Kormányszóvivői tájékoztató: Érdekes dologra bukkantak az Orbán országjárásán a tüntetőkre küldött egyik emberről

Az MTI kérdése nyomán kiderült, hogy a társadalmi egyeztetés lezárulta után a napokban benyújtják a vagyonvisszaszerzési hivatalról szóló törvényjavaslatot, várhatóan ma vagy holnap megtörténik ez. A vényköteles gyógyszerek és az egészséges ételek áfacsökkentésén is dolgozik már az egészségügyi minisztérium, az orvosi rendelvényre kötött gyógyszerek az elképzelések szerint áfamentesek lesznek de ezt az adócsökkentést nyilván nem lehet a pénzügyminiszter nélkül megtenni. Jelenleg vizsgálják a lehetőségeket, szorosan együttműködik a pénzügyminiszter és az egészségügyi miniszter.

A kormány döntött a Right-to-repair európai uniós irányelv magyarországi alkalmazásáról – jelentették be a kormányszóvivők. Ez azt jelenti, hogy a gyártók kötelesek lesznek minden javítható termékre javítási szolgáltatást nyújtani. A jogszabály értelmében a gyártóknak kötelessége lesz minden pótalkatrészt észszerű áron értékesíteni.

A Kontroll.hu a NAV csütörtöki közleményéről kérdezett, amely szerint az adóhatóság nem talált bűncselekményre utaló jeleket az úgynevezett aranykonvoj-ügy vizsgálatakor. Köböl Anita erre azt mondta: folyamatban lévő nyomozásról nem tudnak információt adni.

A Pénzügyminisztérium folyamatosan vizsgálja a költségvetést, amíg nincs konkrét döntés, addig nem lehet semmit elmondani például arról, hogy mi lesz az Otthon Start hitellel, amiről az elmúlt napokban olyan sajtóhírek jelentek meg, hogy minimum szigoríthatnak rajta. Kármán András pénzügyminiszter jelenleg a teljes költségvetést vizsgálja, nyilvánvalóan a költségoptimalizálás lesz a cél, de egyelőre nem született döntés az Otthon Start ügyében sem. Az itt is elhangzott, hogy a jó döntéseket szeretné megtartani a kormány. A Mol esetleges vezetői átalakításáról a kormányszóvivő annyit mondott, hogy nem született ilyen döntés.

A Telex arra kérdezett rá, hogy igaz-e, hogy a magyar fél a teljes keretnél kisebb összeget igényelne csak az európai uniós SAFE hadiipari hitelből. Magyar Éva szerint pontos összeget nem tudnak mondani, de a kormány azt szeretné, hogy a pénzből ne csak védelmi funkciójú, de a lakosságot is szolgáló beruházásokat tudjanak végrehajtani.

Magyar kiemelte, hogy ez egy hitel, amit valamikor majd vissza kell fizetni, ezért a magyar kormány kétszer meggondolja, hogy mennyit hív majd le belőle. Azt, hogy pontosan milyen projektekre költenének ebből, nem akarta elárulni.

A Telex rákérdezett arra, hogy a 4iG-nek lehet-e szerepe ezeknek a pénzeknek a felhasználásában, amire Magyar Éva azt mondta, hogy erről még nem született kormánydöntés.

Augusztus végéig fogja a kormányzat módosítani a 2026-os költségvetést, a 2027-es pedig októberben születik majd meg. A kormányszóvivő nem válaszolt a konkrét kérdésre, hogy mi fog történni például a 25 év alattiak szja-mentességével, csak leszögezte, hogy a kormányzat meg fog tartani minden jó döntést. Azt is hozzátette, hogy az árrésstopot nem tárgyalta a kormány. A NATO-ról is érkezett kérdés, itt az derült ki, hogy Magyar Péter miniszterelnök több ország vezetőivel is tudott kétoldali tárgyalásokat folytatni, valamint kiderült, hogy Magyarország 2035-re teljesítené az 5 százalékos NATO-hozzájárulást, 2031-ig pedig a 2,5 százalék elérése a cél.

Több tízmilliárd forinttal támogatta a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Orthodox Exarchátus egy budapesti projektjét az előző kormány – jelentették be a szóvivői tájékoztatón.

A pénzből két, a budapesti Palotanegyedben található ingatlant kaptak, amelyeket fel kellett volna újítani, és amelyekben „diológusakadémiát” és „lelkiségi tudományos központot” alakítottak volna ki. Ez mostanáig nem fejeződött be.

A kormányszóvivők szerint az egyháznak Magyarországon ezer-kétezer követője van. A központ létrehozásának költségei többszörös szerződésmódosítás után 34,2 milliárd forintra nőttek.

