A Tisza-frakció egyhangúlag a legalkalmasabb jelöltnek tartja Polgár Juditot az államfői posztra

A fideszes Panyi Miklós és a KDNP-s Máthé Zsuzsa is így tett, előbbinek Pósfai Gábor belügyminiszter tudott megnyugtató dolgokat mondani arról, hogy a „kamu Zsolti bácsi”-ügyet is ki fogják vizsgálni, utóbbi pedig Kapronczai Balázs államtitkár válaszával volt megelégedve, aki azt mondta, nem akarják gyengíteni vagy leépíteni a hit- és erkölcstan oktatásának jelenlegi rendszerét.

Máthé reakciója után a kormánypárti képviselők is tapsoltak, és ezután is volt némi felbolydulás az ülésteremben, az ülést éppen vezető Kőszegi Krisztiánnak kellett rendet tennie, de ő is megjegyezte, hogy nagyon jó látni ezt az együttműködést.

A parlamenti ülésen véget értek az interpellációk, az azonnali kérdések következnek, amiket már nem közvetítünk. Az érdeklődők itt tudják követni videón a hivatalos közvetítést.

A fontosabb mai történések:

• Az Országgyűlés hétfői ülésén átmeneti időre új házelnököt választottak, mert ideiglenesen Forsthoffer Ágnes eddigi házelnök vette át Sulyok Tamás köztársasági elnök megszűnt megbízatását.
• Összehívják az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát, miután Szijjártó Péter volt külügyminiszter a kínai BYD cégnél fog dolgozni.
• Magyar Péter szerint jó, hogy vita indult arról, ki lenne a megfelelő, új köztársasági elnöke az országnak.
• Bujdosó Andrea, a Tisza frakcióvezetője azt mondta: a képviselőcsoport egyhangúlag a legalkalmasabb jelöltnek tartja Polgár Judit sakkozót az államfői posztra. Erről a végleges döntést a következő frakcióülésen hozzák meg.
• A Fidesz-frakció nevében felszólaló Bóka János bejelentette: nem vesznek részt az új köztársasági elnök jelölésében és választásában, és több normakontroll-indítványt is benyújtanak.
• Gulyás Gergely, aki a múlt héten lemondott a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, a hétfői ülés elején nem is volt bent az ülésteremben, aztán később egy rövid időre megjelent, de nem szólalt fel.
  

Így le is zárjuk a közvetítésünket.

Hankó Balázs személyes érintettsége okán kért szót, szerinte Bicskei László államtitkár becsmérelte a szakmai munkáját, politikai nyilatkozatot tett, miközben a tény az, hogy az elmúlt öt év alatt a szabadalmi bejelentések száma megduplázódott, háromszorosára nőtt a KFI-finanszírozás, kétszeresére nőtt a kutatók száma, 60 százalékkal nőtt a doktoranduszok száma, és amit Bicskei szakmaiatlannak nevezett, az pont a látás visszaállításával foglalkozó Roska Botond támogatása volt.

Szabadi István, a Mi Hazánk képviselője a hazai kutatás-fejlesztésről érdeklődött, azt mondta: Magyarországot régen a feltalálók országának nevezték, ma már nem igazán van ez így, és Európa tehetségtemetője lett. A KFI-szektor egyik legfontosabb mérőszáma, a belföldi és külföldi szabadalombejelentések száma tekintetében a huszadik helyen állunk a kontinensen.

Bicskei László államtitkár azt mondta: folyamatosan egyeztetnek kutatóintézetekkel, egyetemekkel, és teljes az egyetértés abban, hogy Magyarországon a tudás és a tehetség megvan, a probléma az, hogy a kutatási eredményekből nem lesznek szabadalmak. Ilyen jellegű párbeszéd a szakma és kormányzat között nem volt eddig. „Mindannyian láttuk az elmúlt évek elhibázott kormányzati koncepcióit” – mondta az államtitkár. A sok szakmai hiba mellett számos klasszikus NER-es visszaélést is találunk mindenhol, mondta, az NKA-botrányhoz hasonlóan Hankó Balázs az NKFIH úgynevezett miniszteri keretéből évről évre több milliárd forintot osztogatott szét, csak idén a választások előtt kétmillió forint került így ki, és már most több százmillió forintnyi olyan projektet találtak, ahol szakmailag nem volt megalapozott a támogatás. Az államtitkár megemlítette a HUN-REN vezetőinek fizetését is.

Azt is mondta, hogy kiemelten fognak támogatni olyan stratégiai technológiákat, mint az MI, a biotechnológia, az egészségipar vagy az űrtechnológia, és a céljuk az, hogy 2030-ra elérjék a 2 százalék GDP-arányos kutatási-fejlesztési támogatást, 2034 végére pedig a 3 százalékot közelítsék. Megígérte, hogy rövidesen részleteiben is be fogják mutatni Magyarország új kutatási-fejlesztési-innovációs stratégiáját.

