem aktivizálták annyira magukat, mint a tiszás Forsthoffer Ágnes.

Bóka a hétfői találkozó előtt azt ígérte, hogy minden szakmai javaslatra „a legnagyobb konstruktivitást fogja a Fidesz-frakció mutatni”, de azt is megjegyezte, hogy szerinte a Sándor-palotában ilyen egyeztetésnek nincs helye, mert „a Sándor-palotának jelenleg nincsen legitim lakója”. A Fidesz elnöksége egyenesen „a Sándor-palota illegális lakásfoglalójának” nevezte az egyeztetést kezdeményező Forsthoffert egy belső körlevélben. Ezzel el is érkezünk a fideszes kommunikáció újabb következetlenségéhez: Sulyok Tamás eltávolítása óta önkényuralomról, diktatúráról beszélnek, és illegitimnek tartják az új köztársasági elnököt. Ezek után nem tűnik túl logikus lépésnek, hogy Bóka elment arra egyeztetésre, amit a leváltott Sulyok Tamás illegitimnek tartott utódja hívott össze.

A Fidesz vezetése valójában csapdahelyzetbe került Forsthoffer vasárnapi meghívása után: ha Bóka nem megy el, akkor Magyar azonnal rájuk sütheti a bélyeget, hogy nem támogatják a nemzeti összefogást ebben a nehéz helyzetben, és valójában nem fontos nekik a magyarok biztonsága. Honnan ismerős ez a retorika? Orbán Viktor előszeretettel élt ezzel a koronavírus-járvány vagy az orosz–ukrán háború kitörése után az akkori ellenzékkel szemben.

Ha Bóka elmegy a találkozóra, akkor utána megvan a lehetősége arra, hogy a sajtótájékoztatón az ő politikai érdekei szerint keretezze az eseményt, és ne kizárólag Magyar Péter narratívája uralja nyilvánosságot. Emellett tette le a garast Fidesz vezetése. Bóka a jelenlétével ugyanakkor lerombolta azt, amit a Fidesz az elmúlt hetekben a köztársasági elnöki pozíció és a jogállamiság megszüntetéséről próbált elmesélni a szavazóinak. Ha valóban diktatúra van, ahogy azt állítják, akkor a hatalom miért egyeztetne az ellenzékkel, és az Orbán Viktor által meghirdetett ellenállás hogyan fér össze azzal, hogy Bóka egy asztalhoz ült Forsthofferrel és Magyarral, és bőszen jegyzetelte a szavaikat?

A Fidesz frakcióvezetője a jó kétórás egyeztetés után megvárta Magyar és Forsthoffer közös sajtótájékoztatóját, majd a Sándor-palota előtt Rétvári Bencével, a KDNP frakcióvezetőjével arról beszélt, hogy az elmúlt 16 év eredménye, hogy egyáltalán még működik a villamosenergia-hálózat, és Orbán Viktor a vízmegtartás és az energiabiztonság szempontjából is jobb állapotban adta át az országot, mint ahogy átvette 2010-ben.

Olyan aprócska részletekre nem tért ki a Fidesz frakcióvezetője, hogy például a politikai fegyverként használt rezsicsökkentés miatt milyen hálózati fejlesztések és karbantartások maradtak el az elmúlt években, vagy hogy az előző kormány mennyire nem foglalkozott a régóta jelzett aszály megelőzésével. Ehelyett a mostani helyzetet igyekezett teljes mértékben a három hónapja hivatalba lépő kormány nyakába varrni.

„Az energiaválság megelőzéséért és kezeléséért a kizárólagos felelősség a magyar kormányt terheli. Ezt a felelősséget nem lehet porlasztani és ezt a felelősséget nem lehet áttolni sem a magyar emberekre, sem a Magyarországon dolgozó cégekre”

– jelentette ki Bóka, és azt is állította, hogy a kormánynak minden eszköz rendelkezésére áll, hogy az előző kormányhoz hasonlóan megelőzze, és kezelje a mostani válságot.