A jelenlegi kormány szerint a projekt dokumentációja hiányos, az abban szereplő adatok részben ellentmondanak egymásnak, nem átláthatóak, és felmerültek összeférhetetlenségi kérdések is. A szóvivők szerint felmerül a költségvetési csalás, az ahhoz kapcsolódó ellenőrzési kötelezettség elmulasztása, és hamis magánokirat felhasználása, ezek miatt feljelentést tettek.

2021 decemberétől 2026 júniusáig megközelítőleg 31,2 milliárd forintot fizetett ki a Veglegestorles.hu oldalnak az NMHH törlőkódokért cserébe – jelentette be Köböl Anita. Az NMHH költségvetésében ebben az időszakban évente 10 milliárd forint szerepelt egyéb kiadásként.

A kormány gyanúja szerint a pénzt nem tényleges adattörlésért fizették, hanem csak az adattörlési kódokért, amelyeket nem mindig használtak fel. Ez felveti a bűncselekmény gyanúját, ami miatt feljelentést tettek.

A Miniszterelnökségen zajló vizsgálat alapján nem magánszemélyként vett részt az Orbán Viktor fórumán erőszakosan fellépő fekete ruhás ember, aki korábbi állítása szerint magánszemélyként vett részt az eseményen. Az átvilágítás szerint a férfi szervezetten, a Fidesz munkatársaként vehetett részt az eseményeken, a Miniszterelnökség munkatársai találtak egy dokumentumot, amelyben személyi titkárként, fidesz.hu-ra végződő címmel szerepel. Így felmerül, hogy a fekete ruhások szervezetten léptek fel az ellentüntetőkkel szemben.

Az Orbán országjárásán feltűnő csapatról többször is beszámoltunk a Telexen, közülük többeket azonosítani is tudtunk.

Elindult a mindenki által ismert Tisztítótűz művelet – mondta Köböl Anita a sajtótájékoztató következő szekciójában. A művelet célja elmondása szerint a korrupció felszámolása és az előző években kilopott állami vagyon visszaszerzése, amit az oktatásra és az egészségügyre szeretnének fordítani.

A sajtótájékoztatón öt olyan ügyet mutatnak be, amelyeknél a kormány korrupció gyanújára bukkant, és ahol a kormány hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tett. Magyar Éva hét olyan civil szervezetet sorolt fel, amelyek az elmúlt 5 évben összesen 1,52 milliárd forint állami támogatást kaptak, amelyet ők az új kormány szerint részben egymást átfedő programokra költöttek el.

Magyar Éva nem mondta az érintett nevét, de azt mondta, hogy a hét szervezetet egy fővárosi fideszes képviselőjelölt és más személyek kötnek össze. A hét szervezet közül az egyik a Ficsok – Fiatal Családosok Klubja, amelyet Király Nóra, a Fidesz csepeli jelöltje vezetett.

Azonnali vizsgálatot rendelt el a kormány az Observer Médiafigyelővel kötött szerződésekkel kapcsolatban. A vizsgálat alapján a szerződésekben szereplő díjazás messze meghaladja az infláció mértékét, a díjnövekedés a rendelkezésre álló adatok alapján nem áll egyértelmű arányban a szolgáltatási tartalom változásával, ezért vizsgálandó a túlárazás gyanúja. A feljelentésben szereplő piaci összehasonlítás alapján hasonló minőségű médiafigyelő szolgáltatások lényegesen olcsóbban is elérhetőek lettek volna a kormányszóvivő szerint.

Mivel az e-beutalók rendszere jelenleg még mindig nem működik megfelelően, és további fejlesztésekre van szükség, hogy ez megváltozzon, a kormány úgy döntött, hogy 2027 augusztusáig meghosszabbítja az e-beutalók kötelező használatához kapcsolódó szankciók bevezetését, vagyis egy év türelmi időt adnak.

A kamara működésére és feladatellátására vonatkozó egyeztetésen véleményezték szakmai szervezetek az agrárminisztérium javaslatait. A lényeg, hogy szakmai működést segítő kamarai működés jöhessen létre. Megújul a kamarai választás rendje, szigorítják az összeférhetetlenségi szabályokat, megteremtik a miniszteri törvényességi felügyeletet és megszüntetik a kamarai dolgozók díjazását.

A távhőszolgáltatók költségeinek mindössze 40 százaléka származik a lakosság befizetéseiből, a maradék 60 százalékot az állam fizeti – hangzott el. Erre fordít most a kormány 25,9 milliárd forintot.

Magyarország az uniós pénzekhez kapcsolódó jogállamisági eljárásban vállalta az Arachne nevű informatikai eszköz használatát. Ez egy kockázatkezelő eszköz, ami segíti a visszaélési, összeférhetetlenségi és korrupciós kockázatok azonosítását. A vállalás kifejezetten a közös agrárpolitikai vállalásokra lett kialakítva, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kockázati szempontokat széles körben, egységesen dokumentálják, ellenőrizhető módon társadalmi egyeztetésere bocsátják.