Szabadi István szerint kevés konkrétum volt Bicskei válaszában, ezért nem fogadja el.

A KDNP-s Nacsa Lőrinc arra volt kíváncsi, hogy mi lesz a jövője a megkezdett egyházi beruházásoknak, Tarr Zoltán válaszában erre egyből azzal kezdte, hogy a Fidesz-KDNP-s képviselők minden felszólalása a csodás eredményeik felsorolásáról szól, de az emberek már döntöttek, a kampánynak vége, nem kell már sorolni ezeket. Szerinte az emberek kimondták, hogy nem kérnek ebből a mázból, ebből a façade-ból – itt volt némi közjáték, ahol Tarr elmagyarázta a könnyen félreérthető szó jelentését, ami ugye, homlokzat –, amik építésében amúgy az előző kormány szerinte nagyon jó volt, de ezek a túlköltekezés mellett korlátoztak az egyházi, vallási közösségeket is.

Tarr szerint az előző kormány megalkuvást és alárendelődést várt az egyházaktól a támogatásért cserébe, ennek a rendszernek fognak véget vetni. A hiteles, nem politikai béklyókban élő kereszténység szerinte nagyon fontos, ezért akarják felszámolni a politikai függőséget, és ezért egyeztetnek folyamatosan az egyházakkal. A beruházásokról is tudnak beszélni, és mint mondta, nem kívánnak felszámolni semmilyen rendszert. Nacsa válaszában azt mondta, Tarr csak pártpolitikai vonatkozásban tudott válaszolni a kérdéseire, és alig beszélt arról, amire kíváncsi volt, ezért nem fogadta el a válaszát.

Hegedűs Barbara a szociális családügyi miniszterhez nyújtott be interpellációt „Mikor szólal meg végre?” címmel. A szolnoki gyerekotthonból eltűnt 11 éves fiú témájában többször kérdezte a minisztert. Mikor szólal meg végre ebben az ügyben, mit tett eddig a visszaélés kivizsgálása érdekében, és lehet-e tudni, hol van most a gyerek, ki gondoskodik róla, tette fel a kérdéseket, és mi jelenleg a hivatalos protokoll olyan esetben, ha egy magánkívüli állapotban lévő 11 éves hátrányos helyzetben lévő kiskorút talál az utcán?

Kátai-Németh Vilmos azt válaszolta: hétről hétre meglepi, hogy mennyire aggódik a képviselő a gyerekekért, ennek semmi nyomát nem látta az elmúlt 16 évben. Tavaly 7 csecsemő halt meg Szolnok megyében a csecsemőotthonokban, mert 40 ezer forintot nem szántak arra, hogy légzésfigyelő monitorokat vegyenek, két és fél nyuszimotor árát, mondta a képviselő.

Hegedűs Barbara azt mondta, ő konkrét kérdésekre várt válaszokat, de nem kapott, ezért nem fogadja el Kátai-Németh Vilmos válaszát.

Az ülés előtt még nem volt ott, de most Gajdos László válasza közben látszott, hogy már ott ül a helyén a Fidesz frakcióvezetője, aki egy héttel korábban, július 13-án jelentette be, hogy lemond a párt parlamenti frakciójának vezetéséről.

Kiváló államfőjelöltnek nevezte Polgár Juditot a Közlekedési és Beruházási Minisztérium parlamenti államtitkára, aki újságíróknak beszélt erről hétfőn az Országházban. Mint mondta, a frakcióülésen beszéltek a témáról, de döntés nem született. Tárkányi biztos abban, hogy bárkit is jelölnek és választanak köztársasági elnöknek, az az elmúlt tizenhat év mind a négy államfőjénél „jobb lesz”. Az államtitkár szavai szerint a frakcióülésen nem volt nagy vita, „érvek, ellenérvek elhangoztak, egy jó hangulatú frakcióülés volt”.

Hozzáfűzte, nagyon örül annak, hogy már arról lehet beszélni, az „Orbán-bábok” után ki lehet például a legfőbb közjogi méltóság, kik lehetnek azok, akik a „dicstelenül távozó, és egyébként politikailag abszolút értékelhetetlen” Sulyok Tamást felválthatják. Az államtitkár arra nem akart válaszolni, hogy Polgár Judit mellett más név is felmerült-e a frakcióülésen. (MTI)

Novák Előd, a Mi Hazánk képviselője afelől érdeklődött, hogy a kormány eltörli-e a kötelező gyerekkori oltásokat, és választhatóvá teszik-e őket uniós mintára. „Miért nem felel senki azért, ha egy gyerek oltástól szenved maradandó károsodást?” – tette fel a kérdést, és a Covid-vakcinákat is szóba hozta, amiknek a mellékhatásairól szerinte a mai napig hallgatnak.