A mondandójának hitelességét a téma szakértőinek és kutatóinak megszólalásain kívül a saját frakciótársa, Lázár János korábbi szavai is cáfolják, aki még építési és közlekedési miniszterként a tavaly decemberi bizottsági meghallgatásán nyilvánosan elismerte, hogy „a kormány hibát követett el, amikor nem épített nagy víztározókat tíz évvel ezelőtt”, és csak olyan árvízvédelmi tározók épültek, amelyek nem alkalmasak a vízvisszatartásra. Lázár igazat adott Keresztes László Lóránt akkori független országgyűlési képviselőnek, aki az Orbán-kormány vízgazdálkodási stratégiáját hiányolta. „Önnek abban teljesen igaza van, hogy az őrültség, hogy kiengedjük az édesvizet, sokkal többet, mint ami az országba bejön, ez egy tarthatatlan dolog.” Arról is nyíltan beszélt akkor a fideszes politikus, hogy az Orbán-kormánynak nincs „egy konzekvens vidékfejlesztési, agráripari szempontokat figyelembe vevő, végigvitt döntése”, és szerinte „a teljes megsemmisülés felé haladunk”, mert „olyan földrajzi, olyan természeti jelenségek vannak, amelyek brutális aggodalomra adnak okot”.

Lázár korábbi szavairól megkérdezték a hétfői sajtótájékoztatón Bókát is, aki úgy reagált, hogy az elmúlt évek kormányzati mérlege nem tökéletes, és minden fejlesztési döntést utólag visszatekintve másként is lehetett volna priorizálni. Majd jött a de.

„Az elmúlt kormányok nem tudják magukra vállalni azt a felelősséget, hogy a jelenleg hivatalban lévő kormány számára minden várható, illetve nem várható problémát és kihívást előzetesen megoldjanak a jelenlegi kormányzat helyett.”

A felelősség kérdése alapjaiban meghatározza a következő hetek politikai csatáit. Magyar Péter is megemlítette a hétfői sajtótájékoztatóján, hogy a mostani válságot jelentős részben az Orbán-kormány mulasztásai okozták, és a rendkívüli helyzet lecsengése után elkerülhetetlen lesz a felelősök megnevezése. Erre várhatóan már a jövő hétfői parlamenti ülésen sor kerül.

A szakértők évek, évtizedek óta figyelmeztetik a döntéshozókat az aszályra, a klímaváltozás következményeire és az Alföld elsivatagosodására. Az Orbán-kormányoknak azonban ez – ahogy Lázár is beismerte – nem volt fontos, sőt: 2012-ben felszámolták a Vízgazdálkodási és Környezetvédelmi Kutató Intézetet (Vituki), és a ma már BYD-nál dolgozó Szijjártó Péter közbenjárásával egymás után hozták be az országba a vízzabáló akkumulátorgyárakat.

Az akkugyárakra épülő iparstratégiát Orbán Viktor még 2023-ban is azzal igyekezett megvédeni a parlamentben, hogy Magyarországot nem sújtja vízhiány, így semmi problémát nem jelent ezeknek a működése. „Magyarországról több víz távozik, mint amennyi bejön. Ez azt jelenti, hogy nekünk van feleslegünk. Azt föl tudjuk fogni. Ha akarjuk, és szükség van rá, azt a vízmennyiséget a magyar csatornarendszeren keresztül bárhova el tudjuk vinni. Ha szükség van rá. Magyarország ma semmilyen vízhiányban nem szenved, és ha az igény nő, akkor képesek vagyunk ezt az igényt kielégíteni” – így hangzott a volt miniszterelnök rosszul öregedő mondása, ami a napokban Lázár János szavaival együtt villámgyorsan terjedt a közösségi médiában, erősen rombolva a Fidesz mostani kommunikációjának hitelességét.