A Tisza-kormány tagjai szerdán Magyar Péter miniszterelnök és Orbán Anita külügyminiszter nélkül, Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes vezényletével tartottak kormányülést. Az ülés eredményeiről Ruff tájékoztatta Magyart, a csütörtöki sajtótájékoztatón az itt meghozott döntésekről adnak majd tájékoztatást.

Kedden késő estébe nyúlóan, több mint 10 órán keresztül vitatkoztak a parlamentben a Tisza múlt szombaton benyújtott alkotmánymódosításáról. A fideszes képviselők hosszan sorolták az aggályaikat, az ülés végén azonban bejelentették, hogy a továbbiakban bojkottálják az erről szóló vitát. Magyar Péter ezt úgy értékelte, hogy megpróbálták obstrukcióval (a végtelenségbe húzott felszólalássorozattal) akadályozni a munkát, de aztán feladták.

A Fidesz szerint „sokat elárul Magyar Péter demokrácia-felfogásáról, hogy azt kifogásolja, hogy országgyűlési képviselők 12 órát vitázni mernek a Parlamentben erről a rendkívül súlyos jogtipró javaslatról, miközben Magyar Péter minden héten 4-5 órában ontja a gyűlöletet.”

Görög Márta igazságügyi miniszter végigülte a több mint 10 órán keresztül tartó vitát, de nem győzték meg az ellenzék érvei, a vita végén azt mondta, hogy a javaslatok szerinte a jogállamiságot támogatják.

A vita talán legemlékezetesebb pillanata az volt, amikor Kulcsár Krisztián tiszás parlamenti képviselő Lezsák Anna fideszes képviselő felszólalása alatt – a fideszesek szerint jól hallhatóan – bemondta, hogy „a kurva anyád”, igaz, az nem egyértelmű, hogy Lezsák Anna vagy Lezsák Sándor anyukájára gondolt-e. Kulcsár még az ülésen, majd később egy külön videóban bocsánatot kért. A Tisza-frakció az esetről azt írta: „Hibáját elismerte és elnézést kért. Bízunk benne, hogy nemcsak ő, hanem minden képviselő tanult az esetből.”

Orbán Viktor volt miniszterelnök kedden bejelentette, hogy „Stop Önkény” címmel csütörtökre tüntetést szervez a tiszás önkényuralom ellen. A tüntetést a Sándor-palota előtti nem túl nagy téren tartják majd, azon mások mellett Áder János volt köztársasági elnök fog felszólalni.

Áder az alkotmánymódosítás benyújtása óta aktivizálta magát, többször kritizálta a Tisza javaslatát. Magyar Péter a juttatásaival és a XII. kerületi szolgálati villájával kezdte támadni Ádert, majd vitába keveredtek azon, hogy köztársasági elnökként közpénzen járt-e a lányával az amerikai Disneylandben.

A hét legfontosabb témája az Alaptörvény 17. módosítása, amelynek első változatát Magyar Péter miniszterelnök még múlt szombaton nyújtotta be az Országgyűlésnek. A javaslat számos ponton átírná a Fidesz által 2010 után megalkotott Alaptörvényt.

• Megszüntetné Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását.
• 70 éves felső korhatárt vezetnének be az alkotmánybíráknak, amellyel rögtön megszűnne a hetven év feletti Polt Péter és három másik alkotmánybíró megbízatása. Az Alkotmánybíróság elnökét a jövőben ismét az Alkotmánybíróság tagjai választhatják meg maguk közül.
• A bírák a jövőben nagyobb szerepet kaphatnak az Országos Bírósági Hivatal elnökének és a Kúria elnökének kiválasztásában, elszámoltathatóságában és visszahívásában.
• 12 éves (vagy háromciklusos) időkorlátot vezetnének be az országgyűlési képviselőknek.
• Megteremtenék a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállításának alkotmányos alapját.
• A vármegyéket visszaneveznék megyékre.
• Eltörölnék a háromtagú Költségvetési Tanács vétójogát.

Az alkotmánymódosítás eredeti verziójában szerepelt az is, hogy törlik az önálló szabályozó szervekre – például a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságra (NMHH), a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságára (SZTFH) vagy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalra (MEKH) – vonatkozó részt az Alaptörvényből, amivel megszűnne ezek rendeletalkotási joga. Az Európai Bizottságnak ez biztosan nem tetszett volna, így ezt a részt egy szerdai módosító indítvánnyal kivették Magyar Péter eredeti javaslatából.

Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője úgy reagált a Tisza alkotmánymódosítási javaslatára, hogy az „az alkotmányos demokrácia vége és az önkényuralom kezdete Magyarországon”. Orbán Viktor szerint a javaslattal a Tisza Párt minden határt átlép, emberit, erkölcsit és jogállamit is.