A rendelkezésre álló tudományos tények alapján pontosan a kötelező oltások biztosítják a gyerekek megvédését, a kedvező járványhelyzet megőrzését, ezért a kötelező oltások megtartása prioritás a kormány számára, mondta Svéd Tamás államtitkár. Megjegyezte, hogy a védőoltások egyéni és közös célt is szolgálnak, mivel ha a szülő nem oltatja be a gyerekét, nemcsak a sajátját veszélyezteti, hanem azokat is, akik valamilyen okból nem védettek.

Az Alkotmánybíróság nemrég újra megvizsgálta, hogy az életkorhoz kötött kötelező védőoltások szükséges és arányos alapjog-korlátozásnak minősülnek. Az EU-ban tagállami hatáskörbe tartozik a kötelező védőoltások megállapítása, és van, ahol az általános jó egészségügynek köszönhetően kötelezés nélkül is magas az átoltottság, több másik országban pedig a szamárköhögés újbóli terjedése miatt tettek egyes oltásokat újra kötelezővé.

A Covid-oltásokkal kapcsolatban azt mondta: bizonyítottan jelentős számú súlyos megbetegedést és halálesetet előztek meg. A gyerekkori oltásokkal kapcsolatban pedig ugyan kevés, de van ellenjavallat, és ezeket figyelembe is veszik. Az oltásoknak lehetnek mellékhatásai és szövődményei, ezek alapján a felülvizsgálat folyamatos, az oltáskárosultak számára pedig a jogszabályok pereskedés nélküli kártalanítási lehetőséget biztosítanak.

Svéd Tamás azt mondta, a Mi Hazánk ismét tudományellenes, oltásszkeptikus és a magyar oltási rendről valótlan állításokat tevő csoportokat karol és hangosít fel, kétséget keltve ott, ahol a tudományos eredmények egyértelműek.

Novák Előd azt mondta: elfogadhatatlan a válasz, a szülők nem azt tapasztalják, amit Svéd mond. A Covid-diktatúra visszaéléseit a kormány nem kívánja kivizsgálni, és egy húron pendülnek a Fidesszel.

A KDNP-s Máthé Zsuzsa szerint nincs társadalom szilárd erkölcsi alapok nélkül, a hit- és erkölcstan 2013-as bevezetése pedig azt a felismerést tükrözte, hogy az iskola feladata a jellem formálása is. Szerinte ez a szülők világnézeti hovatartozását is tiszteletben tartja, hiszen választhatják az etikát is helyette. Az utóbbi hetekben viszont Máthé szerint felmerültek olyasmik, hogy a hit- és erkölcstant át kellene gondolni, átalakulhat az oktatás. A kérdése az volt, hogy a hit- és erkölcstan szerepe csökkenhet-e, tekintettel arra, hogy ez szerinte nem egy kísérlet volt, hanem egy működő rendszer, nem egy szűk szakmai területről van szó, a hitoktatók munkája pedig túl is mutat a szakmai munkán, a munkájuk erősíti az összetartozást.

Kapronczai Balázs államtitkár erre azt válaszolta, hogy a kormány kiemelt szerepet tulajdonít a gyerekek harmonikus fejlődésének, a hit- és erkölcstan oktatásának jelenlegi rendszere pedig biztosítja a szülők világnézeti szabadságának érvényesülését és az erkölcsi nevelést. A kormány ezt a választási lehetőséget fontosnak tekinti, a jelenlegi rendszert rövid távon nem is akarják átalakítani. Hosszú távon viszont ez is társadalmi vita alapja lesz majd, szakmai elemzéseken alapuló egyeztetés lesz majd erről. Kapronczai azt mondta, egyértelműen kijelentheti, hogy nem akarják gyengíteni vagy leépíteni a jelenlegi rendszert. Máthé Zsuzsa megköszönte a választ, és azt mondta, elfogadja azt.

Panyi Miklós, a Fidesz képviselője két ügyben fordult az Országgyűléshez: az egyik a 11 éves, Magyar Péter saját elmondása szerint bedrogozva talált kisfiú, Martin ügye, a másik ügy a „kamu Zsolti bácsi”-ügy. Megkérdezte, hogy a folyamatban lévő ügyekben milyen garanciát fognak tenni a miniszterelnököt és testvérét érintő ügyek során.