A Fidesz kommunikációjának másik fő csapásiránya, hogy „a nagy válságkezelő” Orbán Viktorhoz képest Magyar Péter nem képes az ilyenkor elvárt nemzeti összefogásra sem. Rétvári Bence a hétfői sajtótájékoztatóján hosszasan sorolta, hogy a miniszterelnök a zárt körű egyeztetésen is hazaárulónak, hazug trógereknek, propagandistáknak, pártkatonáknak nevezte őket. „Nem hiteles, hogy valaki nemzeti összefogást akar és közben ezekkel a jelzőkkel illeti azokat, akik eljönnek és nyitottak arra, hogy egy nehéz helyzetben minél többen fogjunk össze” – fogalmazott a KDNP frakcióvezetője, aki úgy érezte: Magyar csak azért hozta össze az egyeztetést, hogy itt is sértegesse az ellenzéket, ahogy a parlamentben teszi hétről hétre.

Az ellenzéki pártok bevonása szintén nem példa nélküli. Gyurcsány Ferenc 2008-ban a pénzügyi válság miatt hívott össze nemzeti csúcsot, de Orbán Viktorék is egyeztettek néhány kivételes alkalommal zárt ajtók mögött az akkori ellenzékkel. Az egyik ilyen alkalom a koronavírus-járvány elején, 2020-ban volt, amikor a Direkt36 cikke szerint a Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökségre hívták meg a parlamenti pártok vezetőit, hogy átbeszéljék azt a törvénytervezetet, amellyel a kormány felhatalmazást kért, hogy a veszélyhelyzetben rendelettel irányítsa az országot. A találkozó több résztvevő szerint is meglepően konstruktív volt, és az ellenzéket nyilvánosan támadó kormány nem söpörte le rögtön az ellenzéki bírálatokat az asztalról. Az akkori ellenzéki képviselők arra számítottak, hogy még folytatódnak a tárgyalások, másnap azonban kiderült, hogy az Orbán-kormánynak csak azért volt szüksége rájuk, mert gyorsított eljárásban szerették volna átnyomni az időközben benyújtott felhatalmazási törvényt, amelyhez négyötödös többség kellett. Miután ők csak akkor lettek volna hajlandók megszavazni, ha a törvényjavaslat szövegébe bekerül egy időbeli korlátozás, a Fidesz változtatott a stratégiáján.

A Direkt36 szerint Orbán úgy döntött, hogy nem érdemes kompromisszumot kötnie az ellenzékkel, és inkább az általa szívesebben használt konfrontatív megoldást választotta. A Fidesz egy héttel később már az ellenzéki szavazatok nélkül is be tudta vezetni a rendkívüli jogrendet, amit a kétharmados többséggel az idén áprilisi kormányváltásig fenntartott. A nemzeti egységre törekvés helyett ettől kezdve

minden egyes válsághelyzetben sok milliárd forintos hamis kampányt építettek arra közpénzből, hogy az ellenzéket oltástagadónak, majd háborúpártinak nevezzék, és azzal támadják, hogy akadályozzák az ország védekezését és az emberek biztonságát.

Ilyen előzmények után erősen hiteltelen, hogy pont a Fidesz kéri számon a nemzeti összefogás hiányát Magyar Péteren.

A Fidesz a kormánykritikán és a Facebook-kormányzást támadó Facebook-videókon kívül eddig nem tudott érdemi alternatívát felmutatni az elmúlt napokban: cikkünk megjelenéséig semmilyen törvényjavaslatot vagy tervet nem nyújtottak be a helyzet kezelésére, amivel bizonyítani tudnák a választóknak, hogy ők alkalmasabbak lennének az ország vezetésére. Mindössze annyira futotta tőlük, hogy Orbán Viktor ideje alatt ilyen nem volt, és ők úrrá lennének most is a válságon. Úgy tűnik, mintha tényleg csak arra várnának, hogy valóra váljon Orbán tusványosi jóslata, és az energia- és gazdasági válság pár hónap alatt magától elsöpörje a Tisza Pártot.