Az Orbán-kormány vízügyi államtitkára is ellentmondott Orbán korábbi kijelentésének

"Az itt keletkező vizek tekintetében mi a legkevésbé sem vagyunk víznagyhatalom, sőt az egyik legszegényebb ország vagyunk. Az országon tulajdonképpen három ponton folyik be, és számtalan ponton folyik ki a víz” – mondta V. Németh Zsolt, a Fidesz országgyűlési képviselője, az előző kormány vízgazdálkodásért felelős államtitkára a 24.hu-nak.

Ez ellentmond Orbán Viktor korábbi kijelentésének, a volt miniszterelnök a vízzabáló akkumulátorgyárak Magyarországra telepítésének védelmében ugyanis 2023-ban azt mondta a parlamentben, hogy Magyarországot nem sújtja vízhiány, így semmi problémát nem jelent a gyárak működése. „Magyarországról több víz távozik, mint amennyi bejön. Ez azt jelenti, hogy nekünk van feleslegünk. Azt föl tudjuk fogni. Ha akarjuk, és szükség van rá, azt a vízmennyiséget a magyar csatornarendszeren keresztül bárhova el tudjuk vinni. Ha szükség van rá. Magyarország ma semmilyen vízhiányban nem szenved, és ha az igény nő, akkor képesek vagyunk ezt az igényt kielégíteni” – mondta.

A volt miniszterelnök szavai az elmúlt hetekben Lázár János korábbi építési és közlekedési miniszter tavaly decemberben tett kijelentésével együtt kerültek vissza a köztudatba. Lázár tavaly decemberben, még miniszterként, a bizottsági meghallgatásán nyilvánosan elismerte, hogy „a kormány hibát követett el, amikor nem épített nagy víztározókat tíz évvel ezelőtt”, és csak olyan árvízvédelmi tározók épültek, amelyek nem alkalmasak a vízvisszatartásra. Lázár arról beszélt, “őrültség, hogy kiengedjük az édesvizet, „olyan földrajzi, olyan természeti jelenségek vannak, amelyek brutális aggodalomra adnak okot”.

A Fidesz a hetek óta tartó hőhullám, a Duna alacsony vízállása és az energiaválság miatt kapkodással, felkészületlenséggel és alkalmatlansággal vádolta a Tisza-kormányt, Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője például arról beszélt, „hosszú hetek óta lehet tudni”, hogy alakul a Duna vízállása, és hogy „a jelenlegi helyzet bekövetkezik”, mégsem készült fel rá a kormány. Bóka szerint az elmúlt 16 év eredménye, hogy egyáltalán még működik a villamosenergia-hálózat, és Orbán Viktor a vízmegtartás és az energiabiztonság szempontjából is jobb állapotban adta át az országot, mint ahogy átvette 2010-ben. A Fidesz kommunikációs stratégiájának hitelességét a téma szakértőinek és kutatóinak megszólalásain kívül Lázár János korábbi – Orbán Viktoréval ellentétes – kijelentései is cáfolták, erről ebben a cikkben írtunk részletesen.

A 24.hu a témában megkereste V. Németh Zsoltot is, ez Energiaügyi Minisztérium korábbi, vízgazdálkodásért felelős államtitkárát. V. Németh azzal kapcsolatban, hogy lehetett volna többet tenni a vízmegtartásért, azt mondta:

“Mindig lehet többet tenni, de ehhez 300 milliárdos helyett ezermilliárdos nagyságrendű forrásról kéne beszélnünk.”

A korábbi államtitkár szerint vízügyekre 330-340 milliárd forint körüli összeg állt rendelkezésükre, amelyből nagyjából 280 milliárd a víz visszatartására, a vízkészletek növelésére ment el. V. Németh arról is beszélt, Magyarországon az elmúlt évben annyi eső esett, “mint Izraelben, Botswanában, és alig több, mint Marokkóban”, és itt keletkező vizek tekintetében “az egyik legszegényebb ország vagyunk”. V. Németh szerint komoly problémát jelent, hogy ahol természetesen megjelenhetne a víz, most városok és magánföldek vannak. A gazdák az előző kormány Vizet a Tájba! programjában ugyan felajánlhatták az elárasztható területeiket, de

"ha úgy szeretnénk víztározókat létesíteni, mint eddig, és fizetünk annak, akinek a földjét elárasztjuk, ahhoz a világ pénze nem elég.”

V. Németh a lapnak több szükséges intézkedést is felsorolt, amelyek az elmúlt években nem, vagy csak részben valósultak meg, és üdvözölte, hogy az új kormányban a vízgazdálkodás ügye egységesebb lett a Gajdos László vezette Élő Környezetért Felelős Minisztériumban.

A lap megkereste Nagy István korábbi agrárminisztert, aki azonban csak az előző kormány eredményeinek felsorolásával felelt a kérdéseikre, és az Áder János által alapított, rengeteg közpénzzel támogatott Kék Bolygó Alapítványt is, amely az általuk támogatott klímakonferenciákról és természetvédelmi filmfesztiválokról írt. Lázár János nem válaszolt a 24.hu megkeresésére.