Pósfai Gábor azt mondta erre: a kérdése eléggé megkésett, az elmúlt években több alkalommal lett volna alkalma kiállni a pártatlanságért. „Egy eljárás jogosságát, törvényességét nem az én tisztem eldönteni. Egy politikus sem szólhat bele nyomozásokba” – mondta, megjegyezve, hogy a Tisza-kormány azt vállalta, hogy visszaállítja a rendvédelmi szervek politikamentes működését. A nyomozások politikamentesek, a rendőrség önállóan végzi a munkáját, mondta.

Szerinte tucatjával vannak nyomozások, amelyek indokolatlanul hosszú ideig álltak, mert többségek a korábbi évek állami működésének kiszolgálóihoz kapcsolódott. Pósfai megígérte, hogy ezeket az ügyeket is maradéktalanul ki fogják vizsgálni, és ha szükséges, minden volt és jelenlegi politikai felsővezető vagy a családjaik ügye is ki lesz vizsgálva.

Megjegyezte, hogy a mentelmi joggal rendelkező személy által elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozás kizárólagos ügyészi hatáskörbe tartozik, így nem sok értelme van annak a feltételezésnek, hogy a miniszterelnök őt, a belügyminisztert utasítaná bármilyen nyomozás kapcsán.

140 igen szavazattal, 0 nem ellenében, 2 tartózkodással kijelölték Hallerné Nagy Anikót az Országgyűlés házelnökének, miután Forsthoffer Ágnes az államfői feladatok ellátásával egyidejűleg nem tudja betölteni ezt a pozíciót.

Magyar azt mondta: abszolút egyetért azzal, hogy a Nemzetbiztonsági Bizottságnak ki kell vizsgálnia Szijjártó Péter „manővereit”. Üzent azoknak, akik azt mondják, nem történik semmi: szerinte korábban nem tettek volna sokat arra, hogy egy hét alatt szétesik a volt állampárt. „Gulyás Gergely: out, Szijjártó: out, Polt Péter: out, Lomniczi Zoltán: out, Lázár János eltűnt, Sulyok Tamás nincs” – mondta. „Van itt egy név, ami fájóan hiányzik a sorból: a legfőbb ügyész.” Szerinte a magyar társadalom 90 százaléka egyetért abban, hogy Polt Péter utódja, Nagy Gábor Bálint nem maradhat a helyén.

Magyar beszélt a szerbiai robbantási kísérletről és az aranykonvoj-ügyről is. Most is zajlik egy átfogó vizsgálat, de a legfontosabb vizsgálatnak a legfőbb ügyészségen kell megtörténnie, ami addig nem következik be, amíg a fideszesek bábja ott van. Felkérte Forsthoffer Ágnest, mint gyakorló köztársasági elnököt, hogy terjessze a Ház elé a legfőbb ügyész mandátumának visszavonását.

Szűcs Gábor azt mondta: tényleg vállalhatatlan a kijelentés, amit Szakács István mondott Karsai Dániellel kapcsolatban. Feltette a kérdést, hogy Magyar akkor vállalja-e a felelősséget Kulcsár Krisztián anyázásáért Lezsák Anna sérelmére.

Velkey György szerint öt nappal ezelőtt végleg eldőlt, hogy Szijjártó Péter korábbi miniszteri tevékenységét hogy kell értelmezni, mert amikor valaki a döntéshozói cégből egyenesen ahhoz a külföldi céghez igazol, amelynek magyarországi terjeszkedéséért lobbizott, amelynek vezetőivel tárgyalt és amelynek óriási állami támogatásokat taposott ki, akkor az emberek joggal teszik fel a kérdést, hogy kinek az érdekeit is szolgálta. Velkey szerint ez persze nem meglepő, hiszen már korábban megmutatta, kicsoda valójában, mert szerinte megmagyarázhatatlan döntéseket hozott, lelkesen építette a kapcsolatot Oroszországgal, Moszkvába járt, nem zavarta, hogy orosz hekkerek garázdálkodtak a külügy szerverein,

és akit még Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is kinevetett, amikor felhívta őt, hogy ha segítségre van szüksége, csak szóljon neki.

Szijjártó szerinte az utolsó ciklusa alatt 5 milliárd forintot repkedett el magángéppel, amit esztelen pénzégetésnek nevezett, és ma már arra sem tud választ adni, hogy mostanra milliárdosok-e vagy sem. Az elmúlt időszakban több száz olyan diplomataútlevelet vontak vissza, amelyekkel évekig visszaéltek Szijjártó minisztersége alatt, ki tudja milyen nemzeti érdekek mentén. Szijjártónak külügyminiszterként korábban hozzáférése volt érzékeny nemzebiztonsági adatokhoz. Ez a külügyminiszter igazolt most egy olyan kínai vállalathoz, amely mellett nemrég ő lobbizott, és amelynek a vezérigazgatója a Kínai Kommunista Párt tagja. Szerinte ez rendkívül súlyos, ezért felkérte az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságát, hogy vizsgálja ki, milyen nemzetbiztonsági kockázatot jelentett Szijjártó tevékenysége.

Máthé Zsuzsa személyes érintettség okán válaszolt Magyar Péternek, azt mondta, hogy nem fogadja el Magyarország miniszterelnökétől sem, hogy azt mondja, megsértette Karsai Dánielt, és elvárja, hogy bocsánatot kérjen tőle.

Magyar azt mondta, kereste a szakmai érveket Szűcs Gábor felszólalásában, de csak azt tudta meg, hogy szabadidejében Rákosi Mátyás idézeteket olvasgatott, vagy hogy a fideszes képviselő két perc alatt el tud jutni Szakács Istvántól Aquinói Szent Tamásig. De ha már felmerült Karsai Dániel és Szakács István neve is, akkor felidézte, hogy Szakács korábban azt mondta Karsainak, hogy vegyen be két doboz Xanaxot, aztán viszontlátásra, és erre felhúzva megkérdezte, hogy nem szégyellik-e magukat. Szakács akkor vissza is vonult, aztán most ezt az embert ünneplik, ennek csinálnak reklámot.

A miniszterelnök azt mondta, várja az érveket, de nem hallotta Szűcs felszólalásában, hogy miért is van veszélyben az alkotmányosság, miután Orbán Viktor sorra kapkodta le az államfőket a posztjukról. Azt is felrótta Orbánnak, hogy húsz éve nem volt hajlandó kiállni egy vitára senkivel, szerinte most dől össze minden, és közben „Don Hatvanpuszta” röhög a fideszeseken, és tízezer dolláros jeggyel nézi a vb-meccseket a családtagjaival. Szerinte visszás, hogy a fideszesek védik a jogállamiságot egy történelmi felhatalmazással rendelkező párttól, ami nem is árult zsákbamacskát.

Szűcs Gábor fideszes képviselő azt mondta: holnap 70 napja, hogy megalakult az új kormány, az eredmények magukért beszélnek. Ezt a Tisza-frakció hosszan megtapsolta.

Gyorsan pontosított Szűcs: arra gondolt, amit a Tisza a működő és emberséges Magyarországért tett, vagyis például hogy korlátozzák, ki meddig lehet képviselő a parlamentben, vagy hogy így távolítják el a köztársasági elnököt, vagy hogy bevisznek egy családapát terrorcselekménnyel való bűntett gyanúja miatt. Szerinte az ügynökség azt mondta, hogy meg sem lehetett volna gyanúsítani Szakács Istvánt, és a felsoroltak több nemzetközi egyezség szabályait sértik. Később Rákosi Mátyástól idézett, párhuzamot vonva az akkori alkotmányozási folyamat és a mostani között.

Magyar azt mondta, szívesen beszél Máthé Zsuzsa képviselővel, de botrányosnak tartja, hogy Pócs János egy ilyen komoly témánál is ül ott egy villogó szemüveggel, és „vigyorog, mint egy félbolond”. Szerinte az eutanázia kérdése, a palliatív ellátás rengeteg magyar családot érint, ő maga is végigkövette a nagyszülei utolsó hónapjait, és rendkívül nehéz volt otthonápolót vagy hospice-ellátásban ágyat találni. Szerinte elég visszás, hogy most egy KDNP-s képviselő feláll, és elkezd erről beszélni, miközben, amikor Karsai Dániel bement a parlamentbe, akkor rá se néztek, végig sem hallgatták.

Azt is mondta, hogy ezt nem a KDNP-s képviselők fogják szabályozni, hanem a magyar emberek, és arról beszélt, hogy a korábbi kormány nem tudta csillapítani az érintett emberek utolsó napokban érzett fájdalmát. Magyar szerint a Tisza-frakció nem akarja megmondani, hogy hogyan kellene élni a magyar embereknek, többek közt az eutanáziáról is lesz társadalmi, szakmai egyeztetés, ezt sem fogják az emberek, szakértők nélkül eldönteni, itt többek közt Máthé Zsuzsa is el fogja tudni mondani a véleményét.

Hitében és életszeretetében meggyengült civilizációban élünk, mondta Máthé Zsuzsa KDNP-s képviselő. „A transzcendens valóság létét elutasító liberális tömegdemokrácia szavazatmaximalizálásra épül, logikájával ellentétes minden olyan ügy felvetése, ami korlátot szabhat az egyénnek bármiben. Én azonban nem törekszem népszerűségre” – fejtette ki.

A francia parlament a napokban elfogadta a halálba segítésről szóló törvényt, mondta, ami szerinte drámai szakítás az életről való gondolkozás európai hagyományával, hogy enyhítve a szenvedést minden embert élete természetes végéig kell kísérni, segíteni. Szerinte ez alapjában változtatja meg például az öregséghez, a fogyatékossághoz való viszonyt.

Megemlítette Zeller Juditot, aki jelenleg a szociális és családügyi minisztérium helyettes államtitkára, aki a Benelux államok szabályozását tekintené megfelelőnek. Az alkotmányozás folyamatára készülve szerinte nem alaptalan a kérdés, hogy ezeket a kérdéseket megnyithatják-e, ők ezt nem javasolják. Azt mondta, a kereszténység válaszai világosak ebben a tekintetben.

A miniszterelnök szerint történelmi nap, tényleg nagy lehet a verseny a Fidesz frakcióvezetői posztjára, ha már Toroczkai is a Transparency Internationalre hivatkozik, akkor komoly lehet a probléma, ilyet is ritkán lehet hallani. Magyar ezután belekezdett egy sztoriba arról, hogy 1989-ben volt egy négyigenes népszavazás, akkor Bóka János még az SZDSZ-ben volt. 1989-ben többek közt azt szavazták meg, hogy ne a nép válassza a köztársasági elnököt, kis híja volt, de meglett. Ezt az SZDSZ és a Fidesz közösen támogatták, kiharcolták, hogy letolják a többi párt torkán, hogy egy paktumnak köszönhetően inkább ők nevezhessenek államfőt, ezzel bebetonozták Göncz Árpádot, akit mondjuk így is kedveltek az emberek.

2000-ben Mádl Ferencet nevezte ki a Fidesz, senkivel nem egyeztette, Orbán Viktor ezt egy rádióinterjúban mondta el. 2005-ben aztán egyszer volt egy furcsaság, az SZDSZ puccsa miatt Sólyom Lászlót nevezte a Fidesz és az MSZP. Aztán jött Schmitt Pál, és a Fidesz sorra jelölte a bábokat, Schmittet egy Magyar Nemzetben megjelent cikkben mondatták le, szóval szerinte nem kellene beszélniük a jogállamiságról. Aztán odaültették Áder Jánost, aki állami pénzből körbeutazta az országot, Orbán Viktor bábmesterként rángatta a köztársasági elnököket, eközben a Tiszánál komoly diskurzus van minden jelöltről szerinte.

Toroczkai a vitapartnerek kölcsönös tiszteletéről beszélt, ami szerinte nagyon gyorsan véget ért, majd hiányolta, hogy a köztársasági elnöki választással kapcsolatban a kérdéseire nem kapott választ Magyartól.

Szakács Istvánt elvitte a rendőr és Szabó Bálint börtönbe került, ehhez képest a Transparency Internationalnek kellett feljelentést tennie a Baross Gábor Tőkeprogram ügyeivel kapcsolatban, ahol 281 milliárd közpénzről van szó, itt nem a hatóságok intézkednek. Reméli, hogy ez nem amiatt van, hogy Jellinek Dániel is az érintettek között van, aki megvette Magyar lakását korábban. „Hogy sikerült a több millió honfitársunk közül pont Jellinek Dánielt megtalálni, akinek kellett az ön garzonlakása?” – tette fel a kérdést.

Pócs János személyes érintettsége kapcsán szólalt fel, és egyből azzal kezdte, hogy nem 500 ezer forintba került a szemüvege, aztán elkezdett arról beszélni, hogy az ő videózásánál most látszik, hogy villog a lámpa, bezzeg mikor Magyar Péter diktafonozta a feleségét, azt nem jelezte semmi.

Pócs menet közben összeveszett a házelnökkel is, de hiába próbálta neki elmagyarázni, hogy ez nem személyes érintettség, ahogy az sem, hogy korábban egy házbizottsági ülésen Magyar állítása szerint verte az asztalt, hogy legyen betiltva a videózás. Pócs még párszor megpróbálta elmondani, hogy miért személyes érintettség ez, de végül nem nagyon volt semmilyen kifutása a felszólalásának a diktafonozáson kívül.

Magyar szerint furcsa, hogy azok az emberek követelik a beszédírója lecserélését, akik „szinte szóról szóra ugyanazt a bullshitet előadják minden héten”.

Azt mondta, hogy eltöröltek több adót, például az ebadót, amiről a fideszesek azt hazudták, hogy a Tisza-kormány fogja bevezetni, holott a Fidesz javaslatára több önkormányzat vezette be az országban.

„Tudjuk, miért ilyen idegesek. Tudjuk, hogy milyen oligarchák állnak maguk mögött” – mondta, és hozzátette, hogy meg fogják szüntetni a bizalmi vagyonkezelők adóelkerülési gyakorlatait. „Én értem, hogy ez gyásznap az oligarcháknak” – mondta, és megemlítette Seszták Miklós nevét.

Azt is mondta, hogy vége lesz annak, hogy a globális nagyvállalatok adóelkerülési megoldásokkal pénzt húznak ki a magyar emberek zsebéből. „Véget vetünk annak a gyakorlatnak is, hogy az önök maffiafőnöke, aki eltűnt, és aki tegnap tízezer dolláros, három és fél millió forintos jeggyel a családjával és az oligarchiáival együtt nézte a meccset, miközben itt önök alkotmányos válságról, a jogállam végéről, fekete vasárnapról fantazmagóriálnak” – tette hozzá. „Úgy látom, hogy a miniszterelnök úr, az előző, nem vette olyan komolyan ezt az alkotmányos válságot.”

Bókától azt kérdezte, hogy neki nem fáj-e, hogy magára hagyta őt „a hajóskapitány”, mert szerinte a Fidesz-szavazóknak biztosan fáj. Azt is mondta, hogy Bókához képest Gulyás Gergely maga volt a hurrikán.

Magyar gratulált Pócs Jánosnak az új félmillió forintos kamerás szemüvegéhez, és azt mondta: olyan, mint egy piti tolvaj. „Legyenek büszkék nagyon Pócs János csalóra” – tette hozzá.

Bujdosó Andrea azzal kezdte, hogy esküjében azt mondta, képviselőségét a magyar nemzet javára gyakorolja. Ehhez képest szerinte Toroczkai néhány százezer embert képvisel, Bóka 2,5 millió embert képvisel, Rétvári pedig senkit sem képvisel, ők a Tisza-frakcióban 141-en az egész országot képviselik. Mint mondta, a magyar államfő kifejezi a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, Sulyok szerinte egyik követelménynek sem felelt meg.

A parlamentben sok minden elhangzott a köztársasági elnökkel kapcsolatban, ez alapján Bujdosó szerint alapvető eltérés van az ellenzéki képviselők és a magyar emberek túlnyomó többségének megélése között.

Szerinte a parlamentben ülő képviselők úgy tesznek, mintha az elmúlt 16 évben egy normális, alkotmányos demokráciában éltünk volna, és ebben zajlott volna le a választás, míg az emberek egy elnyomó rendszerként élték meg. A köztársasági elnök viszont erről sosem szólalt meg, ahogy arról sem, hogy Magyarországon szerinte nem volt piaci verseny, a kultúrában, a tudományban, a sportban is csak az létezett, aki a Fidesz mellett állt. Sulyok nem szólalt meg erről, és a gyermekvédelemben történt visszaélések kapcsán sem, nem lehetett hallani a nemzet hangját.

Bujdosó szerint a Tisza győzelme nem azt jelenti, amit a működő politikai váltógazdaságokban egy győzelem jelenteni szokott, a Tisza mögött egy egyértelmű akaratot kifejező mozgalom állt, ami azt üzente: vége van. Az Orbán-kormány 2010-ben történelmi lehetőséget kapott a társadalmi konszenzus létrehozására, de ezzel nem élt, most az ő feladatuk, hogy lebontsák a NER-t. Bujdosó azt mondta, a Tisza-frakció egyhangú álláspontja szerint Polgár Judit a legalkalmasabb jelölt az államfői posztra. Erről a végleges döntést a következő frakcióülésen hozzák meg.

Bóka János azt mondta: Polgár Judit hétvégi bejelentése nem egészen úgy sikerült, ahogy Magyar tervezte. „A miniszterelnök úr azt mondta, hogy tiszta lappal indulunk, de nem tiszta lappal indulunk, hanem Tisza-lappal” – mondta, hozzátéve, hogy az Alaptörvény 17. módosítása mindent megváltoztatott. Sulyok Tamást pedig az 1990 utáni időszak legutolsó legitim köztársasági elnökének nevezte, majd idézett a beszédéből, amit akkor posztolt, amikor bejelentette: aláírja az alkotmánymódosítást.

Egy demokráciában nem a többség szokta eldönteni, hogy a kisebbség nevében kivel hajlandó vitatkozni, mondta, megjegyezve, hogy a képviselőik többségét kizárták abból, hogy 2030-ban újra a választók bizalmát kérjék.

Szerinte a tiszások a hatalom kizárólagos birtoklása felé tesznek lépéseket, ők a rendelkezésre álló eszközeikkel mindent meg fognak tenni ez ellen, ezért több normakontroll-indítványt is be fognak nyújtani a következő napokban.

„Magyarország ma a nyílt hatalmi önkény állapotában van, és ezért a felelősség kizárólag a Tisza Párt alkotmányozó többségét terheli” – mondta. Bóka is kiemelte valamiért, hogy Magyar egy órával a foci-vb döntője előtt jelentette be, hogy szeretné Polgár Juditot köztársasági elnöknek, ami Polgárnak és a köztársasági elnöki pozíciónak is méltatlan. Szerinte bárkit állítanak oda, az ő életműve, élete és személyisége fog áldozatul esni a Tisza Párt politikai machinálásának. Bejelentette, hogy ők nem fognak részt venni az új köztársasági elnök jelölésében és választásában.

A KDNP részéről Rétvári Bence reagált Magyar szavaira, szerinte a köztársasági elnökös rész volt a legérdekesebb, mert Novák Katalin beiktatásakor Magyar Péter is ott ült a fideszesek között, és egy korábbi kép alapján felállva tapsolt ekkor. Szóval szerinte visszás, hogy egy annak ellentmondó kinevezésnek tapsolt, amiről most beszélt, hiszen senki nem kényszerítette őt erre. Rétvári szerint furcsa, hogy Magyar ki sem merte mondani Polgár Judit nevét, mert ez a kérdéskör a saját táborát is megosztja. A szombati felvetés után vasárnap már be is jelentették Polgár nevét, miközben korábban a legszélesebb körű társadalmi egyeztetést ígértek, és végül még a Tisza Párt egyik belsős csoportjában is korlátozták a véleménynyilvánítást szerinte.

Rétvári szerint ilyen defenzív még sosem volt Magyar a parlamentben, a történelmi felelősség kapcsán pedig inkább azt érdemes boncolgatni szerinte, hogy egy köztársasági elnököt elmozdítottak a székéből egy alkotmánymódosítással anélkül, hogy bármilyen jogszabálysértést elkövetett volna. Szerinte erre 10-20 év múlva is emlékezni fognak. Rétvári ezután a kölcsönös egyetértést is felrótta Magyarnak, aki a parlamentben olyan szavakat mond, hogy aljas, tróger, agyhalott és maffia. Szerinte az, hogy Magyar ezekkel a szavakkal dobálózik az Országgyűlésben, ellentmond azzal, hogy most egyetértést szeretne.

Azt is felrótta a miniszterelnöknek, hogy állandóan az ellenzéki képviselőkről beszél, nem a saját kormányzásukról.

Rétvári visszautasította, hogy hosszú dicstelen korszaknak nevezte a Fidesz–KDNP kormányzását, hiszen háromszor nagy többséggel újraválasztották őket, Magyar Péter is így tett 14 évig. Ezután hosszasan sorolta, hogy milyen eredményeket értek el 16 év alatt, a családtámogatásoktól a pedagógusfizetéseken át az adókedvezményekig, de még a fővárosban is rengeteg minden épült szerinte. A Tisza eközben elmódosítja a köztársasági elnököt a hivatalából, és nem beszél a 480 forintos benzinről, a családi pótlék megduplázásáról, a multik és a bankok állítólagos segítéséről.

Toroczkai László azt tanácsolta Magyar Péternek, hogy cserélje le a beszédíróját, mert tegnap este bejelentette, hogy Polgár Juditot fel fogja kérni köztársasági elnöknek, és nem volt széles körű társadalmi egyeztetés, Magyar pedig együttműködésről és kölcsönös tiszteletről beszél.

„Beszél itt önmérsékletről, de milyen önmérséklet volt miniszterelnök úr részéről a múlt héten?” – kérdezte Toroczkai arra utalva, hogy félbeszakadt az ülés azért, mert valaki telefonozott. „Kár, hogy nem látja az egész ország, hogy mit csinál zárt ajtók mögött” – mondta. Azt is mondta, hogy a titkosszolgálatok fejévé a Tisza kampányfőnökét nevezték ki, ezért a képviselők nem fogják odaadni a mobiltelefonjukat az Országgyűlés ülése előtt, és hogy Magyar megfenyegette őt, hogy a 12 éves mandátumkorlátozás lehet még 8 év is.

„Ön már eldöntötte egymagában, hogy Polgár Juditot fel fogja kérni” – mondta, megjegyezve, hogy minden magyar büszke lehet Polgár sakkteljesítményére. Szerinte Polgár egyelőre nem bizonyította, hogy alkalmas, nem szólalt fel az előző rendszerben, és a határon túli magyarokért sem, és azt is meg kell vizsgálni, hogy van-e más állampolgársága is a magyaron kívül.

Rákérdezett, hogy mi van a tavalyi feljelentéseivel, például a végrehajtó maffiával kapcsolatban, nem gyorsultak fel a dolgok, mondta, a nyomozás továbbra is áll, de nem tudjuk továbbra azt sem, hogy ki az a Zsolti bácsi.